Felszólalás adatai

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tállai András, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be a miniszterelnökhöz: "Akar-e ön céget alapítani Szlovákiában?" címmel. Tállai András képviselő urat illeti a szó.

(15.00)

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszterelnök Úr! A napokban egy nagyon érdekes, ugyanakkor megdöbbentő szórólap jutott a kezembe. A szórólap egy magyarországi székhelyű kft. hirdetése volt, amelyet ügyvezetők és cégek vezetőinek címezve terjesztettek. A szórólapon pedig ez áll: "Cégalapítás Szlovákiában." Engedje meg, hogy a következő sorokat szó szerint idézzem a szórólapról: "Kedvezőtlenül érintik cégét az életbe lépő drasztikus adó- és járulékváltozások? Megoldást keres, de Magyarországon lehetőségei bezárultak? Alapítson céget Szlovákiában! Cégünk segítséget nyújt..." - szól az idézet, s ezután minden jogi és nyilvántartásba-vételi ügyintézésben felajánlja szolgálatait a hirdető gazdasági társaság.

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Látja? Ilyen következményekkel jár egy felelőtlen kormány felelőtlen miniszterelnökének, azaz önnek a felelőtlen kijelentése, amely szerint a magyar vállalkozásoknak el lehet menni Magyarországról. Meg kellett élni a magyar vállalkozóknak, cégeknek, munkaadóknak, a magyar embereknek azt, hogy a saját hazájukban arra a tevékenységre alakulnak kft.-k, hogy segítsék az ő távozásukat Magyarországról. Átláthatóbb adózási rend, vállalkozásbarát környezet és jogi háttér Szlovákiában - azt hiszem, ezek a szavak a szórólapon mindent elárulnak a hazai nagy jólétről, a dübörgő gazdaságról, a pannon pumáról és a minket irigylő Európáról. Ezek a szavak, tisztelt miniszterelnök úr, most nem az ellenzék kritikus szavai, hanem a piac értékítélete; a piac értékítélete arról, hogy ön milyen kijelentéseket tesz, milyen intézkedéseket tesz, és az önök elmúlt négyéves kormányzati teljesítéséről.

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Valóban jogos lesz nemsokára a kérdés: miből fizessem a nyugdíjakat? Ha önök elfogadják a minimálbér kétszerese után fizetendő járulékfizetést, ha megszavazzák a társasági adó, a gépjárműadó, az általános forgalmi adó, a személyi jövedelemadó emelését és bevezetik az elvárt adó, a házipénztáradó és a banki járadék intézményét, azt hiszem, jogos lesz az ön kérdése: ki fog Magyarországon adót fizetni?

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelettel kérem, nyugtassa meg a magyar, hazai kis- és középvállalkozásokat, hogy ez a hirdetmény csak a képzelet szüleménye, Magyarországon nem ez a valós helyzet.

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Kérdezem önt, hogyan juthatott ide Magyarország. Hogyan fordulhatott elő az, hogy ma már hazai cégek kitelepítése hazánkban üzletté vált? Kérdezem önt, mit kíván tenni a magyar vállalkozókért Magyarországon, azért, hogy a magyarok Magyarországon akarjanak vállalkozni, és Magyarországon akarjanak élni? Mert tudja: csak az ország, Magyarország számít.

Várom válaszát. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót Kóka János miniszter úrnak.

DR. KÓKA JÁNOS gazdasági és közlekedési miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nem gondolom, hogy egy szórólapból feltétlenül politikai kérdést érdemes csinálni, de ha ön így tett, akkor nézzük meg egyenként, milyen tételek vezetnek ahhoz, hogy egy-egy cég tőkebefektetési vagy spekulatív célból ebbe vagy abba az országba helyezi át a befektetéseit.

A szlovák kormány néhány évvel ezelőtt úgy döntött, hogy az egyensúlyteremtés érdekében az állam kiadásait drasztikusan visszafogja, hogy ezzel egy olyan makrogazdasági stabilitást teremtsen, ami hosszú távon kiszámítható környezetet teremt Szlovákiában. Úgy döntött ugyanez a kormány, hogy belekezd a reformokba. Belekezd az oktatás, a nyugdíj, az egészségügy reformjaiba, végigcsinálja azokat a folyamatokat, amelyek a rendszerváltás óta ott is elmaradtak. Teszi ezt mindazért, hogy Szlovákiába vándoroljon be a tőke. Teszi ezt mindazért nyilvánvalóan, hogy egy erős gazdaságú ország legyen. Teszi ezt azért is, hogy az európai uniós pénzeket ez az ország le tudja hívni.

Nézzük meg, hogy melyik kormány mit tett ennek érdekében. Amikor készültem erre a válaszra, akkor áttekintettem az Orbán-Torgyán-kormány által 68 alkalommal végzett adóemelések listáját (Folyamatos moraj a Fidesz és a KDNP padsoraiban.), és azt láttam, hogy ebből nagyon sok olyan volt, ami nem egyszerűsítette, hanem kifejezetten bonyolította az adórendszert. Azt is megvizsgáltam, hogy vajon melyik kormány ment abba az irányba, hogy a gazdaságot a megfelelő helyén kezelő adórendszert léptessen életbe, és melyik volt az a kormány, amelyik, mondjuk, a családi juttatások rendszerét össze akarta keverni az adórendszerrel; ilyen volt a családi adózás ötlete.

Azt találtam, hogy az a kormány, amelyben ön is államtitkár volt, kifejezetten ellenkező irányba ment ahhoz képest, mint ami miatt a szlovákok az egykulcsos adóval a beruházások ösztönzésében sikereket értek el, még ha - és erre ki fogok térni - ezek a sikerek nem is voltak akkorák az elmúlt 15 évben, mint amekkorát mi elértünk. Ön biztosan tudja rólam, hogy liberális politikusként és gazdasági miniszterként egyaránt az egykulcsos adó híve vagyok, egy hasonló rendszeré, mint amilyet Szlovákiában a Dzurinda-kormány 19 százalékos mértékben bevezetett; az SZDSZ 2009-től 20 százalékos egykulcsos adót javasol.

Nézzük meg azt, hogy melyik ország mennyire volt sikeres a külföldi működő tőke vonzásában! Nemrég jött ki a Magyar Nemzeti Bank által nyilvánosságra hozott külföldi beruházások mértékét tartalmazó adat. Azt mondják, hogy 2006 első negyedévében minden korábbi értéket meghaladó, több mint 2 milliárd euró értékű közvetlen külföldi tőkebefektetés valósult meg Magyarországon. Ha nem ezt a negyedévet nézzük, hanem az elmúlt 15 évet, akkor 56-57 milliárd euróról tudok beszélni, messze nagyobb összegről, mind amekkorát Szlovákia valamikor is vonzott. Magyarországra tehát sokkal több tőke áramlik, mint Szlovákiába.

Eközben van egy másik kedvező folyamat. Az egyik legnagyobb tőkebefektető Szlovákiában éppen Magyarország, de nem elsősorban a kicsi és közepes vállalkozások, akik spekulatív céllal mennek oda - mert 10 százalék valóban ilyen az összes ott befektető cég közül -, hanem olyanok, mint a MOL meg a Richter, amelyek piacot keresnek ott, amelyek Magyarországon azért tudnak növekedni, azért tudnak emberek ezreinek, tízezreinek állást adni, mert Szlovákiában is piaci lehetőségeket találnak. Ez egy jó folyamat.

Tisztelt Képviselő Úr! A kormány nem ítéli el a szlovák cégalapítás mellett döntő vállalkozásokat, de nem is ösztönöz az áttelepülésre. Az egyensúlyi programot, a reformprogramot és Magyarország versenyképessé tételét éppen azért tartja ez a kormány fontosnak, hogy Magyarország legyen továbbra is a régió sikerországa.

Köszönöm a figyelmét. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

ELNÖK: Megkérdezem a képviselő urat, hogy elfogadja-e a miniszter úr válaszát.

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Miniszterelnök Úr! Ön azt ígérte, hogy az interpellációkra személyesen fog válaszolni. Nagyon sajnálom, hogy így az ország nyilvánossága nem fogja megtudni, hogy ön mint jó üzletember most akar céget alapítani Szlovákiában, vagy nem akar céget alapítani. (Moraj, derültség a kormánypárti oldalon. - Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Gyenge volt!)

Tisztelt Miniszter Úr! Önnek pedig két mondandóm van. Az egyik: nem tudom, emlékszik-e rá, hogy az elmúlt négy évben önök kormányozták országot, és önök vitték ide az országot. A másik hírem pedig az, hogy önök nyerték meg a választást, és most önöknek kellene kormányozni, de nem úgy, ahogy tették azt a múlt héten. Ugyanis önök a múlt héten kimentek Londonba és Frankfurtba megnyugtatni a külföldi befektetőket, a pénzvilág embereit. Hát ez sikerült: miközben kinn voltak, zuhant a forint. Ennek elengedhetetlen következménye, hogy a kamatok növekedni fognak, és ez nem a hazai, a magyar kisvállalkozások érdeke, hanem éppen a külföldi pénztőke érdeke. Hát ezt jól elintézték, köszönjük szépen. Mikor fogják megnyugtatni a magyar vállalkozásokat?

Miniszter Úr! Válaszát a 800 ezer magyar kisvállalkozó érdekében nem tudom elfogadni. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)

ELNÖK: Mivel a képviselő úr nem fogadta el a miniszter úr válaszát, megkérdezem az Országgyűlést, hogy elfogadja-e a választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 169 igen szavazattal, 122 nem ellenében és tartózkodás nélkül a miniszteri választ elfogadta.

Soltész Miklós, a KDNP képviselője, interpellációt nyújtott be a miniszterelnökhöz: "A gázáremelés mint egyensúlyteremtő reform egyenlő a nyugdíjasok megsarcolásával?" címmel. Az interpellációra a miniszterelnök úr megbízásából Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter úr válaszol. A képviselő urat illeti a szó.