Készült: 2024.05.28.00:09:21 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

256. ülésnap (2013.02.26.), 209. felszólalás
Felszólaló Dr. Varga László (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:02


Felszólalások:  Előző  209  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, egy olyan javaslat fekszik most előttünk, amely sok tekintetben egyszerűsítő javaslatokat tartalmaz, a Magyary ésszerűsítő program részeként csökkenti valóban az ügyfelekre háruló adminisztratív terheket. Néhány esetben ügyintézési határidőt rövidít, vagy adott esetben egyszerűsödnek bizonyos eljárások.

Elég hosszú felvezetőt tartott az államtitkár úr, már előttem is volt felszólaló, illetve elhangzott a szakbizottság többségi és kisebbségi véleménye. Azt hiszem, mivel sok jogszabályt módosít az előterjesztés, legalább hetet-nyolcat szám szerint, és nagyon sok területet érint, ezért ezekre mind nem térnék ki. Megneveznék néhány területet, ahol úgy látom, hogy azért vannak problémák a javaslatban, illetve a felszólalásom végén, ahogyan más előterjesztések kapcsán is szoktam, nem konkrétan csak az előterjesztést vizsgálnám, hanem mondjuk, hogy milyen összefüggésben van egyéb kormánydöntésekkel és a kormány politikájával.

Tehát néhány dolog, ami nem teljesen világos, vagy adott esetben nem az egyszerűsödés, a könnyebbség irányába mutat. Változik, ugye, az aktív korúak ellátására való jogosultságnál a megszűnés egyik esete. Gyakorlatilag arról van szó, hogy aki keresőtevékenységet folytat, annak a keresőtevékenység 91. napjától kell majd megszüntetni az előterjesztés szerint az ellátását. Ez, ugye, gyakorlatilag tekinthető egy formális vagy egyszerűsítő javaslatnak is, azonban a 90. nap elteltével innentől az érintettnek jeleznie kell majd a hivatal felé, hogy tovább dolgozik, és a hivatal ebben az esetben megszünteti majd a folyósítást. Itt kérdésként merül fel, hogy mi van, ha nem jelez, tehát ez azért elég életszerű, előfordulhatnak ilyen esetek, akkor lehet egyfajta hiánypótlást kérni. Mindenesetre itt előállhatnak olyan életszerűtlen vagy összetett, bonyolultabb helyzetek, amelyek a jelenlegi szabályozással ellentétben nemhogy egyszerűsítik a helyzetet, hanem bonyolultabbá teszik.

A gyermekvédelem kapcsán több módosításról beszéltek már itt előttem. Úgy általában felmerül a kérdés: itt pár hónapja tárgyaltunk egy koncepcionális módosítást, akkor mi indokolja azt, hogy pár hónappal egy ilyen komplex előterjesztés elfogadása után most újra szóba kerül egy másik előterjesztésben ez a kérdés? Tehát ősz óta mik azok a változások, amelyek indokolttá teszik, hogy újra hozzá kell nyúlni ehhez a kérdéshez? Mi az oka ezeknek a módosításoknak? Ugye, itt két kérdés is felmerülhet. Az egyik az, hogy az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről szóló őszi, tehát a korábbi előterjesztés kapcsán, tehát az államosítás - én fogalmazom meg mindig így a dolgot - kapcsán mi a helyzet? Hogyan áll ez a dolog? Ugye, itt rengeteg intézmény átvételéről beszélünk. Részint lezajlott a szociális intézmények átvétele, lezajlott a megyei önkormányzatok tekintetében, most a helyi önkormányzatokat érintette második körben az államosítás. Mi lesz az ingatlanokkal? Hogyan működnek tovább ezek az intézmények? Megmarad-e az intézményrendszer ebben a formában? Adott esetben fejlődik-e? Az előterjesztés kapcsán nem hallhattunk erről. Ugye, itt nagyon komoly értékű ingatlanok is vannak, van egyfajta bizonytalanság a rendszerben. Érdemes volna talán ennek a napirendnek az apropóján erről is pár szót hallani.

A nevelőszülői rendszerre kell itt még kitérnem, amelynek kapcsán 2014-től a 12 év alatti gyermek átmeneti gondozását és otthont nyújtó ellátását elsősorban befogadó szülőnél kell biztosítani. Ezzel tulajdonképpen egyébként egyetértésben voltunk. Annak a korábbi őszi módosításnak kapcsán azonban a nevelőszülők díjazása is átalakult volna, azután az utolsó pillanatban egy zárószavazás előtti módosítóban ez kikerült a javaslatból. Nem szokatlan ez az elmúlt két és fél, három év jogalkotásában persze, hogy a zárószavazás előtt alapvetően megváltoznak jogszabályok, mégis azt gondoltuk, hogy ha már ez akkor kikerült a javaslatból, legalább ennek az előterjesztésnek kapcsán erről valamilyen módon rendelkezhettek volna. Most sincs szó a javaslatban semmilyen módon erről, itt is egy komoly bizonytalanságot érzünk. Jó volna erről megtudni valamit.

(17.50)

Sajtóból, hírek alapján úgy halljuk, hogy itt az EMMI más minisztériumokkal kezdeményez valami tárgyalási folyamatot, megbeszélést az adott ügyben. Nem tudjuk, hogy mi van, érdemes volna erről többet tudni.

Szó esett még itt az átmeneti és tartós nevelésbe vétel összevonásáról is. A kérdés alapvetően az, hogy hogyan segíti ez a gyermeki jogok érvényesülését. Lehet, hogy a két intézmény nincs nagyon távol egymástól, de hogy lesz ez jó a gyerekeknek? Szóval, erre is kellene valamilyenfajta válaszokat kapnunk.

Valóban elhangzott az a bizottsági ülésen, itt utaltak már rá, hogy az Információszabadság Hatóság látta-e az előterjesztést. Volt olyan információnk, hogy igen, volt olyan is, hogy nem teljes mértékben történt egyeztetés. Nagyon sok olyan személyes adatot érintő változás van, amelynek kapcsán azért a végső elfogadás, tehát a végszavazás előtt adott esetben még a módosító indítványokkal átalakított egységes javaslatot is érdemes volna velük egyeztetni. Úgy gondoljuk, hogy enélkül nem lehet elfogadni az előterjesztést.

Összefoglalva, hiszen mondom még egyszer, nagyon sokrétű javaslatról van szó, amelyben vannak jó elemek, vannak kevésbé életszerű elemek: összességében véve azért szociálpolitikát többletforrások érdemi bevonása nélkül nagyon nehéz csinálni. Tehát egy picit olyan íze van ennek a dolognak, hogy eljárások egyszerűsítésével, pénz nélkül próbáljon a kormány és államtitkár úr egy olyan helyzetet teremteni, amelynek a keretében érezhető változás van az állampolgárok irányában. Van érezhető változás az elmúlt két és fél, három évben az állampolgárok irányában, hiszen egyre többen élnek létminimum alatt, ez is, sőt ez az igazán komoly szociális kérdés, nem csak az eljárások. Több mint 4 millióan élnek létminimum alatt, és több százezren éheznek ebben az országban.

Azt gondolom, hogy ha szociálpolitikáról és törvényjavaslatról beszélünk, akkor velük kellene elsősorban foglalkozni. Tehát más előterjesztést is várnánk önöktől szívesen. Sorolhatnám itt a tartós munkanélküliek helyzetét, hiszen sok területén az országnak a közmunka jelentheti az egyedüli megoldást az ő problémáikra. A bér jelentősen csökkent az elmúlt években, és ma már a 8 órás foglalkoztatás sem garantált a számukra.

Nyilván a napirendi javaslatot sajátosan állították össze, tehát hallhattunk egyfajta sikerpropagandát, ha úgy vesszük, részint gazdasági, de azért alapvetően szociális területről is az előzőekben. Rezsicsökkentésről beszélnek akkor, amikor az elmúlt két és fél évben jelentősen nőtt a kevesebbet keresők terhe ebben a tekintetben, és most is egy olyan átrendezést folytatnak, amely a többet fogyasztóknak többet segít, és a legnehezebb helyzetben lévőknek pedig érdemben nem.

A politikájukat alapvetően kellene megváltoztatni, és ebben nyilván kellene egyfajta nyitottság, de nekem nincsenek ebben - szoktam mondani - illúzióim, nem hiszem, hogy képesek lesznek az egykulcsos adórendszeren, a szociális támogatások befagyasztásán és sok, a szegényeket drasztikusan és hátrányosan sújtó intézkedésükön változtatni. Arra lenne szükség, nem pedig az ilyen típusú egyszerűsítésekre kizárólag. Mondom ezt még egyszer akkor, ha egyébként vannak a javaslatban olyan pontok, amelyeket támogatni tudnánk. Amíg tartalmilag azonban nem változtatnak a szociálpolitikájukon, addig nem tudjuk támogatni az ilyen ötletelést.

Köszönöm szépen, elnök úr.




Felszólalások:  Előző  209  Következő    Ülésnap adatai