Felszólalás adatai

De előtte hadd kezdjem egy reakcióval. Rozgonyi képviselőtársam fejtegette azt a hozzászólása elején, hogy mi köze van valójában egy, bár európai uniós tagállam, mint Magyarország, jegybanki szabályozásához az EKB-nak, amikor Magyarország nem is az eurózóna tagja. Itt arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy egyrészt az Európai Unió alapokmányában a jegybanki függetlenségre és az EKB-val való együttműködésére vonatkozóan szerepelnek egészen pontos és precíz pontok, a másik oldalról pedig a csatlakozási szerződéssel Magyarország ezt az európai uniós alapokmányt egyébként a maga részéről kötelezőnek el is fogadta. Tehát ebből a közösségi jognak van egy olyan kihatása, ami értelemszerűen a magyar jogba is átvezethető.

Innen származik a magyar jegybank és az EKB együttműködésére vonatkozó kötelezettség, illetve értelemszerűen a jegybank függetlenségének uniós kontrollja is.

És innentől kezdve én szeretnék azzal foglalkozni érdemben, hogy azt azért szeretném elmondani, nem tudom, mennyire ismerték meg részletesen az EKB véleményét. Én most itt kivonatoltam gyakorlatilag azokat a pontokat, amelyekben az EKB érdemben foglalkozik az idekerült törvénnyel. Kezdjük azzal, hogy a kormány által kiküldött törvénytervezet mindössze egyetlenegy pontban tért el egyébként attól, amit a parlamentnek benyújtottak, ez a makroprudenciális szabályozás kérdésköre. A makroprudenciális szabályozás kérdéskörében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének volt ellenvéleménye az utolsó kormányülésen. Ez abszolút érthető, hiszen Európában nem dőlt el még az a kérdés, hogy a makroprudenciális szabályozás hova tartozik. Valójában csak ott létezik ez együttszabályozottan, ahol az MNB és a PSZÁF, tehát a pénzügyi felügyelet és a monetáris politikát gyakorló jegybank valamilyen összevonására került sor, például Olaszországban, ahonnan az Európai Központi Bank jelenlegi elnöke is érkezett, vagy Írországban, ahol egyébként szintén hasonló modellt alakítottak ki.

Én azt gondolom, hogy az a módosító indítvány, amelyik egyébként visszahelyezte a makroprudenciális szabályozási jogkört ugyanabban a formában, ahogy az az EKB-nak kiküldött törvényjavaslatban szerepel, ezzel gyakorlatilag helyreállította azt a kontinuitást, hogy az EKB arról a törvénytervezetről fejtette ki a véleményét, amelyik igazából a parlament előtt fekszik.

És itt szeretném önöknek elmondani, hogy az EKB-nak elvileg 30 napja, illetve még egyszer 30 napja van arra, hogy ezt a véleményét kifejtse. A 30 napos határidő letelte után több mint 15 nappal nyújtotta be a kormány a törvénytervezetet. Arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy ez nem arra vonatkozóan jelent kötelezettséget, hogy a kormány addig nem nyújthat be törvényt. Nem léptetheti a törvényhozásban olyan fázisba, hogy egyébként még ne lehessen figyelembe venni az EKB által megküldött észrevételeket. Tekintettel arra, hogy a jegybanktörvény benyújtását követően 24 órával az EKB véleménye megérkezett, tehát még az általános vita sem kezdődött el, ez azt jelenti, hogy bőségesen volt ideje, módja és lehetősége az Országgyűlésnek az EKB észrevételeinek a figyelembevételére.

És most itt hadd kezdjem el itt ezeket konkrétan is elmondani önöknek, és azt is, hogy ebből hányat támogat, illetve vezet át a törvényen a kormánytöbbség. Egészen pontosan 15 pontban tudnám összefoglalni az EKB észrevételeit, ebből 13-at maradéktalanul átvezetünk a törvényjavaslaton. Ráadásul ezek között mindegyik olyan ott van, amelyik bármilyen formában érinti a csatlakozási szerződést, illetve érinti az Európai Unió alapokmányát, tehát amire, mondjuk úgy, hogy egyébként jogi értelemben lehet hivatkozni. A többi olyan vélemény, aminek a figyelembevételét vagy megteheti az adott uniós tagállam kormánya, illetve parlamentje, vagy nem. Csak az uniós jogból eredő kötelezettségeket kell figyelembe venni, és az uniós jogból eredő kötelezettségeket kivétel nélkül átvezetjük. Ezekre egyébként ki is fogok térni.

Kezdjük talán az első ponttal, amelyik igazán az uniós jogból eredeztethető - ez a bérezési kérdés. Itt az EKB egyértelműen azt mondja, hogy a jegybanki alkalmazottakra vonatkozó bérmaximum eltörlését vezessük át a törvényjavaslaton. Ők nem értenek egyet azzal, hogy egyébként a törvényjavaslat bérmaximumot állapít meg a jegybank dolgozóira a mindenkori alelnök fizetésében, tekintettel arra, hogy ez a jelenlegi jegybanki fizetéseket hátrányosan érinti. Megmondom önöknek, tájékozódtam, úgy látom, hogy a jegybanki középvezetők bérezése elég széles skálában szóródik, nyilvánvalóan attól függően, hogy milyen területen dolgoznak. Minden alkalommal minden ilyen vélemény figyelembevételére maximálisan törekszünk. Ezt a bérmaximumot az általam, illetve az MSZP-frakció által is beadott módosító indítvány eltörli. Ezt a kormánypárti többség a döntése kialakításakor figyelembe fogja venni. Tehát ezt a módosító indítványt támogatni fogjuk.

A másik ilyen rész, ahol részben hivatkoznak egyébként az uniós alapokmányra, az EKB tőkéjének jegyzésével kapcsolatos pontok. Ezeket a gazdasági bizottság tegnapi módosító indítványa átvezeti. Értelemszerűen, a parlamenti szavazás során szintén támogatni fogjuk.

Már nem függ össze az uniós csatlakozási szerződéssel a mérleg megállapítása és a döntés az osztalékfizetésről. Az ezzel kapcsolatos funkcióknál az EKB csak arról beszél, hogy az eredményfelosztásról szóló döntésnél egyébként precizírozni kell a jogköröket. Itt a törvényben bekövetkezik egy nagyon fontos változás: eddig a jegybank működéséből eredő veszteséget két területnél elkülönítetten lehetett csak figyelembe venni, gondolok itt az árfolyammozgásokból, illetve a kamatmozgásokból eredő veszteségekre. Ezeket mostantól kezdve össze kell vezetni. Ez önmagában európai uniós gyakorlat, ilyen is van, olyan is van. Az EKB ezt döntően nem kifogásolta. Itt azt kérte, hogy ebben viszont legyen egyértelmű döntés. Egyébként annyiban meg is erősítjük még beadott módosító indítvánnyal az MNB szerepét, hogy mostantól kezdve ezt az MNB határozza meg gyakorlatilag, és ennyiben, mondjuk így, a kormány szerepe e téren még csökken is. Tehát ezt is figyelembe vesszük.

Az MNB elnökének beszámolási kötelezettségével kapcsolatban az EKB egyértelműen azt ajánlja, hogy az Országgyűlés előtti beszámolás hatóköre csak az MNB tevékenységére és monetáris politikájára vonatkozzon. Ez szintén beadott módosító indítvány a gazdasági bizottság részéről, figyelembe vesszük, ezt is támogatni fogjuk.

A következő pont, amit az EKB megfogalmaz, hogy nem egyértelmű szerinte azon kötelezettség célja, hogy az igazgatóság üléseinek a napirendjét meg kell küldeni a kormánynak. Itt lényegében azt akarja az EKB kimondatni, hogy az igazgatóság ülésein a kormány ugyanúgy csak megfigyelői szerepben, szavazati jog nélkül vehet részt, ezt egyértelműen definiálni kell. Tekintettel arra, hogy nem nyitotta meg módosító indítvány a jegybanktörvénynek ezt az ominózus 34. §-át, ezt csak zárószavazás előtti módosítóval lehet kezelni. Fogjuk kezelni, és a kormánytöbbség érdemben ezt is támogatni fogja. Azt gondolom, ez ugyan formális kérdés, de bizonyos értelemben fontos kérdés. Itt egyébként még szintén lehet a csatlakozási szerződésre hivatkozni. Magyarul egyértelművé kell tenni, hogy az igazgatóság ülését a kormány semmiben nem befolyásolhatja, de azt gondolom, ezt ez a pont egyértelművé teszi.

A következő ilyen kifogásuk a központi banki információs rendszer, ami az MNB-KSH közötti adatcsere szabályozására vonatkozik. Ezt szintén a gazdasági bizottság módosító indítványa átvezeti.

A következő ilyen észrevétel a monetáris finanszírozás tilalma. A monetáris finanszírozás tilalma a költségvetés közvetlen monetáris finanszírozásának a tilalma. Ezt a gazdasági bizottság tegnapi módosító indítványa átvezeti, és a kormánypárti többség szintén támogatni fogja.

A következő ilyen pont a szerződésekkel és az alapokmánnyal való összeegyeztethetőség. Itt alapvetően a munka törvénykönyvével kapcsolatos szabályokról van szó. Itt az EKB azt kéri, hogy a munkaügyi bíróságnak a törvényjavaslat értelmében fennálló joghatósága ne érintse az Európai Unió Bíróságának az alapokmány 12. cikke értelmében fennálló joghatóságát. Figyelembe vesszük. A gazdasági bizottság tegnapi módosítója átvezeti, a kormánypárti többség támogatni fogja.

A következő ilyen pont: az MNB testületei és tagjai feladataik végrehajtása során függetlenek, nem kaphatnak és nem is kérhetnek semmilyen útmutatást ezen munkájukhoz sem az Európai Unió, sem a magyar kormány testületeitől, és értelemszerűen a törvényhozástól sem. Ezt az egyértelmű tilalmat a gazdasági bizottság tegnapi módosítója átvezeti, a kormánypárti többség a szavazás során támogatni fogja.

(11.20)

A következő ilyen ponttal már van némi vitánk, ez a stabil intézményi keretrendszer szükségessége. Ott az EKB csupán annyit fogalmaz meg, hogy ne legyen minden évben módosítva a törvény. Azt gondolom, hogy ebben az EKB-nak igaza van, itt az EKB-nak egyértelműen jelezni kell azt, hogy egyébként az a helyzet, hogy azzal, hogy kétharmadossá, tehát sarkalatossá válik a törvény, ennek a lehetősége jelentősen szűkül a jövőt illetően.

Itt ez a kritika nemcsak erre a törvénymódosításra vonatkozik, az EKB az észrevételeiben gyakorlatilag felsorolja az elmúlt hat év jegybanki törvénymódosításait. Én el is tudom fogadni, hogy ebben igazuk van, és még egy pontot e téren átvezetünk, ez a 11. pont, hogy visszatérünk a javaslatban, megpróbálunk visszatérni - amit én most szeretnék beadni majd a vita végén -ahhoz a ponthoz, hogy a monetáris tanács tagjainak a jelölése és választása során az egy évvel ezelőtti rend érvényesüljön, tehát az Országgyűlés hatásköre e téren ugyanúgy megmaradjon. Azt gondolom, hogy az EKB-nak igaza van, nem érdemes ezt a pontot egyébként évenként változtatgatni.

A monetáris tanács hatásköre tekintetében, ez a következő pont, itt érdemben nincs az EKB-nak észrevétele. Én itt szeretném javasolni azt, hogy a parlament vegye figyelembe, hogy az MNB véleménye és az EKB véleménye nem mindenhol találkozik. Ezt össze szokták keverni az érvelésben, ellenzéki képviselőtársaim különösen. E téren nincs találkozás.

Tehát a Magyar Nemzeti Bank egyértelműen azt mondja, hogy nem helyes, hogy kitágul a monetáris tanács hatásköre. Azt kell mondanom önöknek, hogy ebben egy intézményi vita van, Európában vannak kollektív vezetésű jegybankok és egyszemélyi vezetésű jegybankok. Tehát vannak olyan jegybankok, ahol az elnök szavazata és véleménye dönt szinte minden kérdésben, és a jegybanki alaptestület, az ottani monetáris tanács csak nagyon szűk kérdésekben dönt. A magyar modell, főleg Simor András elnöksége idején ebbe az irányba ment el, hogy a jegybankban megszűnt az igazgatóság, a monetáris tanács hatásköre szűkült, az elnök hatásköre jelentősen bővült. Ehhez képest, mondjuk, az Európai Uniónál az Európai Központi Bank, az EKB elnöke, Draghi úr egy olyan jegybankból érkezett, az olasz jegybankból, ahol viszont kollektív irányítás van; ahol az elnök szerepe viszonylag csekély, és ahhoz képest meglehetősen erős a felügyelőtanács, illetve az ottani monetáris tanács szerepköre.

Ő tehát ismeri ezt a működési modellt. Nem véletlen, hogy az MNB ezzel kapcsolatban kifogásokat fogalmaz meg, de az EKB nem. Ez pontosan azért van, mert nagyon jól tudják, hogy ez a modell is működik, az a modell is működik, ezért erre vonatkozó módosítást én nem javasolnék. Egyvalamiben viszont az EKB-nak igaza van, abban, hogy átmeneti időszakot javasol a döntéshozatali folyamat zökkenőmentes átvételének érdekében. Ezt a gazdasági bizottság tegnapi módosító indítványa három hónapos időszakban állapítja meg, és ha jól tudom, akkor Ékes képviselő úr már beadott egy olyan módosító indítványt, amely egyébként ezt még kiegészíti a Magyar Nemzeti Bank összes többi, tehát az alapokmányának a módosításával kapcsolatosan is, ugyanerre a három hónapos határidőre. Itt figyelembe vesszük az EKB észrevételeit, és kezeljük is.

Itt van egyetlenegy vita, az Európai Központi Bank felveti, nem kifogásolja, csak felveti azt a kérdést, hogy miért kell megváltoztatni az alelnökök számát, illetve a monetáris tanács tagjainak a számát. Ez egyik oldalról nem kötelezettség, de azt azért szeretném önöknek világosan elmondani, hogy az én véleményem szerint erre szükség van. Jelenleg ugyanis az a helyzet - és ezt meg is fogjuk írni az EKB-nak -, hogy ha így marad minden, akkor jelenleg a monetáris tanács tagjainak a mandátuma két hullámban jár le. Egyben a külsős tagoké, és egyben az összes vezetőé. Ez nem szerencsés. A világ összes jegybankjában ügyelnek arra, hogy a monetáris tanácsban egy ilyen többciklusos átmenet legyen, ami azt jelenti, hogy mindig legyen kontinuitás a tagok között is és a vezetés között is a döntéshozatal tekintetében. Ha kibővül az alelnökök száma eggyel, akinek a mandátuma máskor jár le, mint a mostani alelnököké és az elnöké, és kibővül a monetáris tanács még egy fővel, akinek a mandátuma máskor jár le, mint a mostani négy tagé, akkor ez a kontinuitás a jövőben folyamatosan biztosítva van. Ezt a kontinuus folyamatot ráadásul kétharmados, sarkalatos többség védi a jövőben, és ezzel erősíti a jegybanki döntéshozatal e téren élvezett függetlenségét.

A következő ilyen pont az MNB szerepe a makroprudenciális felügyeletben. Ezt kéri az EKB, hogy ezt vezessük vissza a törvényjavaslatba. Vissza is vezetjük ebben a formában teljes egészében.

A következő ilyen pont az elnöknek a Költségvetési Tanács tagjaként betöltött szerepe. E téren én most adok be egy olyan módosító indítványt, ahol szeretném világossá tenni, hogy a Költségvetési Tanács ülésén ugyan az MNB elnökének meg kell jelenítenie az MNB véleményét, ami ott testületi vélemény értelemszerűen, de ez a vélemény nem köti őt; az MNB-elnöknek, tehát a Költségvetési Tanács tagjaként gyakorolt funkcióiban, például az ottani szavazásban semmilyen formában, mert ez az ő személyi függetlensége. Ezzel az egymondatos kiegészítéssel, egy módosító indítvánnyal az én véleményem szerint kezelhető, itt is az EKB véleménye átvezetésre kerül.

Marad az utolsó pont, amit az EKB mindig, mindenhol kér, ez az MNB eurórendszerbe történő jogi integrációja. E téren azonban szeretném felhívni a figyelmüket, hogy bár ezt az EKB mindig kéri, erre csak akkor van szükség, ha egy ország az eurózónához való csatlakozás előtt áll, tehát az ERM-rendszerbe már bejelentkezik, onnantól kezdve kell megtenni. Sajnos ez Magyarország esetében még odébb van, merthogy ennek a feltételei nem érettek. Ennélfogva, azt gondolom, az erre vonatkozó észrevételeket nem kell figyelembe venni.

Tehát igazából azt kell mondanom önöknek, hogy közel 90 százalékban az EKB összes észrevételét figyelembe vesszük akkor, amikor a törvényjavaslatot megalkotjuk. Szerintem ez kellően erős tárgyalási pozíció ahhoz, hogy ezt követően az EKB végső véleménye jól kialakítható legyen erről a törvényjavaslatról. Ez egyébként minden esetben úgy történik, hogy elküldjük az elfogadott törvény után az átvezetett módosításokat, jelezzük, hogy egyébként mi történt, és azután alakítja ki az EKB a végső álláspontját a törvényjavaslat tekintetében.

Végül még egyvalamit hadd mondjak el önöknek. Itt több utalás történt nem erre a törvényre, hanem értelemszerűen arra a módosító indítványra, ami nem tartozik ide, a vitához, mert egy másik törvénynél, az átmeneti törvénynél található, ez az MNB és a PSZÁF összefonhatóságának a kérdésköre. Mi azt gondoljuk, hogy ez fontos, mert egyébként Európa ebbe az irányba halad. De ahogy mondtam, például Draghi úr egy olyan jegybankból érkezett, ahol ez már évek óta így van, tehát az olasz jegybankban összevonásra kerültek a monetáris politikai és a felügyeleti feladatok, és ez egészen jól működik.

Egyébként különösen azok a jegybankok térnek át rá, amely országokban pénzügyi problémák vannak. Értelemszerű, mert a makro- és a mikroprudenciális felügyelet erősíti egymást, azt pedig csak a monetáris politikai hatóság és a felügyelet együtt tudja egyébként érdemben gyakorolni. Azt pedig úgy a legjobb, ha nem együttműködnek, hanem az együttműködés kényszerét egy intézményegyesítés teremti meg.

Ezért mi fontosnak tartjuk, hogy ez a lehetőség meglegyen a mindenkori magyar parlament kezében. De itt szeretném leszögezni, hogy nem az azonnali gyakorlására fogunk javaslatot tenni. Ezért nem adtunk be és nem is fogunk beadni a jegybanktörvényhez olyan módosítási indítványt, amely az MNB és a PSZÁF összevonásáról szólna. Fontosnak tartjuk, hogy ez a lehetőség meglegyen, hogy ezzel az Országgyűlés élhessen, akár 2013-ban, akár 2014-ben. Ez az Országgyűlés döntése értelemszerűen, de ennek nem látjuk most elérkezettnek az idejét, ezért bár támogatni fogjuk az átmeneti törvényben, de mint lehetőséget fogjuk támogatni, és nem mint kötelezettséget.

Köszönöm szépen a figyelmet, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)