Készült: 2024.09.26.03:20:34 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

246. ülésnap (2012.12.04.), 318. felszólalás
Felszólaló Korondi Miklós (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:51


Felszólalások:  Előző  318  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KORONDI MIKLÓS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Azért nem használtam ki, mert egy másik témakörhöz szeretnék hozzászólni, és talán így jobban tudom érzékeltetni a mondandómat. Igaz, hogy Farkas Sándor képviselőtársam már a kertészet területével foglalkozott, de én ezen belül egy kis szegmenssel, a virágkertészettel szeretnék még hozzájárulni, hogy színesítsem az általános vita lefolyását.

Pár nappal ezelőtt a nemzetközi vasúti áruszállítással kapcsolatos megállapodásnak volt az általános vitája, ahol már utaltam arra, hogy azért fontos nekünk ez a megállapodás, mert 23 keleti ország a tagja, és velük kereskedelmi kapcsolatokat szándékozunk kiépíteni.

Ennek a célja, hogy visszaállítsuk azt az állapotot, amit a magyar gazdaság már egyszer elért a '80-as években. Ennek a lényege az volt, hogy a magyar élelmiszerek, alapanyagok, félkész és késztermékek irányvonatszámra hagyták el az országot, cserébe pedig olyan alapanyagokat, nyersanyagokat kaptunk, ami a könnyű- és nehéziparunk fenntartását biztosította.

Tisztelt Képviselőtársaim! A rövid távú cél az kell hogy legyen, hogy minden talpalatnyi négyzetméter földet meg kell művelnünk. A mezőgazdasági termelésre, az élelmiszer-feldolgozó iparra és a felvásárlásra, azaz a piacra nagyon nagy hangsúlyt kell fektetnünk. A kereskedelmi láncban három fő szereplő lehet: a termelő, a feldolgozó, illetve az értékesítő. Az értékesítést két ágazatra kell lebontani: nagykereskedésre és kiskereskedésre. Nem tűrhetünk el viszonteladókat csak azért, hogy az áfakülönbözet adója a fogyasztók kárára árnövekedést idézzen elő.

A zöldség-, gyümölcs-, gabonatermelésen kívül kiemelem a virág- és dísznövényzet termesztésének jelenlegi helyzetét és állapotát. A magyar ember a virágot nagyon szereti, hiszen a közmondásunk is így hangzik: aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet. Akinek kertes háza van, annak biztosan van virágágyása, akinek nincs, azoknak akár a balkonon vagy akár a szobában van egy cserép földje az anyaföldből, amelyben növeszt. Számtalan festményünkön, költeményekben szerepel a virág különféle ábrázolással. Csak figyeljük meg a piacokon a szépkorú nőket és férfiakat: ha ennivalóra nincs is annyi, egy-egy csokor virágot megvesznek, és kiviszik a temetőbe a hozzátartozóiknak.

Mint olvashatjuk a jelentésben, a vágott virág importja 2011-ben is mintegy 10 százalékkal esett vissza, a cserepes növények esetében viszont 10 százalékkal nőtt. A virág- és dísznövénypiac nyugati térhódítása a rendszerváltásnak nevezett esemény óta itt is megváltozott, nemcsak az élelmiszer-ágazat területén.

(20.10)

Létrejöttek az importőrök, akik külföldről és főleg Hollandiából hozták be a rengeteg vágott és cserepes növényt. Hollandia kis ország létére jól csinálta, termelt, és egy virágelosztó központot hozott létre.

Ezen a területen hazánkban is történtek privatizálások, főleg olyan területeken, ahol termálvízadottságok vannak.

A piac tudja az országos szokásokat, mikor van ballagás, névnap, nőnap, Valentin-nap, és akkor emelnek az áron. Indul a szállítmány a kamionokkal Európa összes országába, így lehet az, hogy egy szál rózsa ezer forint, és van virág az év minden napján.

Míg Argentínában vagy Brazíliában a téli hónapokban is napi hét-tíz óra között van a napsütéses órák száma, a hőmérséklet pedig 20 Celsius-fok, addig nálunk ez alig négy-hat óra, mely főleg a déli megyékben, Csongrádban és Békésben jellemző. Ezért is alakult ki már régen Szentesen, Szegeden és környékén a virág- és primőrkertészet. Az északi részen a napsütéses napok száma a téli hónapokban elenyésző, világítani, fűteni pedig ilyen árak mellett veszteséges. Mi tehát a teendő? Minek kellene változni, hogy a magyar munkaerőt és a magyar piacot megtartsuk? Először is a nyári hónapokat tavasztól őszig teljes kapacitással ki kellene használni, a termelőknek, fóliázóknak a primőr- és virágkertészet területén a maximális támogatást kellene biztosítani. Mik lehetnek ezek? A hőforrások maximális kihasználása és a sátrak fűtése terén van egy igen nagy akadály: a hőforrások lehűlt vizét vissza kell préselni a földbe, ami szinte lehetetlen. A gazdák közül sokan nem tudják vállalni a termálvíz visszajuttatásához szükséges sokmilliós beruházást, pedig az 2012. év végétől kötelező lesz. Emiatt csak a Dél-Alföldön több ezer munkahely szűnhet meg a kertészetek bezárása miatt.

Magyarországon 950 termálkút működik, ebből kétszázat a mezőgazdaság hasznosít. A kertészetek termálvízzel fűtik az üvegházakat és a fóliasátrakat, így innen kerül az üzletekbe a finom paradicsom, paprika és uborka. Ha azonban a kertészeti családi vállalkozások tönkremennek, akkor a munkanélküliség növekedésén túl a polcokról is eltűnik a friss, finom magyar áru. Jön a külföldi, a felfújt, a génkezelt, és ki tudja, mivel vegyszerezett áru. Most télire a magas energiaköltségek miatt lefagyasztják a sátrakat, nincs termesztés, így a nyugati piac kaszálhat. Tisztelt Képviselőtársaim! Biztos volt már önök között olyan, aki vett egy délvidéki körtét, és alig tudott beleharapni, ha meg sikerült, akkor íztelen volt. Mennyivel jobb a Magyarországon lévő, a mi, árpával érő körténk? Vagy a vilmos körte? Pláne, ha kifőzve van. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van!)

A piac megalkotja, kiforrja önmagát, sorra jönnek létre a magyar piacok, és rájöttek honfitársaink arra, hogy a termelői piacon a nénikéktől érdemes vásárolni zöldséget, gyümölcsöt, virágot, mert nekik nincs pénzük vegyszerre, azonkívül így is segíthetjük őket.

Az elmúlt évben a virágpiac 50 százalékot esett vissza. Vajon miért? Csak a főbb okok közül egypárat. A temetési szokások megváltoztak, igen magasak lettek a költségek - hamvasztás, urnás temetés, urnafal vagy a hamvak szétszórása, és már nem is kell annyi virágkoszorúra. A köszöntési szokások is megváltoztak - járulékos terhek, áfa, energia. Az esküvők száma drasztikusan csökkent. A legnagyobb érvágást a virágpiacon a távol-keleti művirágok megjelenése okozta, melyek minősége már vetekedik az élővirág adottságaival, színárnyalataival. Ezt aztán nem kell locsolni, évekig eláll, hacsak véletlenül hő nem éri. Ezeket követi a műkoszorú, amellyel sok gond nincs, olcsó, viszont szennyezi a környezetet, és ki tudja, mikor bomlik le, életünkben biztos, hogy nem. De azért még génjeinkben az ősrégi szokásainkat magunkban hordozzuk, viszünk virágot a szívünk választottjának, születés- és névnapra, gyermekünk zongoravizsgájára, ballagásra vagy az Isten házába és a temetőbe.

A magyar kertészetet a jövő piacának megtartása érdekében minden eszközzel segíteni kell, mert "Még nyílnak a völgyben a kerti virágok", a remény virágai.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiból.)




Felszólalások:  Előző  318  Következő    Ülésnap adatai