Készült: 2024.04.26.07:16:41 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

242. ülésnap (2012.11.27.), 60. felszólalás
Felszólaló Kovács Tibor (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:33


Felszólalások:  Előző  60  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány olyan témakörről szeretnék beszélni, ami egyrészt részben már szóba került itt a vita kapcsán, másrészt pedig, amiről még itt nem esett szó. Az egyik kérdéskör a távhőszolgáltatás kérdése. Jó lenne tisztázni, hogy miért gondolja úgy a kormány, hogy korlátozni kell a Gazdasági Versenyhivatal jogkörét a tekintetben, hogy a távhőszolgáltató társaságoknál a befolyásszerzés tekintetében nem kell versenyhivatali hozzájárulás a későbbiekben. Nem igazán fejthető meg, hogy ezzel mi a célja a kormánynak, bár a leírás szerint az, hogy bizonyos, nehéz helyzetbe került távhőszolgáltatók helyzetén esetleg így lehet segíteni. A gyanúnk az, hogy talán másról van itt szó, esetleg bizonyos érdekeltségek befolyásszerzése is lehet a dolog hátterében. Nem egyenes dolog, ha nem őszintén beszél a kormány a szándékairól.

Bencsik képviselő úr beszélt arról, hogy a jogszabály megpróbál segíteni úgymond a költségmegosztás problémáján a távhőszolgáltatásban. Ahogy engem is, úgy gondolom, képviselőtársaimat is számos társasház kereste meg a költségmegosztás problémáival kapcsolatban. Ez egy rendkívül szerteágazó problémakör, belátom és el is fogadom, hogy ez egy nehezen szabályozható terület, de azért azon a problémán mégiscsak valahogy segíteni kellene, hogy egy viszonylag szűk többség - mert itt több jogszabály is találkozik egymással, például a társasházi törvény -, de többség rendkívüli hátrányos helyzetbe tud hozni egy kisebbséget egy társaságon belül a költségmegosztás számítása kapcsán. Nem biztos tehát, hogy az a módosítás, amit benyújtottak, erre a problémakörre megoldást nyújt. Valamilyen megoldást kell találni, hiszen ez visszarettenti a társasház-tulajdonosokat attól, hogy belevágjanak abba a nem kis költséggel járó, de hosszú távon mégis haszonnal kecsegtető korszerűsítési programba, amit például a panelprogram biztosított, mert ha nem tudjuk ezt a problémakört orvosolni, annak a következményei egyesekre nézve olyan hátrányokkal járhatnak, ami megakaszthatja az egész folyamatot a továbbiakban. Érdemes tehát a kormánynak ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban gondolkodni.

A másik témakör a bányatörvény módosítása. Értem, hogy a kormánynak az a szándéka, hogy megpróbálja ösztönözni a hazai ásványvagyon jobb hatékonysággal történő hasznosítását, illetve az úgynevezett blokkolás problematikáját, ugyanakkor nem egészen érthető, hogy miért kívánja a kormány csökkenteni a bányatelek méretét. Ebből talán arra lehetne következtetni, minthogyha tömeges igény lenne Magyarországon új bányatelkek kialakítására. Nem tudom, hogy erről van-e szó, vagy pedig más áll a dolog hátterében, de ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy adott esetben az ásványkincs kihasználásának az akadálya nem csak az, hogy nincsen megfelelő technológia, vagy esetleg a bányatelek tulajdonosának kezében nincs megfelelő technológia. Arról is szó lehet talán, hogy a gazdasági környezet, tisztelt képviselőtársaim, az az adópolitika, amit követ a kormány, nem arra ösztönzi ezeket a vállalkozásokat, hogy a pénzüket arra fordítsák, hogy új technológiát szerezzenek be, és az ásványvagyont kiaknázzák, hanem abban gondolkodnak, hogy más országokban vagy más területeken esetleg sokkal jobb hatékonysággal tudják azt a tőkét hasznosítani, amit - a kormány szándékai szerint - szeretnének, ha itt hasznosulna Magyarországon. Érdemes lenne elgondolkodni, hogy nemcsak technológiai problémáról meg jogalkotásról van szó, hanem gazdaságpolitikai és adópolitikai problémák is lehetnek abban, hogy esetleg nem így gondolkodnak a gazdasági társaságok.

(11.30)

A villamos energiáról szóló törvény kapcsán mindenképpen el kell mondani, hogy a módosítás egyes elemei indokoltak és elfogadhatók, ugyanakkor vannak bizonyos aggályok a tekintetben, hogy a kutatás-fejlesztés költségeinek az áthárítása a fogyasztókra ily módon elfogadható-e, és hogy gyakorlatilag egyes magánvállalkozások és magántársaságok hogyan juthatnak hozzá azokhoz az állami forrásokhoz, amelyek a kutatás-fejlesztés területén elméletileg rendelkezésre állnak, és kik azok, akik erről a későbbiekben döntenek, mi kell ahhoz, hogy valaki egyáltalán részesülhessen ezekből az állami forrásokból.

Sajnálatos, hogy a kötelező átvételi rendszer megszűnése kapcsán csak lebegtetés történik 2010 óta, és a METÁR-rendszer életbelépése 2013. január 1-jével sem valószínű. Itt az a legnagyobb probléma, hogy azok a korábban kidolgozott és elindított projektek, amelyek a zöldenergia hasznosítását célozták volna Magyarországon, a továbbiakban sem nyernek ösztönzést a törvénymódosítás kapcsán a kormány részéről. Ezen a területen talán megfontoltabb lépésekre lett volna szükség, tisztelt államtitkár úr.

Természetesen még sok-sok területről lehetne szót váltani és beszélni. Jobb lett volna, ha több időt biztosítanak mind a politikának, mind a szakmának arra, hogy megfontoltabb és alaposabb véleményt alakíthasson ki a törvényjavaslat kapcsán, és akkor még inkább igaz lenne az az állítás, amit Bencsik képviselő úr mondott, hogy az energetika számos területén nincs olyan véleménykülönbség az egyes parlamenti pártok között, mint más területeken. Itt a korábbi időszakban is nagyobb volt az egyetértés, most is ez a helyzet, de jobb lenne, ha nagyobb együttgondolkodási időt és lehetőséget teremtene a kormánynak, az ellenzéknek és a szakmának az ilyen törvények kapcsán.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  60  Következő    Ülésnap adatai