Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen az előterjesztőnek, Tapolczai Gergely képviselő úrnak a zárszavát. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására pénteken 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Most soron következik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2016. évi egységes költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A Költségvetési bizottság által benyújtott előterjesztés T/15813. sorszámon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Szűcs Lajos képviselő úrnak, jegyző úrnak, a Költségvetési bizottság alelnökének, a napirendi pont előterjesztőjének. Öné a szó, képviselő úr.

DR. SZŰCS LAJOS, a Költségvetési bizottság alelnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Mélyen tisztelt Ház! A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi törvény 134. § (2) bekezdése alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak minden év május 31-ig be kell nyújtania az előző évre vonatkozó zárszámadását. Az NMHH ennek a feladatnak eleget tett, és a Költségvetési bizottság május 24-ei ülésén benyújtotta az Országgyűlés részére.

Szeretném kiemelni, hogy a tavaszi bizottsági ülésen a hatóság zárszámadása kapcsán jelentős vita nem alakult ki, azt 10 igen szavazattal, 3 nem ellenében, tartózkodás nélkül fogadta el. Ez a törvényjavaslat összesen négy külön költségvetés végrehajtásáról számol be. Két beszámolót tartalmaz: egyrészt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács külön beszámolóját, továbbá két költségvetést: a Médiatanács kezelésében lévő bevételek és kiadások költségvetését, illetve a Médiaszolgáltatást Támogató és Vagyonkezelő Alap költségvetését.

A hatóság teljes, törvény szerinti költségvetési bevételi előirányzata 32 milliárd 297,6 millió forint volt, ami 2016-ban 33 milliárd 372,1 millió forintra teljesült. Ez összességében 3,3 százalékos túlteljesítést mutat.

A Médiatanács 2016. évi működési költségvetésének végrehajtásáról néhány szó. A tanács működési előirányzata 173,9 millió forintot tett ki. Ez az előirányzat tartalmazza a tagok tiszteletdíjait, a szakértői kiadások fedezetét és a társszabályozók működési támogatására fordítható összegeket. A költségvetési bevételek 496,2 millió forint értékben teljesültek, ami 3,1 százalékkal haladja meg az eredeti előirányzat összegét.

A finanszírozási bevételek az előző évek maradványait tartalmazzák 129,9 millió forinttal, amelyek magában foglalják a 2016. évi jóváhagyott 82,2 millió forintos többlet-kötelezettségvállalással terhelt összeget, valamint a Médiatanács korábbi évek tartalékait 47,7 millió forint összegben. A bevételek így összességében 626,1 millió forint összegben teljesültek 2016-ban. A Médiatanács költségvetési kiadásai 509,7 millió forintos összege az eredeti előirányzat 105,9 százalékos túlteljesítését mutatja, amely az előzőekben említett maradványátutalással magyarázható.

A Médiatanács kezelésében lévő bevételek és kiadások költségvetése: a Médiatanács által kiszámlázott, véglegesen az MTVA-t illető bevételek 2016-ban az alábbiak szerint teljesültek. A média­szolgál­tatási­díj-bevétel 1 milliárd 133,2 millió forint, amely az eredeti előirányzat 3,9 százalékos túlteljesítését jelentette.

A frekvencia- és támogatási pályázatidíj-bevétel összesen 38,1 millió forint, ami a tervezett bevétel 66,8 százaléka, a kötbér-, bírság- és késedelmi­ka­mat-bevételek pedig 28,3 millió forinttal teljesültek.

(16.40)

A bankköltség térítése előirányzaton belül nem történt teljesítés. Így tehát a 2016. évi bevételi teljesítés 1 milliárd 245 millió forintot tett ki. A Médiatanács kezelésében lévő 2016. évi összes kiadás a bevételi előirányzatokhoz hasonló nagyságrendben teljesültek, 1 milliárd 266,3 millió forintot értek el.

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap költségvetéséről néhány szó. Az MTVA bevételi költségvetésének gerincét a közszolgálati hozzájárulás adja, amelynek összege az Mttv. alapján került betervezésre 69,9 milliárd forint összegben. A teljesülés ezzel megegyezően történt, az összes bevétel 87,6 milliárd forint volt, míg a költségvetési kiadások 88,5 milliárd forintot értek el. A 0,9 milliárd forintnyi hiány a költségvetésen kívüli tételeken jelentkezett.

Tisztelt Ház! 2012-ben az MTVA megvásárolta a Kunigunda utcai székházat. A székház megvételére, valamint a korábbi években felhalmozódott adósságok rendezésére hitelt vett fel az intézmény. A komplex hitelcsomag 36 milliárd 629 millió forint beruházási hitelből, 20 milliárd forint forgóeszközhitelből és 4 milliárd forint folyószámlahitelből állt, továbbá 1 milliárd forint összegű bankgarancia-keretet tartalmazott.

Az 1711/2015. számú kormányhatározat a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap adósságkonszolidációjáról és a feladatellátáshoz nem szükséges, állami tulajdonú ingatlanok tulajdonosi­jog-gyakorlásának visszaadásáról szóló rendelkezésének megfelelően a beruházási és forgóeszközhitel átadásra került. A likviditás kezelésére a folyószámlahitel továbbra is az MTVA rendelkezésére áll 4 milliárd forint összegben. Év végére a hitelkeret kihasználtsága 909,4 millió forint volt.

Tisztelt Ház! Az NMHH zárszámadási beszámolóját áttanulmányozva megállapíthatjuk, hogy a hatóság 2016. évi gazdálkodásáról, vagyoni helyzetéről valós és megbízható képet kaphattunk. Ugyanerre a megállapításra jutott a felkért könyvvizsgáló is. A fentiekre tekintettel kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr, jegyző úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány képviselője jelezte, hogy nem kívánja ismertetni álláspontját a vita során.

Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Vinnai Győző képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. VINNAI GYŐZŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának, pontosabban az NMHH 2016. évi egységes költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, azaz zárszámadási törvényjavaslat fekszik előttünk T/15813. számon. Ahogy az előterjesztőtől is hallottuk, ezt a javaslatot 2017. május 24-én a Költségvetési bizottság megtárgyalta és általános vitára alkalmasnak tartotta, s egyben döntött annak benyújtásáról. Megjegyzem, hogy a bizottságban felmerülő kérdésekre az NMHH képviselői részletes tájékoztatást nyújtottak szóban és írásban. Szeretném azt is megemlíteni mint a Kulturális bizottság tagja, hogy a múlt héten, azaz október 25-én szerdán az NMHH elnöke a költségvetési sorok mögötti szakmai tartalmakat is részletesen kifejtette.

Tisztelt Ház! Néhány szót a költségvetésről, hiszen a zárszámadási törvényjavaslat, ahogy hallottuk, négy külön költségvetés végrehajtásáról számol be. Ezek a következők: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság beszámolója, a Médiatanács beszámolója, a Médiatanács kezelésében lévő bevételek és kiadások költségvetése, valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő költségvetése. Ezekről a számokról egy picit más dimenzióban szólnék, mint ahogy hallottuk Szűcs Lajos képviselőtársamtól.

Az első költségvetés a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság beszámolóját tartalmazza. Itt, ahogy hallottuk, a bevétel kerekítve 33,4 milliárd forint volt, amely mintegy 3,3 százalékos többletet jelent a törvény szerinti eredeti előirányzathoz képest. Én csak megemlítem, hogy melyek a főbb bevételi jogcímek. A legnagyobb bevételi jogcím a frekvenciadíjak közel 20 milliárd, pontosan 19,3 milliárd forint értékben, az azonosítók díja 2,5 milliárd forint értékben, és a felügyeleti díj 1,9 milliárd forint értékben. Emellett még működési célú támogatás és a kiszámlázott áfa is megtalálható. Ezek a bevételek tehát.

A kiadások 29,3 milliárd forintban teljesültek, és ez a törvény szerinti eredeti előirányzat 90,7 százaléka. Ez klasszikus módon, nem akarom megismételni, személyi, dologi juttatásokat, felhalmozási kiadásokat és egyéb működési célú kiadásokat jelent. S ahogy hallottuk az előterjesztőtől, a tartalékképzés is megtörtént, amelyet részletesen fölsorolnak, hogy mire fordítottak.

A második költségvetés a Médiatanács költségvetése, amely 496 millió 200 ezer forinttal teljesült. Ez is többletet, mintegy 3,1 százalékos többletet mutat.

Itt a költségvetési kiadások egyenlegben vannak, valamennyi maradványösszeg maradt, egész pontosan 68,7 millió forint, amelyet tartalékképzésre javaslunk átutalni a hatóság számára. Tehát ez egyfajta tartalékképzést jelenthet.

A harmadik költségvetés a Médiatanács kezelésében lévő bevételek és kiadások költségvetése, amelynek egyik meghatározó eleme a médiaszolgáltatási díj. Ez azt jelenti, hogy a bevételek teljesítése 1 milliárd 245 millió forint volt, ami az eredeti előirányzathoz képest 6,1 százalékos többletet jelent, aminek a magyarázata csak az lehet, hogy a média­szolgáltatásidíj-bevételen túlteljesítés jelent meg, és ezt a pénzforgalmi teljesítést nem lehetett tervezni.

A negyedik az MTVA költségvetése. A bevételi költségvetés gerincét ‑ mint hallottuk az előterjesztőtől ‑ a közszolgálati hozzájárulás adja, és itt egyenlegben vannak a kiadások és a bevételek. Pontosabban van egy 0,9 milliárd forintos hiány, hiszen az összes bevétel 87,6 milliárd forint volt, míg a költségvetési kiadás 88,5 milliárd forint.

Tisztelt Ház! A vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetről a beszámoló a frakciónk szerint valós képet ad, így összességében megállapítható, hogy az érintett intézmények a számviteli és államháztartási előírások betartását transzparens módon hajtották végre, a költségvetési törvényben és a médiatörvényben meghatározott feladatokkal. Mindezek alapján a fenti összegek jóváhagyását támogatjuk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Vinnai Győző képviselő úr. Most megadom a szót Dúró Dóra képviselő asszonynak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

DÚRÓ DÓRA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A felszólalásom első felében a költségvetési, illetve a zárszámadási javaslat benyújtási módjáról és eljárásrendjéről szeretnék egy kicsit beszélni, utána pedig a konkrét tételekre, illetve különböző projektekre, amik szerepelnek benne, szeretnék rákérdezni. Csak igazából nem tudom, ki az, akinél rá tudok kérdezni. Épp ezért szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy bár a Költségvetési bizottság az előterjesztő, de magát a szakmai tartalmat, a szakmai működést a Kulturális bizottság tudja vizsgálni.

(16.50)

Ilyen értelemben egy picit a sok bába között elvész a gyerek esete áll fenn, hogy az NMHH működéséről átfogóan, összességében nem tud az Országgyűlés egységes szerkezetben informálódni.

Az NMHH pénzügyi beszámolójának nincsen független auditálása. Ez is nagyon furcsa. Van egy könyvvizsgálói vélemény, és az NMHH ezt minden évben megteszi, csak ő bízza meg azt a könyvvizsgálót, aki az ő költségvetését és zárszámadását ellenőrzi, tehát gyakorlatilag ugyanaz a megbízó, mint akit ellenőriznek. Egy önellenőrzés van gyakorlatilag ezzel kapcsolatban. Ez a könyvvizsgáló egyébként az Országgyűlésnek nem tartozik felelősséggel, tehát ez is egy elég furcsa helyzet, hogy az Országgyűlés, mint amelyik kvázi beszámoltatja a Médiatanács elnökét évről évre, a költségvetéssel kapcsolatban nem tud senkit beszámoltatni, az előterjesztő maga a Költségvetési bizottság. A Költségvetési bizottság pedig effektíve, de facto nem ő végzi el az NMHH költségvetésének a megtervezését, illetve a zárszámadásának a megtervezését, csak az NMHH által, az ő szakapparátusuk által szolgáltatott adatokra tud támaszkodni, és így tudja benyújtani ezt a javaslatot, ami így egy elég furcsa helyzet.

Ráadásul van egy központi költségvetés, aminek meg nem része az NMHH költségvetése, hanem egy önálló költségvetés. Szóval, ilyen állam az államban működik tulajdonképpen az NMHH. Olyan, mintha két állami költségvetésünk vagy két állami zárszámadásunk lenne, mert az egyikbe nem integráltuk bele a másikat. Szükségesnek tartanánk tehát, hogy a szakmai beszámolóval együtt tárgyalja az Országgyűlés plenáris ülése, és szeretnénk azt, ha a Médiatanács elnöke kérdezhető lenne legalább ezekben a kérdésekben, mert a Kulturális bizottság ülésén a szakmai tartalommal kapcsolatban tehettünk fel mindössze kérdéseket.

Én most itt azért elmondom az észrevételeimet ezzel kapcsolatban, csak a Költségvetési bizottság nem kompetens a kérdésben, hátha kapok választ, ha nem is az előterjesztőtől, de az NMHH-tól.

Minden évben felmerül a tartalék kérdése, és ez itt is téma lesz. A hatóság teljesített kiadása 29,3 milliárd forint, ehhez képest ennél 10 milliárd forinttal több tartalékot hoztak át az adott évre. Ez egy elég furcsa helyzet, ha több a tartaléka, mint az adott évben maga a működési összköltsége, és ebből is 7 milliárd forint az MTVA-nak adott pénz volt, tehát nem a hatóság kiadása. Tehát elég furcsa, teljesen felesleges kiadás ez a költségvetés részéről, ha a hatóságnak egyébként biztosított a működése.

Nagyon sokat hangoztatja a kormányoldal a bürokráciacsökkentést. A 27. oldalon mégis azt látjuk, hogy a dolgozói létszám folyamatosan bővül a hatóságnál. 2011-ben még csak 563-an dolgoztak itt, 2016-ban pedig már 646-an, tehát jelentős emelkedés van. A jövő évi javaslat, aminek a vitája ezt a napirendi pontot követi majd itt a plenáris ülésen, ott már 680-nal számolnak.

Politikailag érdekes a következő tétel, amit ki szeretnék emelni, és lehet, hogy tőlem az még pikánsabb lesz. Nem szeretnék politikailag semmiféle módon közösséget vállalni a Klubrádióval, de azért az elég furcsa, hogy 2016-ban 129 milliót kellett kifizetniük azért, mert gyakorlatilag koncepciós eljárásban lehetetlenítették el ezt a rádiót.

A következő kérdésem a 37-38. oldalon található „Hír-közmű” projekttel kapcsolatos. Ezt 2012-ben jelölték ki, és szintén nem tudom, hogy ki az, aki tud erre válaszolni, de 6,25 milliárd forintot különítettek el erre, ez nem kevés. Egyébként előremutatónak tűnik maga ez a projekt, de jó lenne tudni, hogy mikorra várható az, hogy ezt befejezik, összességében mennyibe fog kerülni az adófizetőknek, és milyen részleteket lehet megtudni ennek a projektnek az állásáról. Még egyszer mondom, 2012-ben jelölték ki, és itt is csak egy ilyen tétel szerepel.

Ugyanez a helyzet digitális átállás II. projekttel, amit 2020-ra be is kellene fejezni. Itt is egy furcsa helyzet áll fenn, mert 2013-ban határoztak a digitális átállás első lépcsőjéről. Amikor ez megkezdődött, olyan technológiát kezdtek el bevezetni, amit most már le is kell cserélni. Tehát jó lenne tudni itt is, hogy hogyan állnak ezzel, tartható-e a 2020-as céldátum, illetve hogy a 7,1 milliárd forint, ami szerepel, az a teljes összeg, vagy ez nőni fog még. Ezzel kapcsolatban is lenne tehát kérdésem.

A zárszámadásban szintén szerepel a médiatudatossági program, ami egy rendkívül fontos része kellene hogy legyen az egész médiakérdésnek, nemcsak az NMHH működésének, hanem az összes médiumnak, sajtóterméknek és mindenkinek ezt kiemelten kellene kezelnie, aki bármilyen kapcsolatban is van a médiával, beleértve egyébként a politikusokat is. Tehát nagyon előremutatónak tartom, hogy elindult ilyen program, és hogy a fiatalok kifejezett célcsoportja ennek. Ez egy nagyon fontos dolog, de azért megtudhatjuk ebből, hogy elég csekély az elérése ennek sajnos, tehát ezt nagyon jelentősen kellene növelni.

Szintén a költségvetésnél egy 10 milliárd forintos tartalék szerepel betervezve. Az indokolásban írnak arról, hogy ezt részben a médiatudatosság növelésére szeretnék fordítani, de az indokolásnak normatív ereje nincsen; és ha tartalékként tervezik be, miért nem tervezik úgy a költségvetést, hogy kifejezetten már meg is határozzák normatív erővel bírva azt, hogy ezt a médiatudatosság növelésére fogják fordítani, illetve fontos lenne, hogy kiterjesszük a különböző célcsoportokat, ne csak a fiatalokat, hanem más társadalmi rétegeket is jó lenne, ha elérnénk mindezzel kapcsolatban.

Minden évben elmondom, de soha nem történik semmilyen változás a rádiós digitális átállásban. Ez is egy mulasztása már Magyarországnak. Többször már elmondtam itt a plenáris ülésen, erre sem kaptam soha választ. Nyilván az érveket talán nem is kellene megismételnem, hogy minőségibb hangzást tudnánk így elérni, liberálisabb lenne a piac, tehát több információforrás lenne elérhető, a véleménymonopóliumok így megtörnének. Bár az elmúlt évek tendenciája az, hogy ebben önök nem érdekeltek, sőt az ellenkezője volt az, ami végbement.

A médiatudatossági program kapcsán azért azt is el kell mondanom, hogy ez azért is álságos, mert a politikában és a politikai sajtóban sorozatosan ennek az ellenkezője az, amire példákat látunk. A Jobbikkal szembeni sajtóperek, helyreigazítások mutatják a leginkább, szolgáltatják a legjobb példát arra, hogy a Fidesz pártmédiája gyakorlatilag egy tudatos hazugságra épülően próbálja lejáratni a Jobbikot. Ezt mutatja az egy év alatt több mint 70 megnyert helyreigazítási perünk, majd az ezt követően kialakult gyakorlat, hogy a helyreigazításokat nem közlik le a sajtóorgánumok.

De most már ennél is kreatívabbak, ugyanis hiába nyerünk meg egy sajtótermékkel szemben egy konkrét ügyben egy helyreigazítást, ezt követően újra ezt a hazugságot még egyszer leírják, még egyszer terjesztik. Tehát hiába nyerünk meg egyszer egy sajtótermékkel szemben egy adott ügyben helyreigazítást, ez nem érdekli őket, és újra leírják ezt. Tehát a médiatudatosság növelésére a tekintetben is szükség lenne, hogy az ilyen sajtóorgánumokat, illetve az abban megjelenteket hagyják figyelmen kívül az emberek.

A zárszámadással kapcsolatban ennyit szerettem volna elmondani, a költségvetéshez pedig szintén meg fogom tenni az észrevételeimet. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Dúró Dóra képvi­selő asszony. Megkérdezem, kíván-e még valaki hozzászólni. Hosszabban? Rövidebben? (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok.

Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Megadom a szót Szűcs Lajos jegyző úrnak, képviselő úrnak, az előterjesztőnek.

DR. SZŰCS LAJOS, a Költségvetési bizottság alelnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Valóban ez egy furcsa törvényjavaslat, de talán onnan válik érhetővé, hogy a médiahatóság függetlensége miatt külön törvényjavaslatban kerül benyújtásra. A képviselő asszony kérdéseire szeretném elmondani, hogy nagyon szívesen állunk rendelkezésre, mert a Költségvetési bizottság ülésén jó néhány olyan adat került a jegyzőkönyvbe, amelyeket ön is kérdezett, mint például a tartalékok felhasználása és a létszámkeret vonatkozásában.

(17.00)

Úgyhogy kérem önt, hogy a Költségvetési bizottság jegyzőkönyvéből a kért adatokat nézze meg. Azt gondolom, hogy mivel minden évi költségvetésben és zárszámadásban ez a része benne van a médiahatóságnak, amit az MTVA részére a parlament a nagy költségvetésbe belefoglal, ennek a törvénynek pedig pontosan az a lényege, hogy kifejtve a négy költségvetést, lehet boncolgatni, önök pedig szakmai alapon nézhetik a Kulturális bizottság ülésén, úgy gondolom, hogy ennek a nyilvánossága biztosított.

A könyvelő (sic!) és az auditálás kérdéséről pedig csak annyit szeretnék mondani, hogy mivel ők is törvény alapján működnek, teljesen mindegy, hogy ki rendeli meg az auditot, annak a ténylegességéről és teljességéről büntetőjogi felelősség mellett kell nyilatkoznia. (Dúró Dóra közbeszól.) Ön azt mondja, hogy „Ó!”, természetesen ez viszont bíróság előtt megtámadható, és ha ezzel kapcsolatban bárkinek más gondolata van, az tegye meg. Szerintem a hatóság és az MTVA áll ennek elébe. Én mint a Költségvetési bizottság alelnöke, vagyok abban a furcsa helyzetben, hogy a képviselő asszonynak elmondhatom, hogy ha a bizottság elnöke szerette volna ezt az előterjesztést megtenni, megtehette volna, ezt a szerepet azonban én kaptam meg, de ugyanúgy az egész bizottság áll itt most beterjesztőként, nem kormánypárti és nem ellenzéki, hanem a Költségvetési bizottság teljessége.

Így hát kérem a tisztelt Házat, ennek megfelelően értékeljék a mostani beterjesztést és a vitát, valamint a tényleges rendben kérem annak elfogadását. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   96-107   108-115   116-129      Ülésnap adatai