Felszólalás adatai

Ahogy a mostani agrárgazdaságról szóló jelentés is, amely számomra minden évben nagy várakozást jelentett, hogy a nagy összefoglalók alapján milyen végső következtetések kerülnek levonásra. Ismételten örülhetünk annak, ami teljesen eltérő a többi nagy ágazathoz, nagy rendszerhez képest, hogy a magyar mezőgazdaságról ilyen részletes, átfogó, értékelő anyag készül, ami nyugodtan mondhatjuk, hogy egész évben zsinórmértéket is adhat mindannyiunk számára, ha értékelni kívánjuk az agrárgazdaság helyzetét, múltját, de még akár a jövőjét is, amennyiben ez a feladatunk.

Ha mi, mezőgazdászok egy beszámolóval kapcsolatban valamit mondani akarunk, akkor azt mindig az agrometeorológiával, az időjárással kezdjük. Ezt sem lehet megkerülni, mert 2011 nem olyan egyszerű év volt, mint ahogy eddig elhangzott, mert az előző év, 2010 rendkívül katasztrofális belvízhelyzettel töltötte ki az agrártermelők életét, és ez a katasztrofális helyzet bizonyos mértékben még 2011 első pár hónapjára is áthúzódott, mert 2011 kora tavaszán a kukoricavetések egy része megcsúszott, pont a nagy belvizes területek miatt. Éppen ezért 2011 elég érdekes év volt. S aztán mit adott a Jóisten nekünk? Egy száraz őszt, ami azt jelentette, hogy gyakorlatilag augusztustól kezdve egy aszályos periódus jött el, ami tartott ez év október közepéig, végéig. Hogy mi következik ezután, azt nem tudjuk, de lehet, hogy jobb is, ha nem vagyunk ennyire előrelátók, mert ezt úgysem tudjuk befolyásolni, szerencsére még nem tartunk ott. Tehát ha így nézzük, akkor megállapíthatjuk, hogy időjárási szempontból nem egy csodaévről kell beszélni, mert ebben azért minden volt, belvíz, aszály, ami csak elképzelhető.

Amikor 2011 nagyszerű produktumairól beszélünk, és visszatekintünk néhány évre - engedjék meg, hogy ezt megtegyem -, azt látjuk, hogy hasonlóan jó év volt 2008 is. Az időjárási szempontból szintén egy nagyon kiegyensúlyozott év volt, és akkor is nagyon jó eredmények születtek - emlékszem az akkori beszámolókra -, amihez a politikának szerencsére elég kevés köze szokott lenni. Mi, akik a mezőgazdaságban dolgozunk, elég jól tudunk a természet erőivel bánni és tudunk a lehetőségeinkkel élni, és megfelelő koncentrációval eredményeket is tudunk elérni. Természetesen szükséges a politikai háttér, a szabályozórendszer és a támogatási rendszer is.

Elhangoztak azok a számok, amiket államtitkár úr mondott, és ezzel kapcsolatban én is szeretnék néhány gondolatot idézni, mert szükséges, hogy ezek a számok többször is elhangozzanak ebben a teremben, még ha ugyanazok a számok is, mert ezek a számok erősítenek bennünket abban, hogy az a tendencia, az az elképzelés, az a tevékenység mind-mind előremutató és az ágazatban szereplők javát szolgálhatja. Nagyon fontos szám az elmúlt évvel kapcsolatban a GDP, a bruttó hazai termék 1,6 százalékos növekedése. Elmondhatjuk magunkról, hogy az agrárium, a mezőgazdaság volt az, amely jelentős mértékben járult hozzá a nemzetgazdaság növekedéséhez. Az 1,6 százalékból 0,9 százalékot az agrárgazdaság tett hozzá. Úgy gondolom, az egész nemzetgazdaság szempontjából nagy szüksége volt ennek a növekedésnek, nekünk pedig, a mezőgazdaságban dolgozóknak sikeres évünk volt.

A mezőgazdaság teljes kibocsátása 2011-ben folyó áron majdnem 30 százalékkal, 28,8 százalékkal magasabb volt, mint 2010-ben. Itt azért azt megjegyezném, és megint utalnék arra, hogy nem mindegy, hogy mihez viszonyítunk, mert az őszinteség fontos és a realitásérzékünk ne hagyjon el, mert - még egyszer mondom - 2010 elég katasztrofális év volt. Ahhoz képest, ahogy azt Hanó képviselőtársam is említette, nagyon jó termésmennyiség, jó árak, jó körülmények voltak a piacon, amit a termelők szerencsére ki tudtak használni, és az egész nemzetgazdaságnak ebből komoly és jó eredményei születtek.

A beruházásokról annyit szeretnék elmondani, hogy nagyon fontos az az ágazatban, hogy meglegyen a beruházási kedv, az a fejlődési tendencia, az a lehetőség, amellyel nem visszafelé fejlődünk - ha szabad ezt mondanom -, hanem valóban a megfelelő eredmények elérése érdekében teszünk erőfeszítéseket, ami a beruházásokban is megnyilvánulhat. A tárgyalt időszakban 14 százalékos beruházásemelkedésről beszélhetünk, az élelmiszeriparban pedig 17 százalékosról. Szoktam volt mondani mindig, hogy csak előre szabad menekülni - ez a mezőgazdaságra jellemző -, nem pedig megállni, és amennyiben csak lehetséges, beruházásokkal fejleszteni az adott gazdálkodó egység termelési hátterét, mert akkor tud a piacon maradni és versenyképes maradni. Ez olyan törvény, amit megcáfolni nemigen lehet.

2011-ben az ágazat teljesítménye az export tekintetében is kimagasló volt, 18 százalékkal haladta meg a korábbi évit, a behozatal 13 százalékkal, az egyenleg pedig 26 százalékkal javult. Az élelmiszeriparral együtt nagyon jelentős külkereskedelmi exportszaldót képvisel a magyar külgazdaság tekintetében az agrárium és az élelmiszer-gazdaság; mondhatnánk azt, hogy húzóágazat volt.

A foglalkoztatáspolitikáról nagyon sokat beszéltünk a korábbi évek beszámolói alapján is, az agrárfoglalkoztatásról, ami mindig csökkenő létszámot mutatott. Most viszont úgy tűnik, hogy 2011-ben 13 ezer fővel növekedett a foglalkoztatottak száma. Ebben azért nagyon sokat számított az, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai, a munkavállalás rendszerének a kiterjesztése megváltozott és törvényi módon szabályozásra került. Könnyítések kerültek bevezetésre, de azt mondják, hogy a rendszer a könnyítések után is még sokak számára túl bonyolult. Én azt gondolom, hogy el lehet menni az ésszerűsítés határáig, és ezeket a kérdéseket meg lehet oldani.

Fontos az a kérdéskör - a beruházásnál is elmondhattam volna -, hogy a gépekkel, a gépkereskedelemmel kapcsolatban mennyire tud megújulni a gazdaság, mennyire tud a gazda növekedni, mennyire tud új technikát, technológiát alkalmazni. 2011-ben ezek a tendenciák szerencsére tovább folytatódtak, és a traktorok, erőgépek vonatkozásában is komoly fejlesztés történt, holott tudjuk azt, hogy 2011-ben az ágazatban a géptámogatás minimális volt. Ezek a fejlesztések mind önerős, mondhatnám azt is, hogy zöldmezős beruházásokként kerültek megvalósításra, ami mutatja az ágazat szereplői anyagi megerősödésének a lehetőségét is.

(19.10)

Elhangzott már itt korábban az értékesített műtrágya, növényvédő szer volumene. Szerencsére elmondhatjuk azt, habár ez megint visszautal 2010-re, a 2010-ben kijuttatott növényvédő szerek, illetve főleg műtrágyák kevésbé tudtak a belvízben hasznosulni, illetve elfogytak, elfolytak. 2011-ben ezt a gazdák érezték, pótolták, és a volumennövekedés is... - részben a kiesett termőterületek ismételt művelésbe vonásával és természetesen az okszerű műtrágyázás hatására növekedett az értékesített műtrágya értéke is közel 40 százalékkal.

A növényi termékek vonatkozásában a fő kultúrákról néhány gondolatot. Gabonából a 2011. évben jó terméseket tudtunk betakarítani, akár a búzáról, akár a kukoricáról ezt elmondhatjuk. Közelített ahhoz a nagy, úgymond 15 millió tonnás gabonaterméshez, amit szerintem valahol mindig célnak kell hogy tekintsünk, ami megfelelő, biztonságos, nagy mennyiségű, egyöntetű árualapot tud jelenteni a külföldi piacok vonatkozásában.

Engedjék meg, hogy egy kicsit most kitérjek egy olyan ágazati struktúrára, amire nagyon kevéssé szoktunk odafigyelni, és kevés szó esik a Parlament falai között, ez pedig, mivel a szívem csücske valahol a kertészet vonatkozásában is megtalálható, ezért szeretnék néhány gondolatot a kertészetről esetleg többet mondani, mint ami itt el szokott hangozni, ezért el kell mondani, hogy a 2011. évben volt egy E-coli-fertőzés, ami Németországból indult, és az egész kertészet tavaszi időszakát nagyon kritikus helyzetbe hozta. Szerencsére ebből tanultunk, úgy gondolom, tanultak a gazdák, a kertészek, és sokkal nagyobb odafigyeléssel, különböző piaci eszközök bevezetésével, illetve felmérésével már egy hasonló esetben sokkal jobban tudunk az érdekeink mellett kiállni, és gondolom, a tárca részéről is komoly tanulságokat vontunk le, pont annak érdekében, hogy ezek a termelőink ne menjenek tönkre. Ugyanakkor azt azért el kell mondanom, hogy növekedtek a zöldségtermék-mennyiségeink komoly százalékkal, közel 30 százalékkal, és azok a szántóföldi zöldségnövényeink, mint a csemegekukorica, zöldborsó, zöldbab, paradicsom, zöldpaprika, ezek mind-mind komoly növekedés részesei voltak, és ezzel is nagymértékben hozzájárult a GDP-növekedéshez az ágazat.

A gyümölcstermesztésnél egy kicsit visszább kell fogni a gyeplőt, ha szabad ezt mondanom, már csak azért is, mert ott volt egy nagyon komoly tavaszi fagykár, amely jelentős részben meghatározta az egész évi gyümölcstermesztés lehetőségét. Ez főleg az almásokban a tavaszi fagykárok következtében történt. A szőlőről nem szólnék, mert az ma már a hegyközségekről szóló törvénynél elhangzott, és elég komoly lobbiköre van a szőlő- és bortermelésnek Magyarországon, ebben a parlamentben is, ezt meghagyom másoknak, de azt azért kiemelném, hogy a dísznövénytermesztés, a gyógynövény-felvásárlás, ami szintén nem szokott ebben a teremben elhangozni, ezért sokkal nagyobb odafigyelésre kell hogy számot tartson, és számunkra komoly feladatot jelent, főleg, ha szeretnénk azt, és azért is emeltem ki ezt az ágazatot, mert a kormányprogramban is szerepel a foglalkoztatáspolitika. A foglalkoztatáspolitikán keresztül pont a kertészetbeli foglalkoztatás, a kézi munkaerő alkalmazása az, ami meghatározó lehet, éppen ezért fontosnak tartom azt, hogy az elkövetkezendő időszakban kiemelt prioritásként kell a 2014-2020. időszakra ezt az ágazatot szerintem figyelni, illetve megfelelő lehetőségeket biztosítani.

Ugyanez vonatkozik természetesen, ha még itt tarthatok, akkor a vetőmagtermesztés kérdéskörére is. Magyarország nagyhatalom volt, és nagyhatalomnak kell maradnia a vetőmagtermesztés vonatkozásában. Ez természetesen komoly fejtörést fog okozni a leendő földtörvény hosszú távú alkalmazása során, hogy hogyan lehet azokat az izolációs távolságokat betartani és a különböző egyéb feltételeket, de gondolom, hogy a magyar gazda, a magyar parasztember meg fogja találni ezekben is a lehetőséget, és a vetőmagtermesztésben visszaállunk arra a régi, mondhatnám így, korábbi elismert színvonalra és mennyiségre, amikor Magyarország Európa egyik legnagyobb vetőmagtermesztő területe volt. Azért hívtam erre fel a figyelmet, mert ez egyben ebben az évben is, 2011-ben is kérdés, és 2012 után is kérdés lesz, 2014 után is kérdés lesz, hogy ezek a prioritások mit fognak jelenteni.

Itt még megemlíteném az öntözés jelentőségét. A jelentésben, az agrárgazdaságról szóló jelentésben vannak gondolatok ezzel kapcsolatban, de úgy gondolom, hogy hosszú távon a magyar mezőgazdaság biztonságos növénytermesztési alapját, ami nemcsak gabonatermelést, takarmánytermesztést, vetőmagtermesztést, kertészetet érint, annak az egyik alapfeltétele. Ha elhisszük és elfogadjuk azt, hogy van egy időjárási változás a világban, Európában, megváltoznak a klímaviszonyok, akkor bizony-bizony az öntözésre sokkal komolyabban kell gondolnunk, sokkal hatékonyabban kell kitalálnunk, elterveznünk azt az időszakot, amely majd ennek a területnek, ennek az ágazatnak a hasznosítását fogja jelenteni.

Én bízom abban, hogy ez így lesz, és a minisztérium és a vezetői is hasonlóan fognak gondolkodni, úgyhogy ennek reményében köszönöm, hogy meghallgattak, és kívánom azt minden magyar parasztembernek, minden magyar gazdának, hogy 2012-ben, illetve 2013-ban is hasonló sikerekkel zárja az évet.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban. - Gőgös Zoltán tapsol.)