Felszólalás adatai

Tisztelt Ház! Felmerül a kérdés, ezt fel is tették a túloldalon, hogy túlzó-e ez a célkitűzés. Azok számára, akiknek a cél az, hogy merjünk kicsik lenni, bizonyosan túlzó. Azok számára, akik az országban csak a bajt és a nehézséget látják, azoknak utópiának és álmodozásnak tűnhet, sőt a bizottsági ülésünkön a vágyálmok mellett a rémálom kifejezés is megjelent. Nem tudom, milyen országban szeretne az illető élni 2030-ban, én ezt a kérdést teszem fel. Számunkra viszont, akik három éve a rendszerváltozás kiteljesítésén és emelkedő nemzet építésén fáradozunk, bizonyosan nem túlzás ez a célkitűzés, sőt azt kell mondanom, hogy számos vonatkozásban már ebben a ciklusban letettük az alapjait ennek a fejlődésnek. A célokat igenis elérhetőnek tartjuk. Magyarország 2010-hez képest szabad és független ország, a saját lábunkon állunk, az adósságcsapdából kezdünk kikerülni, az IMF-hitelt visszafizettük, az önkormányzatok adósságátvállalása a helyi társadalom szempontjából rendkívüli előrelépés, a felszabaduló forrásokat fejlesztésre lehet fordítani. A kedvező jelenségeket hosszan lehet sorolni. Idetartoznak az alacsony infláció, a költségvetési hiány alacsony szinten tartása, az egyre kedvezőbb gazdasági kilátások. Az emberek bizony minden ellenkező hírek és rémhírterjesztés ellenére sokkal bizakodóbbak, mint három évvel ezelőtt.

Egy dolgot hadd emeljek ki a rezsicsökkentés emberi, mentális hozadékaként. Eddig minden év január 1-jén akadálytalanul jöttek az áremelések, mindenki azt gondolta a közszolgáltatásról, hogy az fátum, valahol, ki tudja, hol, eldöntik, mi pedig legfeljebb csak fizethetünk. Ezzel szemben most kiderült, hogy ez nem így van. A sorsunkat a kezünkbe vehetjük, az állam, a kormányzat, a lakosság összefogásával csodák születhetnek. Egy hatalmas öntudatra ébredésnek vagyunk a tanúi, részesei mindannyian. Ez is alapja annak, hogy bizakodunk ebben a "Nemzeti fejlesztés 2030" koncepcióban.

(18.00)

Ezek a fölsorolt jegyek alapvetően bizakodásra adnak okot, minden más fanyalgás, ellenkezés, hogy más szót ne használjak, csak katasztrófaturizmus ott, ahol egyébként nincs katasztrófa. Egy bizakodásra adó jegyet éppen ennek kapcsán hadd mondjak: az évszázad legnagyobb dunai árvizét rendkívüli szervezettséggel, összefogással, erőforrásaink összpontosításával hatékonyabban hárítottuk el, mint a németek, osztrákok, csehek, akiknél egyébként a Duna felső folyású, és messze nem voltak képesek ugyanarra a közösségi teljesítményre, mint mi, magyarok. Az Európai Unió meg is büntetett minket szervezettségünkért, helytállásunkért, azokat jutalmazta, akik rosszabbul teljesítettek. Ez a 2030-ig terjedő időszak nagyon nagy reménységre és bizakodásra adhat okot. Összefogással, a terveink, céljaink megvalósításával, úgy gondolom, fantasztikus évek jöhetnek. Félre tehát a fanyalgással!

Ha megnézzük, hogy mik a közpolitikai céljai ennek a nemzeti fejlesztési koncepciónak, akkor nagyon fontos dolgokat látunk. Ennek egyik célja a nemzeti fejlesztési és területfejlesztési politikai keretek, a hosszú távú jövőkép, a célok és prioritások kijelölése. A második a nemzeti fejlesztési és területfejlesztési célok és igények integrálása, azok területi dimenzióinak meghatározása. Ráadásul itt az egyik legfontosabb dolog, ami alapja a mostani koncepció tárgyalásának és előterjesztésének, hogy a 2014-2020-as európai uniós tervezési és költségvetési időszakra készülő tervdokumentumok megalapozása, a partnerségi megállapodáson keresztül közvetve, a szakpolitikai és területfejlesztési célokon keresztül közvetlenül meg kívánjuk alapozni az operatív programok tartalmát és a nemzeti fejlesztési célú források felhasználását is. (Dr. Józsa István: Még szép! Anélkül nem lehet.)

Nagyon fontos dolog az, hogy milyen a hosszú távú jövőkép, milyen fejlesztéspolitikai célokat határoztunk meg. Ebben én csak a nemzetstratégiai és nemzetgazdasági fordulatról számolok be, amiben támaszkodunk a nemzeti értékekre és erőforrásokra, valamint a fejlesztéspolitika eszközeire, és ezáltal meg kívánjuk teremteni a tartós társadalmi és gazdasági gyarapodás tényezőit, a gazdasági megújulás lehetőségét, a természeti erőforrásainkkal való fenntartható gazdálkodást, környezetünk védelmét, a helyi és térségi potenciálok kibontakoztatását. Ráadásul, ha végignézünk a specifikus célkitűzéseken, ott is egyébként már olyan dolgokat látunk, amelyek részben már megjelentek, például a vidékfejlesztési koncepcióban. Tehát hihetetlenül sok, már kormányzati szinten elkészült alátámasztó anyaggal rendelkezünk.

Ha megnézzük ezeket a tételeket, ugye, a szakpolitikában milyen specifikus célokat látunk? Versenyképes, innovatív gazdaság, gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság. Tehát aki a stadionok, sportpályák és sportlétesítmények fejlesztését kárhoztatja, az nem néz szembe azzal, hogy az elmúlt 30-40 évben százával szűntek meg a sportpályák. Most végre elkezdünk valamit építeni. Ha valaki végignézi azt, hogy milyen stadionokban bonyolítottak európai labdarúgó-bajnokságot, vagy hogyan folynak ezek a programok, akkor azt kell látnunk, hogy bizony az egészség és a sport óriási gazdasági potenciállal bír.

Az életképes vidék, egészséges élelmiszer-termelés és -ellátás kiemelt specifikus cél. Csak hadd mondjak egyetlen gondolatot. A XV. kerületben, ahonnan jövök, a közétkeztetés évi 1 milliárd forintot jelent. Ha újra tudnánk építeni, és ez eltökélt célunk, a vidék és város kapcsolatát csak ezen a téren, a XV. kerület legalább 600 millió forinttal évente megrendelője lehet a friss élelmiszernek.

Kreatív tudástársadalom, piacképes készségek egy következő ilyen cél. Itt a kutatás és fejlesztés mellett hangsúlyosan jelenik meg az innováció. Úgy gondolom, hogy az erre való törekvés is óriási jelentőségű. Az értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom: mind a két mondatra hallatlan nagy szerep hárul. Ugye, aki értéktudatos, az tud szolidáris lenni. Tehát a kettő összekapcsolása hihetetlenül fontos. A jó államnak, a szolgáltató államnak és a biztonságnak még ebben a ciklusban olyan kiépülését látjuk, ami, úgy gondolom, megint csak a lakosság megelégedését és az odafigyelésünket bizonyítja. Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, környezetünk védelme kiemelt cél. Tessék megnézni, milyen törvények születtek a vízzel és egyebekkel kapcsolatban. A területi specifikus célokat is végig lehetne venni. Úgy gondolom, érdemes ezt olvasgatni, érdemes megnézni. Mindegyikről hosszan lehetne beszélni.

Tisztelt Ház! Még egy mondattal visszatérek a mások által pejoratív felhanggal mondott álomra. Az álomnak, víziónak, tervnek, célnak, ki hogyan szereti, óriási szerepe van az egyén és a közösség életében is. Először is hadd mondjak egy nagyon fontos dolgot: a kimondott álom valósul meg. És mi bátran kimondjuk az álmainkat. Másodszor: az álmaink, terveink, koncepcióink utat mutatnak. A megvalósítás utat épít, medret ás magának. Ráadásul az álmaink egy igazságot hordoznak, a közösség kimondott álma a közösség igazsága lesz. Elválaszt jót és rosszat ez az igazságtartalom. Az álmaink ráadásul életet fakasztanak. Ez pedig egy olyan koncepció, amelyben egyén és közösség, idős és fiatal, kisvárosban, falun, tanyán, fővárosban, bárhol élő egyaránt megtalálja a helyét, feladatát, szerepét, vagyis az életét. Út, igazság, élet: nem ismerős ez? Ez egy polgári, keresztény világ reménykeltő koncepciója és gondolatisága.

Tisztelt Ház! A "nemzeti fejlesztés 2030" koncepció eleget tesz a húsvéti alaptörvényünk vállalásának, amely szakít a korábbi időszakban önfeladásra építő múlttal; mert a teljes Kárpát-medencei együttműködésben gondolkodik, sőt, a közép-európai együttműködés katalizátora kívánunk lenni. Széchenyihez illő terv ez, aki Budapestet annak idején a Monarchia központjává akarta tenni. Mi már most ezt építjük öntudatosan és bátran. Elég, ha csak kinézünk itt a parlament ablakán. (Dr. Józsa István: Monarchia is lesz?)

Tisztelt Ház! Minden terv annyit ér, amennyit a vizsgálata, a helyzetkép alkotása. Ez a helyzetkép differenciált, hiteles, szembenézéstől sem visszariadó. A helyzetkép alapvetően a kihívásokra és az esélyekre, trendekre koncentrál, ami önmagában pozitív üzenet, hiszen magában hordozza ez a megfogalmazás mindjárt magát a feladatot is. Érdemes csak végignézni a tartalomjegyzéket. Ez a helyzetkép olyan egyébként, mint Selmecbánya hajdani bányatérképe, ma a soproni múzeumban látható. Ott egymásra épülő, ezáltal együtt látható üveglapokon mutatják be a város alatt húzódó nemesfémtelérek bányajáratait, a vízszintes és függőleges kapcsolatokkal. Ezek az egymásra rétegezhető összefüggések számtalan szempontú metszetét adják az ország egyes térségeinek.

Ha megnézzük a kihívások, esélyek, trendek fejezetet, akkor hallatlanul fontos dolgokat olvashatunk benne. Néhányat emelek csak ki. A biztonságos élelmiszer-ellátás felértékeli agrár- és élelmiszer-gazdaságunkat. Ez arra a vidékfejlesztési koncepcióra épül, amelyik egyébként már kezd hatni, működni, és a vidék jövőjét egyre inkább meghatározza; tehát a biztonságos élelmiszer-gazdaságot felértékeli. Említettem ezt a közétkeztetési gondolatot, ami, úgy gondolom, óriási. Kétmillió ember vesz részt a közétkeztetésben. Egyik fő kitörési pontunk lehet a kutatás-fejlesztés és az innováció. Erről beszéltem már. Energiafüggőség kontra fenntartható energiapolitika. Ebbe beletartozik az, hogy mi a XV. kerületben 1400 darab lakást 16 centiméteres hőszigeteléssel burkoltunk be, mert úgy gondoljuk, az a legjobb megoldás ezen a téren, ha nem fogyasztunk energiát.

(18.10)

De a szembenézéshez természetesen hozzátartozik, hogy a gazdasági visszaesés rontja a foglalkoztatottságot, óriási lépéseket teszünk ezzel a kihívással szemben. A társadalmi erőforrásaink, társadalmi kihívások és trendek között hangsúlyosan foglalkozik az anyag azzal, hogy míg az emberiség gyarapszik, a magyarság csökken. És ezzel nagyon hangsúlyosan szembenézünk. Tessék csak megnézni az elmúlt hét végén bejelentett intézkedéseket ezen a téren! Mert ugye, úgy gondoljuk, hogy a népességcsökkenés közös fennmaradásunkat veszélyezteti.

Az egészség: az egészséggel az egészségügyi bizottság tagja foglalkozott már. Egészségi állapotunk romlása jelentős kockázatokat hordoz.

A társadalmi értékrend: rendkívül nehéz a társadalmi értékrend megváltoztatása. Óriási lépéseket tettünk már eddig ezen a téren. Az az öntudatra ébresztés, amiről az imént beszéltem, ennek része többek között.

A közösségi felelősségvállalás hiányosságai, magukra maradt társadalmi csoportok: kihívás, de egyben feladat is. Mert mit mond a koncepció? Azt mondja, hogy a nemzeti összetartozás integráló erő lehet. Tehát azonnal az erőforrásokat is nézzük. Kérem, ebben a ciklusban indult el a magyarság újraegyesítése, ebben hatalmas erőforrások vannak, és ezzel élni is fogunk.

Egyedi, jelentős értéket hordozó kulturális örökségünk fontos. Úgy gondolom, hogy ezzel is élni tudunk, és dolgozunk ezen.

Tisztelt Ház! A fejlesztéspolitikai és területfejlesztési célkitűzések alapja a nemzeti célkitűzések, a nemzeti jövőkép. Egypárat idézek ezek közül. Mindegyik pont arról szól, hogy hogyan tudjuk a meglévő nehézségeinket előnnyé, az esetleges gyengeségünket erővé váltani, és minden szónak, minden mondatnak hallatlan jelentősége van.

Gazdasági és társadalomstratégiai fordulatról beszélünk. Nem taktikákról és rövid távú rángásokról szól ez a program, nem ez határozza meg a gazdasági-társadalmi életet a jövőben, és a kettő összekapcsolását tartom hihetetlenül fontosnak, mert csak együtt működhet gazdaság és társadalom.

Az, hogy az ország regionális központtá válik, erre predesztinált a földrajzi fekvésünk, északi-déli, kelet-nyugati kapcsolatok és a főváros már jelenleg is magas elismertsége. Aki ezzel nem ért egyet, úgy gondolom, hogy annak az az érdeke, hogy a főváros ne váljon valóban egy európai fővárossá.

Természeti erőforrásaink a kultúránkkal vannak összekapcsolva. Ez is biztos alapot nyújt. Itt is a kettőre együtt helyezi a koncepció a hangsúlyt.

A kultúra hihetetlen erőforrás. Csak ennek a ciklusnak az eredményei kultúra területén hihetetlen imponálóak. Az elmúlt hetekben adtuk át az Erkel Színházat, a Zeneakadémiát, ezek a magyar kultúra fellegvárai, és még további csodák lesznek ebben a ciklusban.

Sajátosan a magyar kultúra erősítésére támaszkodunk, beleértve a határon túli magyar közösségeinket is.

Az ország megtartja tehetségeit. Igenis megtartja tehetségeit. Csak hadd mondjak egy nagyon fontos dolgot: az, hogy a kistelepüléseken az iskolák megmaradhatnak, miről szól? Ez arról szól, hogy míg korábban mindig a népességmegtartó képességet emlegettük, most egyszer csak előtérbe kerül egy bonmot-val élve a képességmegtartó népesség. Ez ugyanolyan fontos, mint a népességmegtartó képesség.

Megtörténik a demográfiai fordulat, ez egy következő pont. Ez az egyik legfontosabb lépés, cél, amit kitűzünk. Számos lépést tettünk már eddig is. Ez ki fog teljesedni, rendszerré válik.

Megerősödő társadalom, a munka, a jó munka megbecsülése. Amit eddig tettünk, az egy válság időszakában történő tevékenység volt, de ettől kezdve a következő ciklusokban a jó munka megbecsülésére helyezzük a hangsúlyt.

A természeti erőforrásokkal való fenntartható bánásmód és a táj védelme beépül a köztudatba. Ez egy hallatlan fontos dolog. Azt mondjuk, hogy a törvények megváltoztatására elég hat hónap, gazdaságátalakításra hat év, a társadalmi szemlélet megváltoztatására hatvan év. 2030-ban lesz éppen negyvenéves a rendszerváltozás.

Hagyományok ismerete, kulturális örökség védelme a köztudat, társadalmi értékrend része lesz. Hatalmas lépésekben kell ezt elmélyíteni, elvinni a legkisebb faluba is.

Egységes területi rendszer lesz. Eltérő adottságok az egységes fejlődésért, mert mi úgy gondoljuk, hogy az egység megteremtése a kisebb egységek önazonosság-tudatának megerősítésével történhet meg: akkor adja az értékeit önként a közösbe, ha tudatossá válik saját maga számára az önértéke - és így tovább.

Vidéki térségeink potenciáljára építünk, falu és város újra együtt éljen. A vidékfejlesztés és a tájgazdálkodás egyensúlya is része ennek.

Tisztelt Ház! Zárásképpen csak: milyen egy jó terv? A jó terv (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Megvalósítható.) világos célokat tűz ki, ami tőlünk függ, akik elterjesztjük Magyarország fejlesztési és területfejlesztési koncepcióját, és akik együttműködve végrehajtjuk azt, mindenkinek mondom, hogy együttműködve végrehajtjuk azt.

Ami konkrét: ebben hihetetlen sok konkrétum van. A koncepciónak megfelelő szinten gyakorlatilag csak konkrétumokat tartalmaz, és ezáltal ez megvalósítható. Időben lehatárolt: 2030-ig szóló feladatokat írt le, állít össze, ezáltal ellenőrizhető.

Én úgy gondolom, hogy a jó terv ismérve az, hogy kapcsolatot teremt, és ez rendkívüli kapcsolatokat teremt egyén, közösség, kisebb és nagyobb települések és közösségek között. Ez egy olyan terv, aminek számon kérhető részletei vannak, minden itt élő számára reményt, távlatot, gyarapodó létet jelentenek. Ez egy olyan terv, amiből szerintem az itt élők igenis erőt meríthetnek. Fogadják el ezt az előterjesztést az ellenoldalon is.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)