Készült: 2024.09.20.01:52:03 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

71. ülésnap (2007.05.15.),  143-151. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 17:41


Felszólalások:   131-143   143-151   151      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez nem érkezett módosító javaslat, részletes vitára nem kerül sor, a következő ülésünkön a törvényjavaslat elfogadásáról döntünk.

Ha jól látom, az utolsó napirendi pont következik, méghozzá a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2006. évi XCIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Kovács Tibor és Jauernik István képviselők, MSZP, önálló indítványát T/2882. számon, a bizottságok ajánlását pedig T/2882/1. és 2. számokon kapták kézhez.

Megadom a szót Kovács Tibor képviselő úrnak, akinek ezúttal is tizenöt perc áll rendelkezésére.

KOVÁCS TIBOR (MSZP), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Most még rövidebben szeretném előterjeszteni a javaslatunkat. Mint az valószínűleg valamennyiünk előtt ismert, az Országgyűlés 2005-ben elfogadott törvénnyel kérte fel az Állami Számvevőszéket, hogy vizsgálja meg, hogy 2005 végéig az önkormányzatokhoz juttatott út- és szennyvízépítésre fordított közműfejlesztési támogatások igénylésének és felhasználásának jogszerűsége milyen módon történt, különös tekintettel kitérve az Ökotám- és hasonló rendszerben megvalósult beruházásokra.

Az Állami Számvevőszék 2006-ban készítette el a jelentését. A helyszíni ellenőrzésre kijelölt 298 önkormányzat közül 206 önkormányzatnál összesen 3688,6 millió forint jogtalanul, illetve a jogosulás időpontja előtt igénybe vett támogatást tárt fel, amelyből 163 önkormányzatnál 3112 millió forint jogtalanul igénybe vett támogatás visszavonására tett javaslatot az Állami Számvevőszék. Erről az Országgyűlés 2006-ban döntött, és lehetőséget teremtett az önkormányzatok számára, hogy a törvényjavaslat hatálybalépését követően harminc napon belül kérhetik a visszafizetési kötelezettség elhalasztását, illetve részletekben történő visszafizetését. A megadott határidőig 58 önkormányzat nyújtotta be igényét. Ennek megfelelően a kormány kormányhatározatban döntött a részletfizetés lehetőségéről, illetve annak késleltetett megkezdéséről.

Ugyanakkor az önkormányzati választások kapcsán számos önkormányzat kicsúszott ebből a határidőből, és más képviselőtársaimat, többek között engem is megkerestek ezek az önkormányzatok, hogy amennyiben lehetőség lenne a határidő meghosszabbítására, akkor ők kérnék a visszafizetési kötelezettség részletekben történő teljesítésének lehetőségét, hogy hosszabbítsa meg az Országgyűlés. Erre vonatkozóan nyújtottunk be törvényjavaslatot a képviselőtársammal, amelyben az Országgyűlés június 15-ig lehetőséget teremtene ezen önkormányzatok számára, hogy benyújtsák az ilyen irányú igényüket. Ezt követően a kormány a korábbiaknak megfelelően dönthetne arról, hogy lehetőséget teremt ezen önkormányzatoknak is, hogy a részletfizetést megvalósíthassák.

Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy számos önkormányzat számára súlyos terhet jelent ezen pénzek visszafizetése, ugyanakkor nem lenne igazságos, ha továbblépne ez a törvényjavaslat, és ennek a megváltoztatására tettünk volna javaslatot. Ezért kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy nyújtsunk lehetőséget ezen önkormányzatok számára is, hogy részletfizetéssel a visszafizetési kötelezettségeiket teljesíteni tudják. Amennyiben ezzel egyetértenek, kérem, hogy törvényjavaslatunkat támogassák a végszavazásnál.

Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíván-e az államtitkár úr szólni. (Tátrai Miklós: Igen.) Igen, öt perc áll rendelkezésére.

TÁTRAI MIKLÓS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A helyzetem megint egyszerű és hálás, mert azt tudom mondani, hogy a kormány nevében köszönöm a két képviselő úrnak, a két előterjesztőnek az elvégzett munkáját.

Fontosnak tartom azt, hogy ez a törvényjavaslat az Országgyűlés elé kerüljön, hiszen nagy segítséget jelenthet ennek az elfogadása azoknak az önkormányzatoknak, amelyek az első kérelembenyújtási határidőt elmulasztották, azonban olyan valós problémát kell megoldaniuk, amire más lehetőség nincsen.

A kormány tehát támogatja az önálló indítványt, és azt kérem az Országgyűléstől, hogy az Országgyűlés is támogassa.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: A bizottságok jelezték, hogy nem kívánnak előadót állítani ez esetben sem, így a képviselői felszólalások következnek. Csak a rend kedvéért mondom, hogy tíz-tíz perc áll rendelkezésére minden felszólalónak.

Írásban ezúttal ketten jeleztek, de közülük csak egy van körünkben, úgyhogy Tállai András következik ismét. A képviselő úré a szó.

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ehhez most egy kicsit több időre van szükségem, hogy elmondjam annak a lényegét, hogy valójában, amit az előttünk lévő törvényjavaslat - két MSZP-s képviselő által benyújtott törvényjavaslat - tartalmaz, azt támogatjuk.

Mindenképpen szeretném azonban jelezni, hogy a probléma, amit ez a törvényjavaslat kezel, attól jóval, de jóval nagyobb. Immár nem először szeretném felolvasni egy 2006. november 16-i felszólalását az egyik fideszes képviselőnek az Országgyűlésben, ez így szól: "Egyébként a probléma úgyis vissza fog hullni ide, az Országgyűlés elé, mert biztos vagyok benne, hogy az érintett önkormányzatok a Pénzügyminisztériumot, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumot, a saját képviselőit és mindenkit keresni fognak, hogy baj van, mert ezeknek az önkormányzatoknak a nagy része képtelen lesz még tíz év alatt is visszafizetni ezt az összeget. Egyébként az elmúlt évben megállapítottnak majdnem ötszöröse, amit most az Állami Számvevőszék vissza akar fizettetni."

Tehát szeretném ezzel a felszólalási idézettel is alátámasztani, hogy az elmúlt év novemberében a zárszámadási vitában elhangzott és módosító javaslatot is nyújtottunk be, hogy nagyon nagy probléma van a tekintetben, hogy az Országgyűlés előírta a 160 önkormányzatnak a 3,1 milliárd forint, az Állami Számvevőszék által megállapítottan jogtalanul igénybe vett közműfejlesztési hozzájárulás visszafizetését. Higgyük el, hogy ezeknek a közműfejlesztési hozzájárulásoknak a visszaigénylése az érintett önkormányzatok tekintetében, nagy részében abszolút nem jogtalan! Az Állami Számvevőszék mereven értelmezte a jogszabályt, és sajnos az Országgyűlés többsége, a kormánypártiak az elmúlt év novemberében ezt elfogadták és megszavazták az állami számvevőszéki akaratot, pedig e tekintetben sokkal szélesebb körűen kellett volna tájékozódni és meghozni a döntést.

Íme itt van az egyik dolog, hogy a 3,1 milliárdra a 160 érintett önkormányzatból csak 58 adott be részletfizetési kérelmet. De tetszenek tudni, miért csak 58? Azért, mert elkövetett egy hibát ott is a kormányzat: az a Magyar Közlöny, amelyben közölte azt a rendeletet, egy decemberi rendeletet, hogy mennyit kell visszafizetni az adott önkormányzatoknak, csak elektronikus úton jelent meg. Nyomtatott formában nem jelent meg, és így az érintett önkormányzatoknak egy jó része nem is tudott erről, és így tudomása nélkül hiába várta, hogy meg fog jelenni a Magyar Közlönyben, eltelt a határidő. Ráadásul a Magyar Közlöny ezen számának egyik fele írásos, nyomtatott formában megjelent, és a másik fele jelent meg elektronikus formában. Ez az oka ennek.

Tehát a probléma egyébként tényleg valós, de szerintem ettől sokkal, de sokkal nagyobb. Azért nagyobb, mert biztosan kevesen tudják a képviselők közül, esetleg a törvényjavaslatot benyújtó képviselők sem tudják, hogy erre az összegre, amit az Állami Számvevőszék megállapított, nemcsak magát a tőkét kell visszafizetni, amely összeget megállapított 2002 és 2005 között, hanem ha most részletfizetési kedvezményt kért rá, akkor arra most ketyeg a jegybanki alapkamat mértéke. Ráadásul - nem tudom, tudják-e a képviselők, a kormánypárti képviselő urak és az államtitkár úr - arra az összegre, amelyet megállapított az Állami Számvevőszék az adott önkormányzat számára, a részletfizetési kedvezmény rendeletének a kihirdetéséig visszamenőleg a jegybanki alapkamat kétszeresét is meg kell fizetnie.

(18.50)

Példaként mondom: a mezőkövesdi önkormányzat esetében ez az összeg, amelyet megállapított az Állami Számvevőszék, 26 millió 235 ezer forint. Erre mi megkértük, az 58-ban benne vagyunk, akik megkérték határidőben a kedvezményt. Köszönjük szépen, egyébként meg is kaptuk. Jelzem, hogy itt is probléma van, mert a kormány kegyesen eltolta. Azt mondta, jó, rendben van, nem kell fizetned most, kezdd meg. Például a mi esetünkben 2012 és 2015 között kell majd a 26 millió forintot visszafizetni. Igen ám, csak addig fizetnünk kell a jegybanki kamatot - egyszer.

Másodszor: az az összeg, amelyet az Államkincstár kiszabott, mondjuk, jelen esetben az adott önkormányzat számára, tehát a jegybanki alapkamat kétszerese után az igénybe vett, állítólagosan jogtalanul igénybe vett közműfejlesztési hozzájárulás után, az 13 millió 806 ezer forint. Tehát most ott tartunk, hogy van egy tartozása az egyik önkormányzatnak, jelen esetben 160-nak, az most megkéri rá a kedvezményt, akkor a tőketörlesztése majd általában 2010 körül megkezdődik, és öt év alatt vissza kell fizetni, ki hogy kérte egyébként, addig azonban fizesse meg a jegybanki alapkamatot, és fizesse meg a jogtalanul felvett időszakra, és a rendelet kihirdetéséig pedig a jegybanki alapkamat kétszeresét. Ha ezt összeadjuk, akkor általában ezeknek az önkormányzatoknak körülbelül ugyanannyit kell még a megállapított összeg visszafizetéséig megfizetni az Államkincstárba, mint amennyit "jogtalanul" felvettek.

Tehát összességében: sokkal, de sokkal nagyobb problémát okoz ez az önkormányzatoknak, mintsem hogy most kérje a részletfizetési kedvezményt. Mivel ez az egyetlen lehetőségük nekik ma, hogy ezt kérjék, nyilvánvalóan élni fognak ezzel a lehetőséggel. De jelzem előre, ma már e miatt a törvényi változás miatt, amelyet a zárszámadási törvény tartalmaz - a 2005. évi -, amit a képviselő úr is elmondott, emiatt több önkormányzat a fizetésképtelenség határán van, vagy már nem az. Ha most megkapták - a napokban kaptuk meg mi is, május 9-én jött Mezőkövesden a postán - ezt a kamatról szóló határozatot, ami az Államkincstártól jött, akkor egészen bizonyos, hogy nem tudnak vele megbirkózni, és a fizetésképtelenség fenyegeti őket.

Ezért én azt javaslom a törvényjavaslatot benyújtó képviselő uraknak, tájékozódjanak tovább, és módosítsuk ezt a törvényjavaslatot. Ezt komplexen kell tudni kezelni. Nem elég a problémának az a kezelése, amit a kormány csinált, hogy 2010-re, a következő választások utáni időszakra átütemezte a visszafizetés lehetőségét. Nem elég a problémának ez a kezelése. Sajnos, a visszamenőleges kamat miatt és még mellé a jegybanki alapkamat miatt, ugye, a részletfizetés miatt, egyébként is olyan fizetési nehézségek lesznek, és ahogy mondom, általában az önkormányzatok kétszer annyit fognak visszafizetni, mint amennyire most megbüntette őket az Országgyűlés.

Tehát javaslom, hogy a problémát sokkal alaposabban és széleskörűbben kezeljék a törvényjavaslat benyújtói, de felhívom az Országgyűlésben ülő képviselők figyelmét továbbra is erre a problémára.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki szólni. (Senki sem jelentkezik.) Nem jelentkezett senki sem.

Nincs más hátra, mint hogy megkérdezzem az előterjesztőt, Kovács Tibor képviselő urat, hogy kíván-e válaszolni az imént elhangzottakra. (Kovács Tibor: Igen.) Igen.

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Természetesen abszolút mértékben tisztában vagyunk azzal, amit a képviselő úr is elmondott, hogy egyes önkormányzatok számára milyen nehézséget jelent ezen visszafizetési kötelezettség teljesítése. Egy dolgot azért mindenképpen el kell mondani azért, hogy lássuk, az említett 298 önkormányzat, amelyeket vizsgált az Állami Számvevőszék - az összes érintett önkormányzat, 1395 önkormányzat kapott ilyen jellegű támogatást a költségvetésből -, ez a 298 önkormányzat, amely az összes önkormányzat 21,4 százaléka, vette igénybe az állami támogatás 62,3 százalékát, tehát a döntő többségét.

A mi törvényjavaslatunk is tulajdonképpen azért tartalmaz egy olyan kitételt, hogy egy bizonyos tartozási összeg fölött kérheti az önkormányzat a részletfizetési kedvezményt, mert számos önkormányzat ebből a 105-ből, amely nem kérte vagy valami miatt elmulasztotta kérni a részletfizetés lehetőségét, ezek között számos olyan önkormányzat van, amely néhány százezer vagy 1-2 millió forinttal tartozik, azok valószínűleg ezt a tartozásukat vissza fogják tudni fizetni, tehát nem kérnek részletfizetési lehetőséget.

Természetesen azok az önkormányzatok, amelyek ilyen visszafizetési nehézségekkel fognak szembetalálkozni... - a probléma, tudja, képviselő úr, végül is itt fog landolni a parlament asztalán, mert hiszen nincs más, aki ezen önkormányzatok helyett valamilyen módon helytálljon, ugyanakkor nem lenne igazságos azon önkormányzatokkal szemben, amelyek ezt a lehetőséget nem kihasználva, úgymond valamennyi jogszabályt és előírást betartva valósították meg akár az út-, akár a szennyvízberuházásaikat.

Tehát mi képviselőkként, miután ennek jelentős költségvetési kihatása lenne, és nyilvánvalóan itt a kormányzatnak és a Pénzügyminisztériumnak is lenne szerepe, hogy megvizsgáljuk, milyen módon lehetne a problémát kezelni, arra tudtunk vállalkozni, hogy azon önkormányzatok, amelyek jelezték, hogy valamilyen okból, akár a választások miatt, akár a képviselő úr által említett probléma miatt nem nyújtották be időben a részletfizetési kérelmüket, azoknak még egyszer teremtsük meg ezt a lehetőséget. Az összes többi problémával meg valószínűleg a következő időszakban foglalkoznia kell valamilyen módon az Országgyűlésnek.

Mindezek figyelembevételével kérem az Országgyűlést, hogy támogassa a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és magára a részletes vitára is későbbi ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! A mai napirendi pontjaink tárgyalásának a végére értünk. A mai napon napirend utáni felszólalásra nem jelentkezett senki sem. Itt az ülésteremben láthatóan nagy béke honolt, ugyanakkor az üléstermen kívül viszont úgy volt hallható, hogy nagy vihar tombolt - remélem, senkiben és semmiben nem okozott kárt.

Holnap reggel folytatjuk a munkánkat, méghozzá 9 órakor. Az ülésnapot bezárom. Mindenkinek kellemes pihenést kívánok. Viszontlátásra!

(Az ülésnap 18 óra 58 perckor ért véget.)



Dr. Hende Csaba s. k.

Móring József Attila s. k.

jegyző

jegyző

Nyakó István s. k.

Pettkó András s. k.

jegyző

jegyző

Török Zsolt s. k.

jegyző

A kiadvány hiteléül:

Dr. Soltész István

az Országgyűlés főtitkára



Szöveghű jegyzőkönyv

" A 2006-2010-es országgyűlési ciklus

10085 Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 25. ülésnapja 2007. május 15-én, kedden 10086




Felszólalások:   131-143   143-151   151      Ülésnap adatai