Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! Mivel az előterjesztéshez nem érkezett módosító javaslat, részletes vitára nem kerül sor. A holnapi napon az előterjesztés elfogadásáról döntünk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a településfejlesztéssel, a településrendezéssel és az építésüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/7675. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/7675/49. számon megkapták és megismerhették.

Tisztelt Országgyűlés! Indítványozom, hogy a részletes vitában a benyújtott módosító javaslatokat két szakaszban tárgyalja meg az Országgyűlés. Felkérem Móring József jegyző urat, hogy ismertesse az egyes vitaszakaszokat.

MÓRING JÓZSEF ATTILA jegyző: Tisztelt Országgyűlés! Az elnöki javaslat a következő. Az első vitaszakaszban a kamarai törvény módosítását kezdeményező, 1-6. pontokban szereplő indítványokat tárgyalja meg az Országgyűlés. Ebben a szakaszban kerül sor a hírközlési törvény, a budapesti agglomerációs törvény, a beruházási törvény, valamint a világörökségi törvény módosítását kezdeményező 79., 80., 81., 82., 83., 84., 85. és 87. ajánlási pontok megvitatására is.

A második vitaszakaszban az építésügyi törvény módosítását indítványozó módosító javaslatok tárgyalására kerül sor, amelyek az ajánlás 7-77. pontjaiban szerepelnek. Az összefüggésekre figyelemmel a 78., 86. és 88. ajánlási pontok is ebben a szakaszban szerepelnek.

ELNÖK: Köszönöm, jegyző úr. Tisztelt Országgyűlés! Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége az indítványt elfogadta.

Tájékoztatom önöket, hogy a vitában a felszólalási időkeret vitaszakaszonként hat perc.

Tisztelt Országgyűlés! Megnyitom a részletes vita első szakaszát az ajánlás 1-6., 79-85. pontjaira, valamint a 87. pontra. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni hatperces időkeretben. Igen, megadom a szót Ivanics Ferenc képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából.

IVANICS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az ajánlás 84. és inkább 85. pontjához szólnék hozzá, amely módosító javaslatot magam adtam be a világörökségi törvénnyel kapcsolatosan.

Itt egy olyan szakaszról van szó, amelyet a világörökségi törvény vitája kapcsán kimondottan fontosnak gondoltunk. A Fertő-táj világörökség egy olyan világörökség, amely tíz települést foglal magába, és a tíz település megtette azt az óriási lépést, hogy összefogva egy közös tervtanácsot hoztak létre az aktuális jogszabályok szerint. Azonban kettő település kimaradt ebből, és ilyen módon a Fertő-táj világörökség, amely kultúrtáj kategóriában nyerte el ezt a címet, nem egységes építészeti vonalat tudott megvalósítani. Mindannyian tudjuk, hogy milyen lehetetlen formákban tudnak jelentkezni azok az igények, amelyek aztán a későbbiekben évtizedekig ott éktelenkednek egy adott településen, egy utcában, egy városrészben vagy egy falurészben.

(20.50)

Ilyen módon tehát az a tíz település, amely részt vesz a világörökség munkájában, a kettő kivételével, közösen, éveken keresztül létrehozva a tervtanácsot, a Világörökségi Tervtanácsot, döntéseket hozott. Olyan építészek vettek részt ebben a munkában, akik nemcsak a környékről, hanem Budapestről is jöttek, és ilyen módon egy egészen más összefüggésben tudtak döntéseket hozni.

A Világörökségi Tervtanács az elején nagyon nehéz elfogadtatásra talált, mely nyilvánvalóan az egyéni igények ütköztetése révén került konfliktusba. Sok ilyen példát tudnék mondani, de a legkirívóbb példa, ezt szeretjük emlegetni, a hálószobaterv volt, amely kétszer kétméteres hálószoba volt, és ilyen módon a tervtanács elutasította ezt a javaslatot, és megkérték, hogy tervezzék át.

De nyilván ennél súlyosabb dolgokról van szó, amelyek miatt fontosnak gondoljuk, hogy a 71. § ne kerüljön a törvényjavaslat szerint megvalósulásra, azaz a világörökségi törvényből a 11. § ne kerüljön ki - a 10. § az eredeti javaslat szerint volt, még a beterjesztett javaslat szerint. Tehát a Világörökségi Tervtanács gyakorlati működése mindenképpen azt igazolja, hogy a későbbiekben is legyenek tervtanácsok, amelyek világörökségi területen működnek. Nyilvánvalóan ez csak olyan világörökségeket érinthet, amely világörökségek nem egy települést érinthetnek, hanem több települést. Egy településen, például Budapesten a tervtanács az adott rend szerint működik, és ilyen módon az itt felmerülő, világörökséggel kapcsolatos kérdések megoldást nyernek. Nyilvánvalóan nem érinti azokat a világörökségeket sem, amely világörökségek egy településhez tartoznak, és nem is külön településrészekhez, mint Budapesten a kerületek, tehát Pannonhalma vagy Pécs ilyen módon nem jelenthet problémát.

Ahol ez külön jelentkezik, az a tokaj-hegyaljai világörökség és a Fertő-táj világörökség. Ezen a két területen viszont, a tokajiban közel 30 település kell hogy együttműködjön, a Fertő-táj világörökségben, a "magyar" oldalon csak tíznek, az osztrák oldallal együtt mi is harmincan vagyunk. Nyilvánvalóan az osztrák szabályozás különbözik a mienktől, tehát ilyen módon ez a kettő világörökség érintett ebben a kérdésben. Tehát azt mondhatjuk, hogy ha ez a két tervtanács működik, akkor ennek olyan súlyos költségvetési vonzata sincsen, ráadásul nem egy olyan kérdésről van szó, amely gomba mód szaporodna, hiszen a világörökségi cím elnyerése nem egy egyszerű dolog, és Magyarország a nyolc világörökségével már így is szép eredményt ért el.

Tehát visszatérve, a tervtanács működése nem jelent külön költséget. A módosító javaslat viszont azt célozza, hogy továbbra is működjön. A jelenlegi előterjesztés egy másfajta építészeti irányítási szemléletet valósít meg. Ennek kapcsán egy olyan kapcsolódó módosító javaslatot nyújtottam be, amely reményeim szerint összhangban van már a jelenleg kialakuló vagy kialakítandó szabályozással, és mégis megtartja azt a fontos elvet, hogy a több települést érintő világörökségi területen működjön tervtanács. Ezt kimondottan hangsúlyosnak gondolom, hogy ez a része az, ami meg kell hogy valósuljon, a másik része, hogy hogyan hozzuk létre, nyilvánvalóan a korábbi szabályozásnak megfelelően ez az önkormányzatok együttműködésével, az Országos Tervtanáccsal kötött megállapodás alapján helyi tervtanácsként jött létre. Most lehet ez az építésüggyel összefüggő szabályozás aktuális megvalósítása mellett, de azt az elvet mindenképpen fontosnak gondolom, és a kulturális kormányzat és ez a kormány 2010 után teljes mellszélességgel támogatta ezt a javaslatot, mindig kiállt e mellett a javaslat mellett, megértette, hogy az örökségvédelemben kimondottan fontos, és nem is nagy áldozat, hogy hosszú távon egy adott területen egységes építészet valósuljon meg.

Mi azt a példát szoktuk emlegetni ott helyben, hogy azért van szükség erre a tervtanácsra, mert nézzük meg, hogy más tájegységeken hogyan működnek, látott-e már valaki a mediterrán olasz városokban magyar parasztházat, látott-e már alpesi síüdülőhelyen magyar parasztházat, viszont a magyar faluban látunk mediterrán házat is és látunk alpesi házat is. Hát legalább a védett területeinken figyeljünk oda arra, hogy egységes építészettel hosszú távon ne sérüljenek ezek az építészeti értékek, egységes arculat valósulhasson meg.

Egyébként az önkormányzati bizottság támogatta ezt a javaslatot. Az előterjesztő képviselője egyetértett a kapcsolódó módosító javaslattal, a mostani benyújtott szabályozással próbál összhangot teremteni, remélem, ez sikerült. Úgyhogy kérem a Házat, hogy támogassa ezt a javaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát lezárom.

Megnyitom a részletes vita második szakaszát az ajánlás 7-78. pontjaira, valamint a 86. és 88. pontokra. Megkérdezem, hogy kíván-e valaki felszólalni 6 perces időkeretben. Megadom a szót Hegedűs Lorántné képviselő asszonynak, a Jobbik képviselőcsoportjából.

HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Elsőként szeretném megjelölni azokat az ajánláspontokat, amelyekhez szeretnék hozzászólni, így a 11., a 14., a 20., 41., 44. és a 45. pontokat. A 45. pontban - ezekhez nyújtottunk be egyébként, elnök úr, kapcsolódó módosító javaslatokat, tehát részben a saját kapcsolódó módosító javaslataimra, részben pedig a módosító javaslatokra szeretnék majd utalni -, tehát a 45. ajánlási pontban arról van szó, hogy a használatbavételi engedélyezési eljárás szabályait szeretné megváltoztatni az előterjesztő úgy, hogy a Ket. szabályozásrendszere alól ezt kiveszi. Tény, hogy rendkívül sűrűn változik a jogi környezet, de úgy gondoljuk, hogy ez semmiképpen nem célszerű, a már megszerzett jogok továbbra is élnének, de a Ket. szabályozásrendszere egy olyan komplex rendszer, amely számtalan ügyféljogot biztosít, amely így sérülne megítélésünk szerint.

A 44. ajánlási pontban az előterjesztő az eredeti Étv. 36. §-ában egy eléggé értelmezhetetlen leegyszerűsítést javasol, nevezetesen, hogy építésügyi hatósági engedély akkor adható meg, ha a jogszabályokban meghatározott szakszerűségi követelményeknek megfelelnek a beterjesztett anyagok. Az eredetiben például olyan elvárások voltak megfogalmazva konkrétan, mint például az állékonyságot, az életet, az egészséget, a köz- és vagyonbiztonság védelmét irányozza elő mint követelményt. Nem értjük, hogy ezt miért kellett kihagyni. Javasoljuk visszatételre, és ezt a túlzott leegyszerűsítést pedig szeretnénk elvetni.

A 41. ajánlási pontban a következő a helyzet; az építésügyi hatóság milyen eljárásokat folytathat le, van egy hosszú felsorolás "a"-tól "n" pontokig. Ugyanakkor itt is érthetetlen módon számunkra az elvi építési engedélyezés, valamint a bontási engedélyezési hatósági eljárás kimarad belőle, amit nem gondolnánk, hogy ésszerű és célszerű lenne, hiszen építészeti értékek védelmének igenis komoly szerepe volna ezekben a bontási engedélyezési eljárásokban és az elvi építési engedélyezésben. Ugye tudjuk, hogy az elvi építési engedélyezés arról szól, ami tisztázza az adott telekre vonatkozó engedélyezhető építmény különböző paramétereit, a bontási engedélyezésben pedig adott esetben meg is lehet tiltani, hogy egy építészetileg értékes épület eltűnjön. Emlékezzünk csak nyugodtan az olyan nagy vihart kavart badacsonytomaji borházra: az építkezés során egy régi műemléki épületet tettek a földdel egyenlővé az előtt, hogy az építési hatóság bele tudott volna avatkozni a kérdésbe, és ez nemcsak egy műemlékileg védett épület volt, hanem egyébként egy rendkívül fontos, ott a helyiek számára nagyon nagy történelmi értékkel is bíró épület.

A 20. ajánlási pontban arról szól az előterjesztés, hogy az Étv. 9. §-ában eddig meghatározott eljárásrendet, tehát a 9. § (2)-(6) bekezdésében meghatározott eljárásrendet gyakorlatilag kiveszi a törvényből, és egy kormányrendeletté minősíti csak le. Szerintem, megmondom őszintén, a törvénynek ez az egyik legsúlyosabb hiányossága, és értelmezhetetlen számunkra. Ezt a bizottsági ülésen megkérdeztük, hogy vajon miért gondolja jónak az előterjesztő ezt az eljárási rendet, vajon mi lehet abban a kormányrendeletben, amire itt önök csak utalnak.

(21.00)

Én azt gondolom, hogy döntéshozó politikusként megérdemelnénk annyit, hogy ha már egy törvényről szavazunk, és ha már a törvénymódosítás arról szól, hogy egy ilyen igen lényeges pontot kiemel a javaslattevő, akkor ezt nem hagyjuk tovább lebegni, hanem megtisztelnek minket azzal a szakapparátus tagjai vagy maga az előterjesztő, hogy a kormányrendeletet legalább nagy vonalakban ismertetik velünk. Mert azt gondolom, hogy ami az építésügyben ma Magyarországon kárhoztatható és hátrány, az nagyon nagyrészt ennek az eljárásrendnek a be nem tartásából következik. Ugye, hogy a kétkörös államigazgatási eljárást bakugrásokkal kezelik azok, akiknek egyébként feladata lenne betartani és betartatni; hogy a nyilvánosságot, amely ezekben a paragrafusokban le van fektetve, sokszor szeretik kihagyni és elfelejteni, ez egy olyan dolog, amit kérünk visszaemelni az eredeti törvényjavaslatba. Tehát igen, ezentúl is törvényi szinten legyen szabályozva a településrendezési eszközök megváltoztatása.

És végül, mert az időm kezd lejárni, még egy nagyon fontos pontot hadd említsek meg: a magyar történelem kiemelkedő helyszínein és további helyszíneken a kormány rendeletben állapíthatja meg a beépítés szabályait. Tehát egy extralehetőséget ad mindenféle kivételes eljárás lefolytatására a kormány. Ez teljességgel elfogadhatatlan, ez olyan káros következményekkel jár, és olyan jogbizonytalanságot teremt, ami megítélésünk szerint alaptörvény-ellenes, alapvető jogokat sért.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr, lejárt az időm, úgyhogy be is fejezem. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Pál Tibor képviselő úr, MSZP-képviselőcsoport. Megadom a szót.

PÁL TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Az ajánlás 9., 15., 16., 21., 52. pontjához szeretnék hozzászólni. De mielőtt részletesen elmondanám az érveimet, szeretném jelezni, hogy már a bizottsági vitában is jeleztük, hogy elég sok aggály van ezzel a törvénnyel kapcsolatban, és itt most Hegedűs Lorántnét hallgatva majdnem azt lehetne mondani, hogy a módosító javaslatok nagy része arról szól, hogy amit a törvényalkotó eredetileg benyújtott, azt most megpróbáljuk mind-mind visszacsempészni a törvénybe, azokat a fogalmakat, azokat a tartalmakat, amelyek eredetileg benne voltak és jól működtek az építési törvényben, és megpróbáljuk valahogy kiszedni azokat a nagyon extra és nagyon durva módosításokat, amiről pont itt a végén Hegedűs Lorántné szólt. Az általános vitát, szinte azt kell hogy mondjam, teljes mértékben ennek a gondolatnak a jelenléte határozta meg, nevezetesen pontosan az általam is benyújtott 21. módosító javaslat, ami ennek az extra-, ennek a szupereljárásnak a teljes elhagyását javasolja. Hiszen ez nem szól másról, mint hogy különböző településeken rendezési terveket, szabályozási terveket, koncepciókat készítenek, ezeket nagyon hosszadalmas egyeztetéssel, szakmai körök bevonásával végzik el, az adott település fejlődési irányát meghatározva, és mégis - meglepő módon - ebben a törvényben benne van, ha a kormány úgy dönt, hogy az ő számára fontos, hogy ott valami más épüljön, mondjuk, egy stadion, akkor ő dönthet úgy, hogy ezt az egészet félre lehet tenni, egy különleges eljárási menetben félre kell tenni, és egy más folyamatot kell lefolytatni. Ezért is javaslom, hogy a 21. módosító javaslatunkat a kormány gondolja végig, és tanulva az általános vitából, jó lenne, ha elfogadná, és tudomásul venné, hogy ennek nem itt van a helye.

A 9. módosító javaslatban az építtető fogalmát javaslom módosítani az eredetihez képest. Hogy miért van erre szükség? Egyébként egy egyszerű ember azt gondolja, hogy teljesen világos, hogy kicsoda az építtető: hát az, aki odamegy, és aztán valamit csinál, épít egy falat, ott garázst csinál, gépekkel dolgozik. De azt is látjuk a gyakorlatból, hogy ez nem egészen így van, nagyon gyakran előadódik az, hogy valaki még az építési engedély kézhezvétele előtt az adott területen munkát végez, engedély nélkül épít valamit vagy hoz létre valamilyen létesítményt, és amikor ebből valami baj van, netán baleset történik vagy sérti éppen az ott meghatározott szabályokat, akkor nagyon nehéz az építtetőt megtalálni. Ezért teszek javaslatot arra, hogy az építtető fogalmát bővítsük ki a törvényhez képest, hogy már az engedély kézhezvétele előtt munkát végzőt is felelősségre lehessen vonni a későbbiekben.

A 15. és a 16. módosító javaslatomban pedig az építési telek és a külterület fogalmát javaslom meghatározni a törvényben, és ez egyébként nem másról szól, semmi újdonság nincs ebben, mint a jelenleg hatályos törvényben lévő építési telek fogalmát és külterület fogalmát javaslom visszaemelni a törvénybe, mert - mint ahogy az elején mondtam - nagyon sok esetben azt láthattuk, hogy ami eredetileg benne volt, az most kikerült a törvényből. Én azt javaslom, hogy ezek kerüljenek vissza a törvénybe.

A 21. módosító javaslatról már beszéltem, ez a különleges eljárásról szólt.

Az 52. számon benyújtott módosító javaslatom pedig arról a részről szól, ami talán a polgármesterek számára az önkormányzati bizottságban a legérzékenyebb pont volt, ez a bontási engedélyezés és a bontás tudomásulvételének a kérdése. Ez korábban önkormányzati határozattal jöhetett létre, és az önkormányzatnak ebben volt szerepe. A most benyújtott törvény ezt kiveszi, és egy tudomásulvételt mond, hogy az önkormányzat mintegy tudomásul veszi, hogy bejelentik, hogy valamit le akarnak bontani. Tehát a jogkörét gyengíti az önkormányzatnak. Ez nagyon rossz, mert sok esetben történik, hogy valamilyen értéket már elbontottak, eltüntettek az adott településről, és lehet, hogy persze utána meg lehet büntetni őket, de azzal a gondolatkörrel, hogy csak bejelentési kötelezettség van, megnyitja a kaput arra, hogy ha valaki gyorsan lebont egy épületrészt vagy egy műemléki szárnyát valamelyik épületnek, utána már nem lehet ezt helyrehozni. Ezért azt javaslom, hogy a 38. §-ba kerüljön be a bontási engedélyezés és a bontás tudomásulvételének a feladata, ami ismét azt kell hogy mondjam, hogy a jelenlegi építési törvényben egyébként benne van, tehát ma ez a jogosítvány ilyen erősen jelen van, nem kellene ezt tovább gyengíteni.

A hátralévő időben két időpont-módosításra hívnám fel a figyelmet. Teljesen érthetetlenül a településképi véleményezési eljárást rövid időre szabja a törvény, míg a településfejlesztés és a településrendezés általános szabályairól szóló paragrafusban pedig növeli az időpontot, holott pont fordítva kellene a törvényben csinálni. A módosító javaslat is arról szól, hogy ezt a két időpontot pont fordítani kellene: a véleményezési eljárásra több időt kellene adni, míg a másik esetben, a településrendezési eszköz esetében rövidebb idő is elég az önkormányzatok esetében. Tehát azt javaslom, hogy mind a két esetben az időpontokat módosítsuk. Eredetileg ma hosszabb időpontok vannak adva ezekre a feladatokra az önkormányzatoknál.

Ha a módosító javaslatokat megnézzük, valamint a mai bizottsági ülést, akkor szinte azt lehet mondani ezzel a törvénnyel kapcsolatban, hogyha hívószót keresünk, akkor körülbelül az a hívószó, hogy ebben a kérdésben vissza az önkormányzatokhoz. És szerencsére ezt a feladatot a kormány az önkormányzatoktól még nem vette el, remélem, hogy a későbbiekben is ott marad, hiszen ez eredményezi, hogy egy-egy településen olyan sok szép felújítás és új épület létrehozása történik.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces időkeretben kért szót Hegedűs Lorántné képviselő asszony, Jobbik-képviselőcsoport. Megadom a szót.

HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Csak arra szeretnék röviden reflektálni, amit Pál képviselő úr mondott, még egypár mondattal kiegészítve az én mondókámnak is a végét. Tehát a 21. §-ról szeretnék továbbra is beszélni, ami a magyar történelem kiemelkedő jelentőségű helyszínein lévő extra eljárásrendet fogalmazza meg.

Azt a korábbi vitaszakaszban is elmondtuk már, hogy egy: az, hogy a magyar történelemnek milyen kiemelkedő jelentőségű helyszínei vannak, illetve milyen országos jelentőségű műemlékegyütteseink vannak, már most tudjuk. Tehát ha önök tiszta lappal játszanának, igen, akár egy mellékletként a törvényhez hozzácsatolhatnák, hogy mely helyszíneket gondoltak volna kiemelni a rendes eljárásrend alól. Kettő: minden lehetőséget megadnak a jelenlegi jogszabályok is arra, hogy egy jól átgondolt tervet a jelenlegi szabályozás keretében is megvalósítsanak, és ott a vonatkozó helyi építési szabályzat előírásai szerint megépítsék a kellő építményt, illetve ha az nem felel meg, akkor azt módosítsák.

(21.10)

Erre már most is van lehetőség, tehát csak akarat kéne hozzá. A mindenki egyenlő, de vannak egyenlőbbek elvet önök beleerőltetik ebbe a törvénybe, nem törődve azzal, hogy például a kártalanítás és a kisajátítás mint sajátos építésügyi jogintézmény csak arra az esetre vonatkozhat, amikor a helyi építési szabályzat valamilyen módon befolyásolja az adott ingatlan sorsát. Ebben az esetben viszont erről szó sincs. Gondolom, ezek igen nagy jelentőségű beruházások lesznek, ezért kérdezem tisztelettel, hogy ha ez valamifajta érdeket sért, tehát szükség lenne kártalanításra vagy kisajátításra, akkor milyen eljárásrendben gondolja majd a kormány ezt megoldani.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát és a vita egészét lezárom.

Megkérdezem Tállai András államtitkár urat, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Tállai András: Igen.) Megadom a szót államtitkár úrnak.

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Június 15-én került benyújtásra az Országgyűlés elé az előttünk lévő törvényjavaslat, amelynek az általános vitáját július 3-án zártuk le. Érdekes módon még hosszú határidő volt a módosító javaslatok benyújtására, hiszen augusztus 24-ig lehetett beadni módosító javaslatokat. Ehhez képest véleményem szerint nem túl sok módosító javaslat érkezett, mintegy negyven darab.

A kormány természetesen tartalmi értelemben is megtárgyalta a módosító javaslatokat, és azok közül néhányat támogatni tud. Nem támogatta a kormány például azokat, amelyek hosszabbá tennék az eljárási határidőket, viszont támogatta azt a módosító javaslatot, amely azt rövidíti, például a településrendezési eszköz legkorábban az elfogadásától számított 45. nap helyett a 30. napon léphessen hatályba.

Érkezett olyan javaslat is, amely az "egyszerű állam" kormányzati program célját legkézzelfoghatóbban megvalósító integrált telepítési hatásvizsgálatot kiemelné a törvényjavaslatból. Ezzel természetesen nem lehet egyetérteni.

De nem kapták meg a kormány támogatását azok a módosító javaslatok sem, amelyek az önkormányzati törvényt próbálták volna felülírni, így például a főváros és a kerületek viszonya a településrendezésben, valamint az, hogy a településrendezési feladatok jelentős része nem kötelező önkormányzati feladat.

Itt szeretném megköszönni az Országos Építésügyi és Településrendezési Tanácsnak és a véleményezésben részt vevő sok-sok civil szervezetnek és természetesen az Országgyűlésben helyet foglaló frakcióknak - ellenzékieknek és kormánypártiaknak - a sok-sok véleményt, javaslatot és együttműködést a törvénycsomag előkészítésében és végső kialakításában.

Összefoglalva: a benyújtott törvénymódosító javaslat célja az építési beruházások megvalósításának elősegítése, az építésüggyel összefüggő jogszabályok életszerűbbé, ésszerűbbé, rugalmasabbá és ezáltal alkalmazhatóbbá tétele, természetesen egyúttal megfelelve a szakmai követelményeknek és elvárásoknak.

Még egyszer köszönöm szépen a véleményeket, a javaslatokat, és kérem, hogy támogassák a frakciók a módosító javaslatok szavazását, illetve a törvényjavaslat zárószavazását. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Felszólalások:   237-255   255-266   267-271      Ülésnap adatai