Felszólalás adatai

DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Bókay képviselőtársam felszólalását, amivel a pécs-pogányi repülőteret és az európai kulturális fővárost kapcsolta össze, indokoltságát támogatom, ezért erről többet nem kívánok beszélni. Kapcsolódom viszont Szili Katalin elnök asszony módosító indítványához, ami a kiemelt honvédelmi övezeti tényállási hely elhagyását javasolja, és részben vitatkozni szeretnék itt Baráth Etele képviselő úrral.

Azt gondolom, meg kell nézni, hogy mi motiválta a minisztériumot, amikor a területrendezési törvénybe ezeket a törvényhelyeket behozza. Mi ma Pécsett a helyzet? Ma Pécsett a Honvédelmi Minisztérium egy radar építéséhez rendelkezik egy jogerős építési engedéllyel, a bíróság azonban a bírósági procedúra befejezéséig a végrehajtás lehetőségét felfüggesztette. Időközben a pécsi testület, felébredve, a saját szabályzatát úgy módosította, hogy tiltja egy ilyen beruházás megvalósítását a jövőre vonatkozóan. Baráth Etele képviselő úrnak abban igaza van, hogy a jelenlegi pécsi eljárást ez a törvény nem befolyásolja, hiszen visszamenőleg ez a törvény nem szabályoz. De ha eljátszom azzal a gondolattal, és abban bízom, hogy a bíróság a civilek fellebbezésének eleget fog tenni, és azt fogja mondani, hogy törvénysértő módon adták ki ezt az építési engedélyt, addigra életbe lép ez a törvény, a jövőre vonatkozóan viszont felülírja ez a törvény a pécsi közgyűlés döntését. És azt gondolom, hogy ezt alkotmányellenesen írja felül.

Más gondom is van egyébként ezzel a törvénnyel, mert olyan fogalmakkal operál, amelyeket nehéz elhatárolni akkor, amikor honvédelmi övezetekről beszél, vagy amikor kiemelt fontosságú honvédelmi területről szól, és gyakorlatilag utal arra, hogy honvédelmi övezeti besorolást kap akkor ez az adott beruházás, ha a honvédelem alaptevékenységével függ össze. A honvédelmi törvény a)-tól j) pontig sorolja fel a honvédség feladatait, nem beszél alapfeladatokról és kevésbé alapfeladatokról, hanem csak feladatokról beszél, ahol NATO-kötelezettségekre utal és nemzetközi szerződésekre.

Mondanivalóm fő lényege, és azért gondolom, hogy az alkotmányt is nagy valószínűséggel sértheti ez a törvény, mert a településrendezési eljárás és aktus egy önkormányzati alapjogon alapul. Az alkotmány 44/A. § 1. pontja az, ami megalapozza a településrendezési tervezést. Azt gondolom, hogy ez a törvény a kiemelt honvédelmi övezeti besorolások esetén és ilyen besorolások esetén ezt az alapjogot aránytalanul korlátozza. Mert az adott település közösségének semmiféle mérlegelési lehetőséget egy ilyen beruházás megvalósítása során nem biztosít. Azt is mondhatnám, hogy itt a kormány azt a nem túl tisztességes eljárást követi el, hogy egy normatív aktusba, a törvény egy normatív aktus, gyakorlatilag egyedi eljárásokat kényszerít bele. Itt ez történik. Mert abban az esetben, ha egy területet kiemelt honvédelmi övezetté minősít a jogalkotó, és gyakorlatilag most ezt tenné, Pécs város közigazgatási területét ilyennek minősítené - igaz, hogy azt mondja, hogy egy megyei területrendezési terv már lehatárolja, és a tényleges helyzetnek megfelelően rögzíti ezt a területet, ez az eljárás is egyébként már konfliktusforrásokat vetít előre -, de ha ezt megteszi a törvényalkotó, amit itt megtenni szándékozik, akkor gyakorlatilag előre kódolja azt, hogy egy ilyen beruházással szemben fellépni nem lehet.

Itt utalok arra, amit az előző törvény vitája kapcsán mondtam, ahol teljesen világosan meg is fogalmazza a jogalkotó azt, hogy egy ilyen beruházás esetében, ami egy ilyen övezetben valósul meg, fellebbezésre ugyan van lehetőség, a fellebbezést nem tudja tiltani, de a fellebbezésnek nincs megállító hatálya. Tehát a végrehajtás folytatódik. Amikor ez a fellebbezés jogerősen be fog fejeződni, addigra ezek a sokmilliárdos beruházások vagy már megvalósulnak, vagy a megvalósulás teljességi stádiumában vannak. Nyilvánvalóan egy bíróság, amelyik mondjuk, a radar megépítése előtti 24. órában mérlegeli ezeket a kérdéseket, csak akkor döntene ésszerűen, ha azt mondaná, hogy az jelent kisebb kárt, ha nem romboltatom le ezt a beruházást, hanem már fennmaradási engedélyt adok egy ilyen beruházás számára. Ezért gondolom, hogy itt a szabályozást úgy alakítaná a jogalkotó, hogy ezzel az eljárással, ezt mindenesetre kimondom, aránytalanul korlátozza annak az önkormányzati alapjognak a gyakorlását, ami a településrendezési tervezésben nyilvánul meg, és az alkotmány 44/A. § 1. pontján alapul, és ezért azt gondolom, hogy ez minimum aggályos, de talán alkotmányellenes.

El kellene hagyni ezt a törvényt, ezért támogatom Szili Katalin elnök asszony módosító indítványát. (Szórványos taps az ellenzéki oldalon.)