Felszólalás adatai

SÁGI JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A bizottság közel három hónapos tevékenysége alatt alapos munkát végzett, és amikor elkészítette a jelentést, valóban nagyon konkrét célok fogalmazódtak meg az elképzeléseikben.

(22.10)

Az szerintem már nem az ő hibájuk, hanem a szakbizottságban dőlt el, hogy az elkészült jelentés ad ugyan reményt annak az 1500 nehéz helyzetbe került intézménynek, amelynek a napjai szinte meg vannak számlálva, de esélyt nem biztos, hogy ad számukra. Nem ad esélyt, mert az elkészült jelentés, amit a kormánypárti képviselők erősen megszabtak ollóval, nem fogalmaz meg konkrétumokat. Bizottsági ülésen mi ezeket a konkrétumokat igyekeztünk módosító javaslatok formájában érvekkel visszaemelni a szövegbe.

Néhány ilyen konkrétumot szeretnék felsorolni, és szeretnék érvelni néhány konkrétum mellett, melyek azok az elképzelések, amelyeket mi a javaslatba szeretnénk mindenképpen beemelni. (Babák Mihály és Tatai-Tóth András hangosan beszélget.)

ELNÖK: Úgy tűnik, csendesedik a dialógus a két képviselő úr között, úgyhogy folytathatja a beszédét, képviselő úr.

SÁGI JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót továbbra is, elnök úr.

Világossá vált számunkra, hogy a mostani szocialista kormányzat szeretné elkendőzni a saját maga felelősségét. Amikor az első módosító javaslatunkban megfogalmaztuk azt, hogy az oktatási kormányzat felelősségérzetének növelése legyen benne a szövegben, akkor az a szándék állt előttünk, amit később egy másik módosító javaslatban Hiller István egy korábbi, talán még a kampányban, vagy lehet, hogy már államtitkárként elmondott mondatára fogalmaztunk meg. Egy kis türelmet kérek (Az iratai között lapozgat.), igyekszem megkeresni ezt a mondatot, hogyan is fogalmazott akkor az államtitkár úr... - igen. Hiller István tehát így fogalmazott korábban: “Nem lehet és nem is kell négyévente mindent újrakezdeni, az oktatás ügye választásokon átívelő gondolkodást igényel.ö Tehát fontos az oktatási kormányzat felelőssége, ez alól nem lehet kibújni.

Ezt tehát két módosító indítvány formájában szeretnénk beemelni a szövegbe. Azt szeretnénk, az a konkrét javaslatunk, hogy ez a kormányzat tegyen le a parlament asztalára mihamarabb - lehetőség szerint még ebben az évben nyárig - egy olyan elképzelést, amelyben szerepel az intézményhálózat stabilizálására való törekvés is. Szeretnénk mi is, hogy olyan költségvetést fogadjunk el a következő évre, amely megint nem rejt veszélyeket a tekintetben, hogy egyrészt újból el fog futni a költségvetés, másrészt az intézmények biztosan fognak tudni működni akár februárban, akár szeptemberben.

Van itt még egy fontos megjegyzés, amely a bizottsági ülésen rendszeresen vitát keltett. Az első megfogalmazásban még senki számára nem volt egyértelmű, hogy mit is akar a jelentés kormánypárti megfogalmazása azzal elérni, amikor szembeállítja az egyházi és a hagyományos közoktatási intézményeket egymással, hogy másképpen finanszírozza ezt, másképpen finanszírozza azt. Úgy emelte ki kvázi a közoktatási intézményeket, hogy azok a rosszabb helyzetben lévők. Ez igaz is, csak nem azért van ez, mert az egyházi intézmények elszívják a pénzt előlük, hanem azért, mert maga a rendszer rossz. Mi azt szeretnénk, hogy az egyházi iskolák finanszírozása az 1997-ben vagy '98-ban megkötött vatikáni megállapodás szerint történjen. (Szabados Tamás: '96-ban!) A '96-ban megkötött megállapodás szerint történjen. Ez garanciát jelenthet arra, hogy ezek az intézmények valóban pontosan, jól működjenek.

Végezetül még egy megjegyzés egy percben. Nem volt világos számunkra, hogy a kormányzat ezt a kérdést oktatási kérdésként vagy politikai kérdésként kezeli-e. Szerintünk ezt kimondottan oktatási szakmai kérdésként kezelték. Én egyre inkább rájöttem azonban a vita során arra, hogy ez a kérdés valójában sem ez, sem az, hanem igazából szociális és demográfiai kérdés. Valószínűleg itt van a lényeg: amennyiben nem sikerül megoldani közösen, mindannyiunknak ezt a kérdést egyszer s mindenkorra, tehát nem sikerül olyan demográfiai mutatókat Magyarországon elérni, hogy ez a kérdés ne kerüljön napirendre ciklusonként, akkor sajnos az egész tevékenységünk hiábavaló.

Tisztelt szocialista Képviselőtársaim! Tisztelt Gusztos Péter Képviselő Úr! Ameddig az önök politikája ezen az árnyékon nem tud átlépni, nem tudnak olyan politikát megvalósítani, amely a szociális kérdést is az oktatás részeként kezeli, addig ez sajnos nem válik megoldható feladattá. Úgy látom, hogy önöknek pillanatnyilag máról holnapra élő szociálpolitikájuk van, nincsen távlatos elképzelésük arról, hogyan lehetne a demográfiai viszonyokat alapvetően javítani. Nekünk volt ilyen elképzelésünk, ez már kezdett beérni, ezt önök tőről lemetszették, és most ide jutottunk. Szerintem elsősorban ezen kellene változtatni. Ezért mondom, hogy ez nem kimondottan oktatási feladat, nem kimondottan politikai kérdés, hanem elsősorban szociális és másodsorban demográfiai feladat.

Köszönöm a figyelmüket.