Felszólalás adatai

A benyújtott törvényjavaslat indoklásához röviden annyit szeretnék hozzátenni, talán képviselőtársaim is tudják jól, hogy a 2013. évi költségvetésről szóló törvény hatálybalépése óta jó néhány olyan törvénymódosítás született, amely költségvetési hatással járt. Ezeket a változásokat kívánja a törvényjavaslat a benyújtott tervezettel átvezetni. Mindannyian tudjuk egyébként, hogy ez a költségvetés, illetve ennek a költségvetési politikának köszönhetően hazánk idén, 9 év után kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól. Az államadósság mérséklődött, a jegybanki alapkamat és az infláció 20-30 éves távlatban nem látott mélységbe került.

A benyújtott javaslat fő pontjai két témakör köré csoportosulnak. Az egyik a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény, a szövetkezeti rendszer átalakítását, ezáltal a vidéki kis- és középvállalkozások megerősítését tűzte ki céljául. A törvénnyel összhangban az Országgyűlés már létrehozta a takarékszövetkezeti szektor újjászervezéséhez szükséges költségvetési előirányzatot. Ugyanakkor az Országgyűlés megváltoztatta a vagyoni hozzájárulás teljesítésének módját, és a Magyar Fejlesztési Bank helyett az újonnan létrehozott Szövetkezeti Hitelintézeti Integrációs Alapot jelölte ki az állami hozzájárulás biztosítására.

Az alap létrehozásáról szóló törvény többféle bevételi típus közül jelenleg a szövetkezeti rendszert illető vagyoni hozzájárulás fedezeteként csak a költségvetési támogatást határozza meg a javaslat.

(19.40)

Az alap kiadásainak köre kizárólag az integrációs szervezet számára történő hozzájárulásra és a működési költségek teljesítésére terjed ki, 2013-ban tehát az alap működése a személyi és a dologi típusú költségekkel nem terheli a költségvetést. A szövetkezeti hitelintézeti integrációs alap költségvetésének létrehozása kapcsán lényeges változást jelent az integrációs szervezet rendelkezésére bocsátandó vagyoni hozzájárulás összegének 130 milliárd forintról 135 milliárd forintra való növelése; ezt a mértéket egyébként a szövetkezeti hitelintézetek garanciájáról szóló törvény határozta meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elképzelések másik nagy csoportja a javaslatban a vagyongazdálkodási politikára épül, amely az állami vagyonelemek körét gyarapítja oly módon, hogy hatékony és célszerű eszközök legyenek, ami hosszú távon is javítja az állam és a gazdaság pénzügyi pozícióját, ezért az önök előtt fekvő törvényjavaslat másik eleme az állam társasági vagyonának gyarapítását szolgáló költségvetési kiadási előirányzat módosítása. A törvényjavaslatban szereplő mintegy 3,5 milliárd többlet költségvetési fedezet lehetővé teszi a kisebb volumenű tranzakciók esetében a kedvező piaci lehetőségek kihasználását.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatban szereplő módosítások, mint már említettem, alapvetően felhalmozási jellegűek és gazdaságfejlesztési célokat szolgáló állami kiadásokat tesznek lehetővé, és egyébként nem érintik a kormánynak azt a tervét és célját, hogy az uniós módszertan szerinti hiány 2013-ban is 3 százalék alatt legyen. Bár a javaslatban szereplő kiadások finanszírozási szükségletet keletkeztetnek az állam számára és a pénzforgalmi hiány növelésével járnak, ugyanakkor az év közben lezajlott költségvetési intézkedések és egyéb gazdasági folyamatok eredményeként nem akadályozzák az államadósság csökkentését sem. Ezzel a megállapítással egyébként a Költségvetési Tanács is egyetért, és erre vonatkozólag én is arra kérem önöket, hogy támogassák a benyújtott javaslatot, illetve most majd tegyük vita tárgyává.

Köszönöm szépen figyelmüket.