Felszólalás adatai

LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Az eddigi vitából egyértelmű számomra az, hogy a bizottsági jelentésekben felsorolt módosító indítványok többségében olyan jellegűek, amelyek azt jelzik számomra, hogy a kormányzat felszámolási és munkavédelmi fegyelmet erősítő törekvése nem találkozik minden parlamenti párt helyeslésével. Pedig a felsorolt gondok pártoktól és ideológiáktól függetlenül léteznek, és a szakmai közvélemény már 1998 előtt - éppen parlamenti vitában is, de a nagy nyilvánosság előtti vitában is - sürgette ezeket a szigorításokat.

Hosszú idő óta közismert a Bérgarancia Alap lehetőségének a kihasználatlansága. Nyersen fogalmazok, az elmúlt években gyakran problémát okozott az, hogy a felszámolók nem vették igénybe ezt a bérgarancia lehetőséget, mert több hasznot reméltek a vállalat bezárásáról és a pusztává tett ingatlan értékesítésétől, mint a továbbfoglalkoztatás esélyének a megteremtésétől. Mind humánpolitikai, mind gazdaságpolitikai megfontolásból egyet kell érteni azzal a szankcióval, ami rendbírság formájában sújtja azokat a felszámolókat, akik jogosultságuk ellenére sem kérelmezik bérgarancia segítségét a bértartozások fedezésére.

Meglepőek számomra azok a módosító szándékok, amelyeknek a képviselői a nyilvánosság előtt formálisan a munkavállalók érdekeit hangoztatják, valójában pedig - például ennek a törvénynek a megszövegezési vitája során - sokszor szándékuktól függetlenül is azon fáradoznak, hogy minél olcsóbb és könnyebb legyen a dolgozók utcára küldése, munkaviszonyuknak a bérgarancia lehetőségének igénybevétele nélküli minél gyorsabb felszámolása. Nem értek egyet tehát azokkal a szocialista módosító javaslatokkal, amelyek a dolgozók sérelmére elkövetett törvénysértések rendbírságát a minimumra csökkentenék. Különösen nem értek egyet azzal a javaslatukkal, amely nem a kárvallott dolgozók számához kötné a rendbírság kiszabását.

Tapasztalva azt az erőfeszítést, amelyik még most is jelentős erejű politikai erőket mozgósít annak érdekében, hogy a felszámolásokat ne a vállalatok reorganizációja, hanem bezárása kövesse, egyetértek Németh Zsolt MDF-es képviselőtársamnak azzal a javaslatával, hogy a bérgarancia lehetőségek mellőzése esetén a felszámolónak munkavállalóként ne az eredetileg javasolt 50 ezer forint rendbírságot kelljen kifizetnie dolgozónként, hanem ennek a dupláját, 100 ezer forintot.

Az indokláshoz hozzátenném még azt, hogy a rendbírság felső határának az emelése véleményünk szerint azért is szükségessé válik, mert az államháztartásról szóló törvény 108. § (4) bekezdése szerint az államháztartás alrendszereiben az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül a költségvetési törvényben megállapított értékhatárt el nem érő kis összegű követelést behajtásra előírni nem lehet.

(21.50)

Ez az összeg a 2001. esztendőben 80 ezer forint, így a jogszabályokban járatos ügyfelek kihasználják ezt a lehetőséget, és nem fizetik be a kiszabott bírságot, a végrehajtás iránt pedig a fentiek miatt nem lehet intézkedni; tehát a rendbírság nem éri el a célját, azaz az ügyfelek jogkövető magatartásra ösztönzését.

Ezért, tisztelt képviselőtársaim, kérem, hogy támogassák Németh Zsolt képviselőtársam módosító javaslatát. Köszönöm szépen.