Készült: 2024.09.21.21:08:24 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

225. ülésnap (2001.09.25.), 42. felszólalás
Felszólaló Dr. Gyimesi József (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Alkotmányügyi bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 4:13


Felszólalások:  Előző  42  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. GYIMESI JÓZSEF, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmány- és igazságügyi bizottság is megtárgyalta a 2000. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, és kétharmados többséggel azt a határozatot hozta, amellyel ajánlja az Országgyűlésnek, hogy az általános vitát folytassa le.

A számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének megfogalmazója kifogást tett a tekintetben, hogy a kormánypárti oldalról nem hangzottak el vélemények a bizottsági ülésen, és így nehéz a bizottság álláspontját ismertetni. Azt az alapvető tételt, gondolom, nem kell itt most indokolnom, hogy a bizottság a határozatait nem indokolja meg, a bizottság dönt, és a döntésének az indokai nyilván a döntést megelőző vitaanyagban lelhetők fel. Ellenzéki oldalról természetesnek tűnik az, hogy a kormány előterjesztésével kapcsolatosan megjelenő aggályaikat, ellenvetéseiket megfogalmazzák, kérdéseket tesznek fel, a véleményüket kifejtik (Közbeszólás az MSZP soraiban: A saját bizottságodról beszélj!); természetesen, ha a kormánypárti képviselők egyetértenek az előterjesztő álláspontjával, akkor egyetértő véleményük sokkal kisebb terjedelemben jelenik meg, vagy ennek egyébként a megjelenítése nem is tűnik szükségesnek.

Az alkotmányügyi bizottság tisztéhez méltóan azt a kérdést vizsgálta, hogy a benyújtott törvényjavaslat általános vitára alkalmas-e, illeszkedik-e a hatályos jogrendünkbe, illetve a hatályos jogszabályaink rendelkezéseivel összhangban áll-e. És itt a bizottság többségének véleménye szerint a kormány eleget tett - az előterjesztő által kifejtett álláspontot magáévá téve - az államháztartási törvényben foglalt kötelezettségének a zárszámadási törvény beterjesztésekor. És ugyancsak osztotta az előterjesztőnek azt az álláspontját, hogy a törvényjavaslat a jogalkotási törvény rendelkezéseinek is megfelel, tehát alkotmányossági szempontból vizsgálta meg a bizottság a törvényjavaslatot. Itt az Állami Számvevőszék elnökhelyettesének is válaszolhatnék, hogy nyilvánvaló, hogy ráadásul a jogászokból álló alkotmányügyi bizottsági tagok előtt a sok súlyos kötet nem feküdt az asztalon, hiszen nem ez a feladata a bizottság tagjainak.

A bizottság azt a kérdést is vizsgálta, hogy lehetőség van-e arra, hogy ebben a törvényjavaslatban több más törvény módosítására is sor kerüljön. Ebben a kérdésben is a szavazatával kinyilvánított többségnek az a véleménye fogalmazódott meg, hogy a megoldás helyes, törvényes, alkotmányos, mert a törvényjavaslat csak az adott törvényjavaslattal, tehát a zárszámadási törvényjavaslattal szorosan és nélkülözhetetlenül - idézem a kifejezést - összefüggő törvények módosítására tesz javaslatot.

Nyilvánvaló, és ez talán legyen egy kicsit egyéni vélemény, de talán itt a sok indulatos hozzászólás után megengedhető, hogy örömteli az, hogy a magyar gazdaság teljesítményeképpen és egyéb okok folytán előállt többletbevételek elosztásáról kell vitát folytatnunk a zárszámadási törvényjavaslat megvitatása kapcsán, és nem pedig pótköltségvetés lehetősége merül fel, tehát nem hiánygazdálkodással és hiányokkal kell foglalkoznunk, és azzal, hogy a költségvetési hiányokat milyen pótlólagos forrásokból lehet betömni.

De, tisztemnél maradva, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kétharmados többségi határozattal fogalmazta meg az ajánlását, és utalnék arra, hogy az Állami Számvevőszék jelentését pedig egyhangú döntéssel fogadta el.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  42  Következő    Ülésnap adatai