Felszólalás adatai

FARKAS IMRE (MSZP): Elnök Úr! Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha a parlamenti vitát és a bizottsági vitát összeszámolom, akkor éppen negyedik alkalommal próbálok érvelni amellett, hogy azt a szándékot, hogy a munkanélküli-ellátás kiterjedjen az egyéni vállalkozókra, illetve az önfoglalkoztatókra, mindenképpen meg kellene oldani. Azt hiszem, már önmagában ez is egy határozott megfogalmazás lehet, hiszen a kormányzat olyan országgyűlési határozatot terjesztett elő, amelyik nem azt mondja, hogy a munkanélküli-ellátást ebben a körben meg kell oldani, hanem azt mondja, hogy ajánlott megoldani, vagy talán meg lehet oldani. Mond egy javaslatot erre, önsegélyező munkanélküli-pénztárakban gondolkozik, de azt sem veszi fontolóra, hogy ezeket végeredményben létre kellene hozni, hanem az országgyűlési határozat egy nagyon laza megfogalmazással ezt majd lehetővé kívánja tenni a pénztártörvények módosításának az alkalmával.

Az is elhangzott a bizottsági vita során, hogy ez meglehetősen későn fog majd bekövetkezni, hiszen a kormány képviselője a gazdasági bizottsági vita során azt mondta, hogy a pénztártörvények koncepciója várhatóan 2002 tavaszán fog elkészülni. Most akkor az is nagy kérdés, hogy a koncepcióból mikor lesz törvénytervezet. Az egy következő kérdés, hogy ha lesz törvénytervezet, az támogatni fogja-e majd a munkanélküli-pénztárak megalakulásának a támogatását. Ha lesz ilyen támogatás, akkor a támogatás alapján létrejönnek-e majd az önsegélyező munkanélküli pénztárak? Ez mind feltétel. Én úgy gondolom, hogy az Országgyűlés többre gondolt, amikor elrendelte, hogy a kormányzat egyáltalán vizsgálja meg azt, hogy mi módon oldható meg az önfoglalkoztatók munkanélküli-biztosítása. Tehát én úgy gondolom, hogy sokkal többet kellett volna tenni a kormányzatnak ezen a téren.

Ezt a csorbát próbálja kiküszöbölni a mi módosító javaslatunk, amit Göndör Istvánnal nyújtottam be, konkrétan a 2. és a 4. számú módosító javaslat. A 2. számú módosító javaslatban azt szeretnénk elérni, hogy ha a kormány gondolkozik a munkanélküli-pénztárak létrehozásának a megsegítésében, az az ő dolga, de emellett, vagy addig is mindenképpen meg kellene oldani ezt a biztosítást, és erre van lehetősége.

(21.10)

Ez a biztosítási rendszer a Munkaerő-piaci Alapnak a keretéből megvalósítható. Akár addig is, amíg ezek a pénztárak létrejönnek, akár a pénztárak helyett is végeredményben. Igenis úgy gondoljuk, hogy erre mihamarabb szükség lenne, és ezt alátámasztja, hogy a kormányzat által készített jelentésben például az egyéni vállalkozók kétharmada tartotta fontosnak ennek a biztosítási rendszernek a létrehozását. Tehát úgy gondoljuk, hogy jogos igényről van itt végeredményben szó.

Úgy gondoljuk, hogy a kormányzatnak az az álláspontja sem mérvadó, hogy ha ez a biztosítási rendszer létrejönne a Munkaerő-piaci Alapból, akkor a Munkaerő-piaci Alapot ez teljes egészében tönkretenné. Ez aligha képzelhető el, hiszen a mai szabályozás szerint is az szerepel, hogy kétszáz napig kell befizetéssel rendelkezni valakinek, hogy azt követően ezeket a szolgáltatásokat igénybe vegye. Én úgy gondolom, az egyéni vállalkozók többsége kétszáz nappal korábban nem gondolkozik abban, hogy a vállalkozása tönkre fog majd menni, ezért feltétlenül úgy látjuk, hogy nem vezetne a Munkaerő-piaci Alapnak a kimerüléséhez egy ilyen lépés megtétele. Ezért azt javasoljuk - hangsúlyozom: a 2. számú módosító javaslatunkban -, hogy valóban legyen egy önkéntes biztosítási rendszer. Hangsúlyozom, mi sem kötelezőt javaslunk, hanem önkéntest, de azt javasoljuk, hogy ez a mai törvényi alapokon, a Munkaerő-piaci Alapból valósuljon meg, és ez lehetővé teszi, hogy ez minél hamarabb megtörténhessen, ne kelljen erre akár éveket várni.

A 4. javaslatunk végeredményben ehhez kapcsolódik talán, és technikai jellegűnek is tűnhet. Azt fogalmazzuk meg benne, hogy a szükséges törvénymódosításokat a kormány 2001. november 30-ig terjessze az Országgyűlés elé. Mert képviselőtársaim, milyen országgyűlési határozati javaslat az, amely a kormány számára semmiféle határidőt, semmiféle kötelezettséget nem fogalmaz meg? Mert ha eredeti állapotában fogadnánk el a benyújtott országgyűlési határozati javaslatot, akkor ezt tennénk. Rábíznánk a kormányra, gondolja át, hogy a pénztártörvényeknél betesz-e majd ilyen lehetőséget, amellyel támogathatják ezeket az önsegélyező pénztárakat.

Nincs tehát az a kötelezettség sem meg az országgyűlési határozati javaslatban, hogy ezt támogatni kell a pénztártörvények során, és az sincs meg, hogy meddig kell azokat az előterjesztéseket megtenni a kormánynak, hogy egyáltalán dönt-e ennek a rendszernek a létrehozásáról vagy a támogatásáról. Úgy gondoljuk, példa nélküli lenne talán, hogy olyan országgyűlési határozati javaslatot fogadnánk el, amelyik határidő nélküli, tehát semmiféle korlátot vagy kötelezettséget nem szab meg a kormány részére e tekintetben.

Figyelembe véve az általános vitában elhangzott jó szándékú gondolatokat is - mert a kormánypárti képviselők úgy látták, hogy ebből a rendszerből, ebből az országgyűlési határozati javaslatból majd meg fog születni ez az önsegélyező pénztár, és megvalósul az önfoglalkoztatók munkanélküli-biztosítása -, én azt javaslom, gondolják el, hogy ilyen országgyűlési határozattal ez lehetséges-e, és támogassák a mi módosító javaslatainkat, mert azok azt szolgálják, hogy az ő céljaiknak megfelelően ez a biztosítási rendszer minél hamarabb létrejöjjön.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)