Készült: 2024.09.25.08:36:36 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

242. ülésnap (2012.11.27.), 164. felszólalás
Felszólaló Czerván György (Fidesz)
Beosztás vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:18


Felszólalások:  Előző  164  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

CZERVÁN GYÖRGY vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány 2010 tavasza óta jelentős lépéseket tett annak érdekében, hogy a mezőgazdaságból élők helyzetén javítson. Ezen belül a szőlő-bor ágazattal kapcsolatban is számos intézkedés, döntés, egyszerűsítési lépés született meg a szőlőtermelő gazdák és a bortermelők érdekében. Az ágazat szereplőinek mindennapi életét meghatározó hegyközségi szervezetek reformja sem maradhat ki ebből a folyamatból. A hegyközségek 1994-es megalakítása mérföldkövet jelentett az ágazat rendszerváltás utáni átalakításában. Akkor teljesen újjá kellett szervezni a közigazgatási feladatokat, az érdekképviseleteknek, a gazdálkodókat összefogó önkormányzatnak egy teljesen új rendszeréhez kellett az alapokat megteremteni. Az ágazatot alulról szervezve újjá kellett építeni a borvidéki településektől egészen az országos szintig bezárólag, amely érintette a közigazgatási feladatok ellátását, valamint egy önrendelkezésen alapuló önkormányzati rendszer kiépítését. A hegyközségi szervezetek a gazdasági nehézségek, a piaci szabályozás dinamikus változásából adódó kihívásokra mindig megtalálták a választ az elmúlt majdnem húsz évben. Ezért köszönet jár mindazoknak, akik sok áldozattal, kemény munkával azon fáradoztak, hogy a szőlőből, borból élők mindennapi ügyeiket gördülékenyen intézhessék a hegyközségi rendszerben.

Különösen nagy feladatot jelentett a hegyközségek számára a termékleírások elkészítése, amellyel a borvidékek az eredetvédelemre vonatkozó önrendelkezést is megkaphatták.

(16.10)

Tisztelt Ház! A világpiacon tapasztalható új kihívások, a termelők, a szőlő- és bortermelésből élő gazdálkodók által megfogalmazott igények egyértelműen arra mutatnak, hogy a hegyközségi rendszert meg kell újítani. Ebben lényeges előrelépést jelent a törvény elfogadását követően, hogy a hegyközségek önkormányzati feladatai és a hegybírók által végzett hatósági munka a jövőben világosan elválik majd egymástól. A feladatmegosztásból adódóan nyilvánvalóan az is adódik, hogy a törvény hatálybalépését követően alulról, egészen az országos szervezet vezetéséig szükség van az összes tisztség megújítására, új választásokra.

A hegyközségek és a hegybírók munkájára a jövőben is kiemelten számít a szaktárca. Bízom abban, hogy az új törvény alapján a hegybírók élnek a pályázat benyújtásának lehetőségével az új hegybírói állások betöltésére. Munkájukra az egész ágazat továbbra is számít, ahogy ez a törvényjavaslatban is megjelenik. Az új hegybírók erősebb pozíciót kapnak, munkájukat kizárólag a jogszabályok érvényre juttatásával tudják majd végezni. A törvényjavaslat a hegybírói munka rugalmasabb szervezéséhez teremti meg a törvényi alapokat, nem pedig a jól működő hegybírói rendszert kívánja leépíteni.

Jó gondolatnak tartom, hogy a hegybírók egységes szakmai irányítás alatt, pályázat alapján, kinevezéssel és ne választással töltsék be pozíciójukat. Az ágazatban dolgozóknak arra van szükségük, hogy a hegybírók a közigazgatási feladatokra koncentrálva, magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtsanak. Ehhez a törvényjavaslat biztosítja a hegybíró függetlenségét, valamint az anyagi elismerés minimumát is.

A hegyközségi szervezetek és a hegybírók szerepvállalása, ágazatban betöltött szerepe ma is megkérdőjelezhetetlen, ahogy az is, hogy jelentős megújulás szükséges ezen a téren is. Ezért a kormány támogatja Tiffán Zsolt képviselő úr javaslatát egy új hegyközségi szabályozás megalkotására.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt évtizedekben bekövetkezett piaci és jogszabályi változások elkerülhetetlenné teszik a hegyközségek önkormányzati feladatainak újraszabályozását is. A szubszidiaritás elve megköveteli, hogy a döntések mindig a megfelelő szinten szülessenek meg, a lehető legközelebb a termelőkhöz. A hegyközségek megalakulásakor, 1994-ben ez a szint egyértelműen a borvidéki település volt. Az új eredetvédelmi szabályokból következően, a termékleírások alapján ez a szint mára a borvidék lett. A magyarországi borvidékek többsége európai szinten kicsi. Ha egy borvidék életének szervezését hegyközségi szinten tartjuk, akkor ezzel nem segítjük a borvidékek fejlődését, egy egységes és versenyképes eredetvédelmi egység megteremtését. Ezért a borvidékek erősebb önkormányzati jogosítványokat kapnak ahhoz, hogy az eredetvédelemmel kapcsolatos döntéseiket meghozzák.

A javaslat másik fontos eleme a közigazgatási és önkormányzati feladatok egyértelmű elkülönítése, az önkormányzati feladatok hatékonyabb végzése érdekében. Ezt személyi szinten is egyértelműen el kell választani, így támogatható, hogy a hegybíró nem lehet tisztségviselő a hegyközségben. Az önkormányzati működés a közgyűlés és a hegyközség választott tisztségviselői útján valósul meg.

Lassan már több évtizedes vitának vethet véget a törvényjavaslat szavazati jog gyakorlására vonatkozó része. A szavazati elv megváltoztatására vonatkozó javaslat azért támogatható, mert a borvidék, hegyközség arculatát meghatározó termelők beleszólása a döntéshozatalba meglehetősen korlátozott volt az egy tag-egy szavazat elv miatt. A nagyobb gazdasági kockázatot vállaló termelők jogos elvárása, hogy a borvidék borainak értékét befolyásoló döntésekbe kockázatvállalásuknak megfelelő módon szólhassanak bele. A gazdasági kockázatvállalás legjobb fokmérőjének jelenleg a művelt borszőlőültetvény-terület tekinthető. Ezért a tervezetben szereplő, terület alapon megvalósuló szavazati rendszer támogatható javaslat.

Az új hegyközségi törvényben megfogalmazott szabályok biztosítják a szükséges átmenetet a jelenlegi rendszerből az új hegyközségekbe. Kétségtelen, hogy a gazdálkodóknak, a hegyközségben dolgozóknak, a tisztségviselőknek számos új feladatot jelent az új törvény előírásai szerinti átalakulás. Új szervezeti felépítéssel, munkavégzéssel kell megismerkedniük, a szervezeti átalakulás számos többletfeladatot is jelenteni fog. A javaslatban szereplő előírások megfelelő garanciát jelentenek arra, hogy az átmenet a lehető leggördülékenyebb legyen.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt években a világ és az Európai Unió is igen komoly változásokat él át. Ezek a változások a mezőgazdaságot, így a borágazatot sem kerülhetik el. Az ágazat minden szereplőjének komoly erőfeszítéseket kell tenni ahhoz, hogy ezekhez a változásokhoz versenyképesen alkalmazkodni tudjon. A megújult hegyközségi szervezetek ehhez az új lendületet, az új kereteket biztosítani tudják. A törvényjavaslat előremutató módon megteremti annak a lehetőségét is, hogy az ágazatban egy hatékonyan működő, alulról építkező szakmaközi szervezeti struktúra jöhessen létre.

Az új szabályok lehetővé teszik, hogy a szőlészek és a borászok végre szervezett módon, rendszeresen egyeztethessék érdekeiket. A párbeszéd és az egyeztetések lehetővé teszik, hogy az ágazatról a közös érdekek megtalálása mentén születhessenek döntések. Ez a javaslat is az ágazat versenyképességének megteremtését szolgálja. Fontos hangsúlyozni azt is, hogy az Európai Unió is egyre jelentősebb döntési kompetenciát helyezne a szakmai szerveződések kezébe. A törvényjavaslat helyesen mérlegeli ennek jelentőségét, és teremti meg időben a megfelelő alapot a várható európai uniós döntések végrehajtásához.

A törvényjavaslat célja a teljes hegyközségi rendszer megújításával az, hogy az ágazat egy fontos mozgatórugója a mai elvárásoknak megfelelően tudjon működni. Az új kihívásokra nem lehet egy régi struktúrával válaszolni. Számítok a hegyközségi rendszeren belül dolgozók aktív közreműködésére, akik megértik a változás szükségességét és időszerűségét. E teljes tisztújítás mindenkinek lehetőséget ad arra, hogy megtalálja a saját helyét és szerepét a megújult hegyközségi rendszerben.

Javaslom, hogy a tervezetet az Országgyűlés tárgyalja meg és fogadja el. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  164  Következő    Ülésnap adatai