Felszólalás adatai

ELNÖK: Megkérdezem, hogy még kíván-e valaki felszólalni ötperces időkeretben. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok, így a vitát lezárom. Megkérdezem Tátrai Miklós államtitkár urat, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Tátrai Miklós: Köszönöm, nem.) Jelzi, hogy nem.

Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a módosító javaslatokról várhatóan a következő ülésünkön határozunk.

Tisztelt Országgyűlés! Most soron következik az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/3892. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/3892/121. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Indítványozom, hogy a benyújtott módosító indítványok által érintett valamennyi törvényre külön-külön szakaszban nyíljon meg a részletes vita, összesen 17 szakaszban.

Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatokat benyújtó képviselők előzetesen kézhez kapták a vita általam javasolt szakaszolását. Most pedig felkérem Hende Csaba jegyző urat, hogy ismertesse ezt az indítványt.

DR. HENDE CSABA jegyző: Tisztelt Országgyűlés! A javasolt vitaszerkezet a következő. Az első vitaszakaszt a személyi jövedelemadóról szóló törvényt érintő módosító javaslatok alkotják az ajánlás 1-17. pontjai, valamint a 127., 128., 129., 130., 131., 142., 158., 159., 168., 169., 170., 171. és 172. pontjai szerint.

A vita második szakaszát képezik a társasági adóról szóló törvényt érintő módosító indítványok az ajánlás 18-29. pontjai, valamint a 44., 126., 133., 143., 160. és 161. pontjai szerint.

A vita harmadik szakaszát alkotja az ajánlás 30. pontja, amely az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényt érinti.

(18.50)

A vita negyedik szakaszát alkotják az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról szóló törvényt érintő módosító javaslatok, az ajánlás 31-34. pontjai, valamint a 132. és 141. pontja szerint.

A vita ötödik szakaszát alkotják az ajánlás 35-39. pontjai, valamint a 162. pont, amelyek a jövedéki adóról szóló törvényt érintik.

A vita hatodik szakaszát képezi az ajánlás 41. pontja, amely az energiaadóról szóló törvényt érinti.

A vita hetedik szakaszát képezik a helyi adókról szóló törvényt érintő módosító javaslatok az ajánlás 42-57. pontjai, valamint a 78., 134., 145., 173. és 174. pontjai szerint.

A vita nyolcadik szakaszát képezik az illetékekről szóló törvényt érintő módosító indítványok az ajánlás 58-75. pontjai, illetőleg a 135., 146. és 175. pontjai szerint.

A vita kilencedik szakaszát alkotja az ajánlás 76. pontja, amely a gépjárműadóról szóló törvényt érinti.

A vita tizedik szakaszát képezi az ajánlás 77. pontja, amely a luxusadóról szóló törvényt érinti.

A vita tizenegyedik szakaszát alkotják az adózás rendjéről szóló törvényt érintő 79-94. ajánláspontok, valamint a 136., 147., 163. és 176. ajánláspontjai szerint.

A vita tizenkettedik szakaszát alkotják a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényt érintő módosító javaslatok az ajánlás 95-101. pontjai, valamint a 123., 124., 139., 140., 148., 149., 152. és 164. pontjai szerint.

Az ajánlás 102-105. pontjai alkotják a vita tizenharmadik szakaszát, amelyek az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló törvényt érintik.

A vita tizennegyedik szakaszát képezik a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényt érintő módosító javaslatok az ajánlás 106-107. pontjai szerint.

A tizenötödik szakaszt alkotják a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényt érintő módosító indítványok az ajánlás 108-113. pontjai, illetve a 114., 121., 144., 151., 153., 165. és 177. pontjai szerint.

A tizenhatodik vitaszakaszt képezik a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló törvényt érintő módosító javaslatok az ajánlás a 115., a 116-119., valamint a 122., 125., 150., 154., 155., 156., 157., 166., 167. és 178. pontjai szerint.

Az utolsó és ezek szerint a tizenhetedik vitaszakaszt alkotják az ajánlás 137. és 138. pontjai, amelyek a büntetőeljárásról szóló törvényt érintik.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, egyetért-e a javasolt vitaszerkezettel. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés az indítványomat elfogadta.

Kérem a képviselőtársaimat, hogy a felszólalni kívánók a felszólalásuk kezdetén jelezzék, hogy a bizottsági ajánlás mely pontjaihoz kívánnak hozzászólni.

Most megnyitom a részletes vita első szakaszát az ajánlás 1-17., valamint a 127., 128., 129., 130., 131., 142., 158., 159., 168., 169., 170., 171. és 172. pontjaira.

Megkérdezem, hogy kíván-e valaki felszólalni tízperces időkeretben. Megadom a szót elsőként Szatmáry Kristóf képviselő úrnak, Fidesz.

SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ígérem, hogy nem lesz tíz perc a felszólalásom, már csak azért sem, mert itt is csak azt tudnám elmondani, mint az előző törvénynél, hogy jó néhány módosító javaslatot nyújtottunk be, ami az ajánlásban szerepel. Bátorkodtam itt egyébként kizárólag olyan javaslatokat benyújtani, amelyek a személyi jövedelemadóról szóló törvény kapcsán az OÉT-en elhangzott javaslatokat fogalmazták meg módosító javaslat formájában, kezdve a szövetkezeti üzletrész után nyújtott juttatások pontosításánál egy sor olyan kérdésig, amely - úgy gondolom - megint csak nem jelentős anyagi tételt jelent. Ennek ellenére sajnálom, hogy a minisztérium, a kormány egyiket sem tartotta befogadhatónak.

Egyet emelnék ki, talán csak érdekességként, az ajánlás 130. és 131. pontját, amely a saját tulajdonú jármű költségelszámolására vonatkozik. Ugye, a javaslat csak a házastársra teszi ezt érvényesíthetővé. Javasoltam volna - persze ez talán nem is a mi oldalunk sláger része -, hogy a saját tulajdonú jármű költségelszámolása a házastársat is illesse meg. Ilyen javaslatokra is a minisztérium sajnálatos módon nemet mondott. Innentől kezdve nehéz igazából a javaslatokat indokolni. Kérném a kormányt - elhiszem, hogy sok módosító van, de higgyék el, vannak benne egyébként pusztán szakmai jellegű javaslatok -, hogy fontolják meg őket.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Most megadom a szót Kékkői Zoltán képviselő úrnak, Fidesz.

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ígérem én is, hogy röviden fogok szólni. A részletes vita e szakaszában a 129. számú módosító javaslathoz szeretnék hozzászólni. A 129. számú módosító javaslat értelmében a törvényjavaslat 396. §-ának 29. pontja módosul. A törvényjavaslat 396. §-ának 29. pontja az szja-törvény 3. számú melléklet I. fejezetének 12. pontját változtatja meg. A "legfeljebb évente 60 ezer forint szövegrész" helyébe az "elektronikus bevallás adására kötelezett mezőgazdasági őstermelő esetén 50 százalék" szövegrész kerül. Az elektronikus bevallás adására kötelezett mezőgazdasági őstermelő esetén ezt az 50 százalékot keveselljük, hiszen ők azok, akik tipikusan a kötelezettség miatt fizetnek elő internetszolgáltatásra, mivel idejük nemigen van internetezésre, másrészt a költségük is magasabb az esetükben jellemző gyér lefedettség miatt.

Ezért a módosító javaslat az elektronikus bevallás adására kötelezett mezőgazdasági őstermelő esetében a törvényjavaslatban szereplő 50 százalékot 80 százalékra emeli. A mezőgazdasági őstermelő az a réteg, akinek az elektronikus bevallás elkészítése tényleges problémát okoz. Az őstermelők jelentős része erre önerejéből képtelen, ezért indokolt akár a technikai felkészülés megvalósítására, akár a külső vállalkozó bevonására szolgáló támogatás növelése.

Az elmondottak figyelembevételével kérem a képviselőtársaimat módosító javaslatom támogatására. Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm. Most megadom a szót Tállai András képviselő úrnak, Fidesz.

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Jól látható, itt ül mellettem Tompa Sándor kormánypárti képviselő (Tompa Sándor: Ellenőrzés! - Derültség.), ez nyilván azt jelenti, hogy ő már szeretné kifejezni, hogy támogatni fogja a módosító javaslatunkat (Tompa Sándor egy hellyel távolabb húzódik. - Derültség.), amit 10. számon adtunk be Varga Mihállyal a személyi jövedelemadóról szóló törvény 30. §-ához. Ennek a lényege az, hogy a kormány, a pénzügyminiszter úr az adótörvény benyújtásakor elfelejtette a személyi jövedelemadóról szóló törvényben a sávhatárokat módosítani olyannyira, hogy még inflációs mértékkel sem. Egyébként nagyon jól felismerte a másik kormánypárti koalíciós tag, az SZDSZ, hiszen ők alapvetően támogatják, és módosító javaslatot is benyújtottak, hiszen míg mi Varga Mihállyal 1 millió 700 ezerről 1 millió 800 ezerre emelnénk a 18 százalékos sávhatár mértékét, addig a Szabad Demokraták Szövetsége még ezzel sem elégszik meg, még magasabbra emeli.

Én nem akarom ezzel azt sugallni az MSZP-sek felé, hogy ha esetleg a Fidesz-frakció, a szabad demokraták frakciója, a kereszténydemokraták és, mondjuk, a Magyar Demokrata Fórum el tudna fogadni egy sávhatáremelést, akkor valószínűleg - szemben a kormánnyal és az MSZP-frakcióval - egy ilyen módosító javaslatot át tudnánk vinni. Ugyanis nem fogadjuk el azt az érvelést, hogy miközben jövőre az árak emelkednek, az inflációt 4,5 százalékban határozza meg a kormány, de ez általában nem szokott teljesülni, hanem attól magasabb mértékű a valóság; tehát nem büntethetjük az embereket azért, mert a kormány rossz gazdaságpolitikát, költségvetési politikát folytat, és úgy gondolja, hogy megengedheti azt, hogy 2008-ban a sávhatárokat nem módosítja.

(19.00)

Igenis, legalább az infláció mértékével módosítani szükséges az alsó sávhatár mértékét. Tehát szeretném felhívni az Országgyűlés, a képviselőtársak figyelmét, hogy ez a módosító javaslat igaz, hogy a bizottságokban nem kapta meg a többségi támogatást, sajnos, az előterjesztő kormány képviselői sem támogatták, de nagyon bízunk a képviselők bölcsességében, és abban, hogy a parlamentben végül is meg fogja kapni ez a többséget, hiszen ez a jövedelmet szerző, alacsony jövedelmű emberek érdekét fogja szolgálni.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiból.)

ELNÖK: Kétperces hozzászólás következik, megadom a szót Pettkó András képviselő úrnak, MDF.

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tállai András képviselő úr felszólalásához szeretnék hozzászólni, és kicsit vitatkozni vele a Magyar Demokrata Fórum képviselőjeként.

Értem, képviselő úr, a Fidesznek azt az álláspontját, hogy - hát igen - emelésre van szükség, 700 ezer forintról 800 ezer forintra, és természetesen az MDF ezt a módosítási javaslatot meg fogja fontolni, hogy támogassa-e vagy sem, végül is támogatható ez a módosítási javaslat. Ettől ez a nagyon-nagyon rossz adótörvény picikét jobb lesz, ettől függetlenül az MDF képviselőjeként azt gondolom, hogy itt az egész adótörvény átgondolására lett volna szükség, az egykulcsos személyi jövedelemadót kellett volna Magyarországon bevezetni. Az egykulcsos adó bevezetése esetén nem kellene gondolkodni azon, hogy mekkorák legyenek a sávok, és természetesen, ha egykulcsos adó lenne, egy munkavállaló pontosan tudná, hogy ha mondjuk, 60 ezer forintért vállal egy munkát, akkor annak mennyi lesz a nettó jövedelme, és ha egy másik helyen mondjuk 30 ezerért vállal, vagy több munkahelye van, akkor miképpen alakul neki összességében a nettó reáljövedelme.

Természetesen értem a Tállai András képviselőtársam által felvetetteket, hogy a kormányzat az emelést nem hajtotta végre. Egyébként azon pedig meglepődöm, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége, amely mindegyik kampányában úgy kampányol, hogy egyszerűbb, átláthatóbb adórendszerre van szükség, ők maguk is az egykulcsos adót támogatták - igaz, másik kulccsal, mint a Magyar Demokrata Fórum elképzelése volt -, most ők maguk is egy még bonyolultabb, még rosszabb adórendszert szeretnének támogatni.

Mindenesetre azt gondolom, hogy a Tállai András és Varga Mihály képviselők által benyújtott módosítási javaslatot valójában meg kell fontolnia minden országgyűlési képviselőnek ebben a helyzetben, amikor a kormány nem hajlandó arról tárgyalni, és azt átgondolni, hogy Magyarországon egy teljesen új adótörvényre, illetve teljesen új adóstruktúrára volna szükség.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket.

ELNÖK: Megkérdezem, kíván-e még valaki felszólalni a vita e szakaszában. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok, így a vita e szakaszát lezárom.

Most megnyitom a részletes vita második szakaszát az ajánlás 18-29. pontjai, valamint a 44., 126., 133., 143., 160. és 161. pontjaira. Megkérdezem, kíván-e felszólalni a vita e szakaszában képviselőtársaim valamelyike. (Nincs jelentkező.) Természetesen az egész részletes vitára vonatkozik, hogy tízperces időkeret áll az egyes felszólalók rendelkezésére. Jelentkezőt nem látok, így a részletes vita e szakaszát lezárom.

Most megnyitom a részletes vita harmadik szakaszát az ajánlás 30. pontjára, tehát az ajánlás 30. pontjáról van szó. Megkérdezem, kíván-e valaki itt felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok, így a vita e szakaszát lezárom.

Megnyitom a részletes vita negyedik szakaszát az ajánlás 31-34., valamint a 132. és 141. pontjaira. Ismét kérdezem, kíván-e valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok, így a vita e szakaszát is lezárom.

Most megnyitom a vita ötödik szakaszát az ajánlás 35-39. pontjaira, valamint a 162. pontjára, és megadom a szót Kékkői Zoltán képviselő úrnak, Fidesz.

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. A részletes vita e szakaszában a 38. és a 39. számú módosító javaslatomhoz szeretnék hozzászólni.

A 38. számú módosító javaslat értelmében a törvényjavaslat 102. §-ának (1) bekezdése módosul. Ez a bekezdés a mezőgazdasági ágazatban a szántó, a kert, a gyümölcsös, a szőlő, a gyep, a halastó művelési ágban, valamint az erdőfelújításban felhasznált, egységesen évente hektáronként legfeljebb 97 liter gázolaj jövedéki adójának a termelő részére történő visszatérítését tenné lehetővé. A 38. számú módosító javaslatom ezt a határt 120 literre növeli.

Ahhoz, hogy megértsük, miért szükséges ez a módosítás, nézzük meg, jelenleg hogyan is néz ki ez a korlát az ágazatok esetében. Szántó művelési ágban 95 liter/hektár/ év, kert, gyümölcsös, szőlő művelési ágban 200 liter/ hektár/év, gyep művelési ágban 12 liter/hektár/év, halastó esetében 55 liter/hektár/év, erdőfelújításhoz 90 liter/ hektár/év, szarvasmarha-ágazatban 85 liter/darab/év. Látható, hogy a törvényjavaslat kárvallottjai elsősorban a kert, gyümölcsös, szőlő művelési ágban, valamint a szarvasmarha-ágazatban érintettek. Noha első ránézésre például a gyep művelési ágban érintettek jól járnak a törvényjavaslat szerint, azonban ha figyelembe vesszük a jelenleg érvényes 216/1997. számú kormányrendeletet, láthatjuk, hogy aligha tudnák visszaigényelni a 97 liter gázolaj jövedéki adóját, hiszen mindössze 12 liter gázolajmennyiség vehető figyelembe ebben a művelési ágban. Ennek a megoszlása - ha megnézzük a táblázatot - a következő: növényápolás-növényvédelem esetén 2 liter/hektár/év, betakarításnál 8 liter/hektár/év és betakarításhoz kapcsolódó közvetlen szállítás esetében 2 liter/hektár/év. Így teszi ki a 12 litert. Nem hiszem, hogy a kormányrendeletben ezt a mennyiséget olyan mértékben tudnák majd módosítani, hogy a 97 liter visszaigényelhető mennyiséget igénybe tudják majd venni.

A 39. számú módosító javaslat értelmében szintén a törvényjavaslat 102. §-ának (1) bekezdése módosulna. Ez a bekezdés - mint már említettem - a mezőgazdasági ágazatban a szántó, a kert, a gyümölcsös, szőlő, gyep, halastó művelési ágban, valamint erdőfelújításban felhasznált gázolaj jövedéki adójának a termelő részére történő visszatérítését annak 80 százalékában korlátozná továbbra is. A 39. számú módosító javaslatom ezt a 80 százalékot 90 százalékra emeli. Megjegyzem, a 2007-2013-ig szóló időszakra vonatkozó agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások akár 100 százalékot is engedélyeznek. A tagállamok közül például Ausztriában a teljes adót visszaadják, mint megtudtuk a mezőgazdasági bizottsági ülésen a kormány képviselőjétől. Versenyképességünk érdekében ezekre az értékekre oda kellene figyelnünk.

Az elmondottak alapján kérném képviselőtársaimat, hogy módosító javaslatomat támogassák. Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm. Megkérdezem, kíván-e még valaki részt venni a vita ötödik szakaszában. Jelentkezőt nem látok (Császár Antal kézfelemeléssel jelzi, hogy szólni kíván.), így tehát a részletes vita e szakaszát is lezárom. (Pettkó András: Elnök úr, a képviselőtársam jelentkezik. - Császár Antalhoz: A gombot nyomd!) Képviselő úr, még egyszer! Így nem tudom megadni a hangot.

Császár Antal képviselő úrnak megadom a szót, Fidesz.

CSÁSZÁR ANTAL (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A 36. számú módosító javaslathoz szeretnék hozzászólni a jövedéki törvényben. Egy olyan módosító javaslatot kívánok benyújtani, amely az állami bevétel növekedését eredményezi, ez kimondottan a szeszfőzdékre vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon van 540 szeszfőzde, ebből csak 30 olyan üzem működik, amely hungarikum terméket előállít és forgalmaz, a többi üzem kedvezményes adótétellel állít elő gyümölcspálinkát, amely forgalomba nem hozható.

Javaslatom szerint, hogy ez a kör bővülni tudjon, ezért javasoltam, hogy a jövedéki biztosíték mértékét töröljék el, így a felmérések alapján 250-300 szeszfőzde tudna csatlakozni a hungarikum előállításához. Ez nagyon fontos kérdés, mert ez egy olyan saját termékünk, amelyet népszerűsíteni kell Magyarországon és ugyanúgy határon túl is.

(19.10)

Erre az a lehetőség van, hogy ha a jövedéki biztosíték mértékét megszüntetjük, a jövedéki biztosíték mértéke a bérfőzés keretén belül egymillió forint, a palackozó szeszfőzdék esetében pedig tízmillió forint biztosítékot kell letenni. Ennek a biztosítéknak a mértéke sem az államnak nem hoz hasznot, sem a vállalkozásnak, ez csak egyedül a bankoknak hoz, eredményez nyereséget. Mi szeretnénk ezt a pénzt beforgatni és marketingre költeni, és szeretnénk ezt a magyar terméket tovább népszerűsíteni. Ezzel a biztosítéktörléssel tehát a termelőket is ösztönöznénk a gyümölcsfa-telepítésre, a gyümölcs összeszedésére, valamint a gyümölcsök kármentesítésére szeretnénk ösztönözni, ezzel egy időben munkahelyeket tudunk teremteni az embereknek. Most viszont nem tartják érdemesnek, hogy ezeket a gyümölcsöket összegyűjtsék, mivel a jövedéki biztosíték mértéke és a jövedéki adó mértéke nagyon magas, bérfőzés keretén belül nagyon magas áron lehet előállítani a pálinkát, de hogyha kereskedelmi forgalomba tudjuk helyezni, akkor viszont emelt szeszadóval, 100 százalékos adótétellel tudjuk ezt előállítani, és forgalomba tudjuk hozni ezt a pálinkamennyiséget. Ezért kérem, hogy a módosító javaslatomat a kormány is támogassa.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm. Most ismételten megkérdezem, hogy kíván-e még valaki részt venni a vita ötödik szakaszában. (Nincs jelzés.) Több jelentkezőt most már valóban nem látok, így a vita e szakaszát lezárom.

Megnyitom a részletes vita hatodik szakaszát az ajánlás 41. pontjára vonatkozóan. Megkérdezem, hogy ki kíván részt venni a vita e szakaszában. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok, így a vita e szakaszát lezárom.

Megnyitom a részletes vita hetedik szakaszát az ajánlás 42-57., valamint a 78., 134., 145., 173. és 174. pontjaira vonatkozóan.

Megadom a szót Bóka István képviselő úrnak, Fidesz.

BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Az ajánlás 45. pontjához szeretnék hozzászólni. Az ajánlás tartalmilag összefügg a 47., a 49., az 51., az 53., az 57. és a 174. pontban foglaltakkal. A módosító indítványt Tállai András képviselőtársammal nyújtottuk be. A módosító indítvány lényege az, hogy a helyiadó-törvény tekintetében az építményadónál és a telekadónál a 2009. január 1-jétől bekövetkező változás ne következzen be, mert ez jelentős terheket ró a helyi önkormányzatokra, ráadásul nem szolgálja azt a célt, hogy igazságosabb lesz az építményadó és a telekadó tekintetében az adózás, az adóztatás.

Eddig az építményadó és a telekadó tekintetében a négyzetméter-alapú adózásra volt lehetőség, illetve lehetőség volt az értékalapú, a forgalmi értékrend szerinti adóztatásra a jelenlegi szabályozás alapján. A törvényjavaslat 2009. január 1-jétől az építmény- és a telekadó tekintetében kizárólag a számított érték alapján történő adóztatást tartja lehetségesnek, megszűnik tehát a négyzetméter-alapú adóztatás. Amit nem értünk, és az önkormányzatok többsége nem érti, hogy miért kell egy ilyen irányú módosításnak helyet biztosítani, hiszen az eddigi adózás, a négyzetméter-alapú adózás jól működött, egy megszokott rendszer volt, bevezetett rendszer volt. Persze adózni senki nem szeret, de alapvetően a települési önkormányzatoknál mindenki megszokta azt, hogy építményadót, illetve telekadót kell fizetni. Ráadásul az eddigi rendszer is az értékalapú adóztatást lehetővé tette, a forgalmi érték alapján lehetett adózni, azonban mindösszesen négy, azaz négy települési önkormányzat vezette be az ilyen típusú adót. Tehát a négyzetméter alapján történő adózás, úgy tűnik, jóval elfogadhatóbb a települési önkormányzatok és az önkormányzatok számára is.

Rendkívül bonyolult lesz 2009. január 1-jétől a számított adóalap szerinti adómeghatározás, illetve adóztatás, hiszen az eddigi négyzetméter-alapú adóztatás helyett jóval több paramétert kell majd figyelembe venni, egy teljesen új módszertan alapján kell a bevallást és az adókivetést végrehajtani. Hihetetlen adminisztrációs teher lesz a települési önkormányzatokon ebben az évben, az elkövetkezendő felkészülési évben, hiszen az a munka, ami gyakorlatilag több mint egy évtized alapján elvégzésre került, azt gyakorlatilag kezdhetjük ismét, újból elölről, hiszen a cél mégiscsak az, hogy a telek- és építményadónál több adóbevétel ne képződjön, ne keletkezzen a települési önkormányzatoknál.

A négyzetméter-alapú adózás eddig is lehetőséget biztosított értékövezetek meghatározására, hiszen a települési önkormányzat a saját területét, a saját közigazgatási területét ilyen értékövezetekre, a négyzetméter-alapú adózás alapján is feloszthatta, nem volt szükség ehhez az értékalapú adózás bevezetésére.

És az igazságosságra törekvés. Mitől lesz igazságos az a rendszer, amikor egy települési önkormányzat dönthet úgy, hogy nem vezeti be a telekadót, illetőleg az építményadót? Viszont bevezetheti az idegenforgalmi építményadót, és kiemelt üdülőkörzetekben, idegenforgalmilag frekventált övezetekben bevezetheti az idegenforgalmi építményadót. Ott viszont nem az értékalapú adózás fog bevezetésre kerülni, hanem gyakorlatilag a négyzetméter-alapú adózás marad. Ott nem számít az igazságosságra törekvés? És mi történik akkor, hogyha megmarad az idegenforgalmi építményadó, amellett élni fog a telekadó és élni fog az építményadó is? Az egyiknél egyfajta értékalapú adózás történik, a másiknál pedig megmarad a négyzetméter-alapú adózás, hiszen az idegenforgalmi építményadó tekintetében nem tesz kísérletet ez a javaslat az értékalapú adóztatásra.

Még egyszer: az igazán nagy és komoly probléma az, hogy az eddig is komoly gondokkal, finanszírozási gondokkal küzdő önkormányzatok nyakába egy olyan adminisztrációs teher kerül az elkövetkezendő időben, amivel nagyon nehezen fogunk tudni megbirkózni. Summa summarum, szerintem az ilyen irányú módosítás sok hűhó a semmiért, óriási adminisztrációs teherrel lehet bevezetni, többletbevételt az önkormányzatok nem akarnak ezzel elérni, és nem lesz igazságosabb a rendszer. Nem lesz igazságosabb a rendszer, sőt az én véleményem szerint az igazságtalanságok miatt - gondolva az idegenforgalmi építményadóra, a telekadóra, illetőleg az építményadóra - még igazságtalanabb is lesz a rendszer, mert nem lesz kezelhető gyakorlatilag az egységes helyi adóztatási rendszer.

Ezért arra kérem a kormányt és tisztelt kormánypárti képviselőtársaimat, hogy amíg nem tudunk jobbat, addig maradjon meg a régi rendszer. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Megadom a szót Szatmáry Kristóf képviselő úrnak, Fidesz.

SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm a szót. Csak nagyon röviden az irányban érdeklődnék a minisztériumnál, amennyiben van módja erre válaszolni, hogy a törvény 129. §-ában érintett vállalkozásoknak - és erre sajnos, nincs egyértelmű válasz jelen pillanatban a törvényben - abban az esetben, ha egy kisvállalkozó, akit nevezhetnénk kényszervállalkozónak is, a saját lakásába bejelenti a cégét, és több tíz-, több százezer vállalkozás így működik, ezeknek a vállalkozásoknak kell-e, és ha kell, akkor milyen adót kell fizetnie. Mert a rendelkezések alapján az is kiolvasható a törvényből, hogy itt valóban több százezer vállalkozásnak keletkezik egyébként adófizetési kötelezettsége, ami egy újabb teher a hazai kis- és középvállalkozások számára.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Megkérdezem, hogy a vita hetedik szakaszához még kíván-e valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok, akkor a vita e szakaszát lezárom. (Bóka István jelentkezik.) Már a következőhöz? Képviselőtársaim gyorsak.

Megnyitom a részletes vita nyolcadik szakaszát az ajánlás 58-75., valamint a 135., 146. és 175. pontjaira, és megadom a szót Bóka István képviselő úrnak, Fidesz.

(19.20)

DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az ajánlás 73. pontjához szeretnék hozzászólni, szintén Tállai András képviselőtársammal nyújtottuk be ezt a módosító indítványt.

A módosító indítvány lényege, hogy a helyi önkormányzatok és azok társulásai valamennyi államigazgatási eljárás, illetőleg igazgatási jellegű díjköteles szolgáltatás tekintetében teljes személyes díjmentességben részesülnek. Tehát az igazgatási szolgáltatások tekintetében szolgáltatási díjmentességet szeretnénk a helyi önkormányzatok és azok társulásai számára, mert ezt így tartjuk igazságosnak.

A helyi önkormányzatok az illetéktörvény alapján eljárásiilleték-mentességgel rendelkeznek, tehát az eljárási díjak tekintetében fizetni a helyi önkormányzatoknak nem kell, nem szükséges a törvény erejénél fogva. Egyre erőteljesebb az a gyakorlat, hogy ágazati miniszteri rendeletekben, úgymond igazgatási szolgáltatási díjak tekintetében a helyi önkormányzatoknak súlyos százezreket kell fizetniük.

Azt gondolom, hogy a hatósági eljárás, a bírósági eljárás díja az eljárási illeték, az eljárási illeték tekintetében a helyi önkormányzatokat mentesség illeti meg, ezért azt gondolom, hogy ildomos, hogy az igazgatási szolgáltatási díjak tekintetében is ez a mentesség megmaradjon.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót Pettkó András képviselő úrnak, MDF.

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja nevében a 60. számú módosító javaslat mellett szeretnék felszólalni és érvelni.

Ezt két dologért is teszem meg, mert a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja ez év februárjában találkozott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úrral, amikor a középosztály érdekében egy 13 pontos anyagot vitattunk meg. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr és a kíséretében lévő miniszterek és államtitkárok azt mondták, hogy a Magyar Demokrata Fórumnak azt a javaslatát, amelyet az örökösödési illeték, népies nevén a haláladó kapcsán már több éve hangoztat a Magyar Demokrata Fórum - különféle javaslatokat és akciókat is tettünk ebben az ügyben -, megfontolják, és több apró lépéssel el tudják fogadni a mi elképzelésünket.

Ez az egyik, amiért hozzá kívánok szólni ehhez a 60. számú módosítási javaslathoz, amit Dávid Ibolya, az MDF elnöke és Herényi Károly frakcióvezető nyújtottak be. A másik indok az, hogy abban az újpesti panelházban, amelyben magam is élek 1990 óta, tehát lassan húsz éve, a tizedik emeleten egy szomszédban történt meg az az eset, hogy egy néni és egy bácsi egész életükben együtt éltek, az egyikük elhalálozott, és ennek következtében a lakás 50 százalékát visszaörökölte az, aki életben maradt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben az esetben az idős házaspár életben maradt tagjának örökösödési illetéket kellett fizetni, ez az újpesti panellakás kapcsán is száz-egynéhányezer forint volt. Ez az életben maradt ember sajnos, nagyon nehezen tudta kifizetni ezt az örökösödési illetéket, hiszen nem volt se gyermekük, senkijük az égadta világon, a kis nyugdíjukból tengették az életüket mind a ketten.

Ezen újpesti nyugdíjas házaspár életében is, amennyiben ez a módosítási javaslat már élne, akkor jelentős változást jelentett volna, hiszen az egyenes ági örökösödésről szól ez a 60. módosító javaslat, hiszen az örökösödési illeték az állam talán legkevésbé etikus és indokolatlan eszköze a költségvetés bevételeinek növelésére, mert éppen azokat sújtja, én úgy látom, akiknek a legnagyobb szüksége volna a segítségre, és támaszra a gyászukban, mint ennek az újpesti embernek is lett volna. Nem ritkán éppen a haláleset miatt bekövetkezett nehéz egzisztenciális helyzetükben azok, akik elvesztették hozzátartozójukat, nem a vagyonuk gyarapodásával foglalkoznak, egészen addig, amíg az állam be nem nyújtja a számlákat az örökösödési illeték formájában.

Az örökösödési illeték, amelyet nem nagy túlzással hívhatunk haláladónak is népies nevén, teljes mértékben a társadalmi igazságosság ellen hat, mivel sokkal nagyobb megterhelést jelent a szegény családoknak, mint azoknak, akiknek lehetőségük van élni az illetékfizetés elkerülésére vagy a mérséklésére közismert eszközökkel, illetőleg vagyoni helyzetüknél fogva az örökösödési illeték megfizetése nem jár számukra aránytalan megterheléssel.

Számtalan példáról tudunk mindannyian, mint például az újpesti eset, amit néhány pillanattal ezelőtt a tisztelt Ház falai között is ismertettem, ahol az örökösöknek az illeték megfizetése miatt kellett eladniuk a családi vállalkozás járművét, földjét, majd végső esetben a lakását is, mint az történt Újpesten is.

Nem tarthatunk olyan társadalmi terhet igazságosnak, amely a családok nehezen megkeresett, évek alatt felhalmozott jövedelmét adóztatja meg még egyszer, ráadásul olyan módon, hogy a legelesettebbek szenvedik meg leginkább a terheiket. A kormányzat felelőssége óriási a társadalmi igazságosság helyreállításának az irányában. Az öröklési illeték pedig az a közteher, amelynek jogosságát, igazságosságát és létjogosultságát a leginkább kétségbe vonják az emberek.

Az öröklési illeték esetében hibás az a kérdésfeltevés, hogy mekkora összeggel növeli a költségvetés bevételi oldalát, ahhoz képest, ha megvizsgáljuk, hogy milyen mértékben nehezíti meg egyes családok életét, mindamellett, hogy hatalmas össztársadalmi károkat is okoz. A költségvetés bevételi oldalán elkönyvelt hatása költségvetési szinten önmagában sem nevezhető jelentős tételnek vagy kiesés esetén pótolhatatlan forrásnak.

2004-ben, néhány évvel ezelőtt 132 ezer honfitársunk hunyt el, a közjegyzők pedig 136 ezer hagyatéki eljárást zártak le. Figyelembe véve, hogy a költségvetés bevétele az öröklési illetékből körülbelül 9,9 milliárd forint volt 2004-ben, az akkori átlagos illetékösszeg 80 ezer forint körül volt. Ha azonban figyelembe vesszük azt is, hogy a hagyatéki eljárások egy jelentős részében mentességek, kedvezmények miatt nem történik illetékkiszabás, továbbá az örökrész átadása miatt ajándékozási illeték kiszabására kerül sor, vagy az elhunyt személy vagyontalan, akkor az átlagos összeg bőven meghaladja a 100 ezer forintot.

A 2004. évben a Fővárosi Illetékhivatal 14 569 esetben öröklési ügyet intézett el, és ennek alapján 25 680 darab fizetési meghagyást adott ki, azaz mintegy 26 ezer embert kötelezett illetékfizetésre. A teljes illetékalap mintegy 60 milliárd forint volt, ami alapján 3 milliárd forint öröklési illetéket szabott ki. Az egy főre jutó, a fővárosban kiszabott illeték tehát közel 120 ezer forint volt, ami egyáltalán nem nevezhető alacsony összegnek.

A módosítási javaslat a törvény szerint 1-es és 2-es csoportba tartozó örökösök esetében a hagyaték tiszta értéke alapján egy örökösre vetítve a 18 millió forint alatti részben a hagyatékot mentesíti az illetékfizetés alól.

Úgy gondolom a Magyar Demokrata Fórum képviselőjeként, hogy ez a februárban felvetett teljes illetékmentességhez képest az MDF részéről egy kompromisszumos javaslat, és a Magyar Demokrata Fórum továbbra is kitart az örökösödési illeték teljes eltörlése mellett, ugyanakkor figyelemmel a miniszterelnök korábban e tárgyban tett nyilatkozataira, amiben kinyilvánította, hogy átlagos vagyonmérték esetében elképzelhetőnek tartja az illeték eltörlését vagy bizonyos illetékkedvezményeket, az MDF több lépcsőben javasolja az örökösödési illeték eltörlését.

Ennek az első lépcsője lenne az általunk benyújtott 60-as számú módosító javaslat, amit, kérem a tisztelt kormánypárti képviselőket és az államtitkár urat, hogy nézzenek meg, vizsgáljanak meg, hiszen ez a költségvetés számára nem jelentene akkora kiesést, ami pótolhatatlan, viszont ettől a pillanattól kezdve, ha ez a módosító javaslat elfogadásra kerülne - ahogy azt a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának két tagja, Dávid Ibolya elnök asszony és Herényi Károly beterjesztette -, akkor az örökösödési illeték tekintetében egy sokkal igazságosabb, sokkal normálisabb országra tudnánk áttérni.

A mi javaslatunk a középosztály megerősítését is elősegíti, és amint említettem, például az ilyen újpesti eseteket is meg tudná gátolni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

ELNÖK: Megkérdezem, hogy a vita e szakaszához kíván-e még valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, így tehát a vita e szakaszát lezárom.

Megnyitom a részletes vita kilencedik szakaszát az ajánlás 76. pontjára. Megkérdezem, hogy a 76. ponthoz kíván-e valaki szólni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, így a vita e szakaszát is lezárom.

Megnyitom a részletes vita tizedik szakaszát az ajánlás 77. pontjára vonatkozóan. Megkérdezem, hogy a 77. ponthoz kíván-e valaki szólni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, a vita e szakaszát lezárom.

Megnyitom a részletes vita tizenegyedik szakaszát az ajánlás 79-94., valamint a 136., 147., 163. és 176. pontjára vonatkozóan. Megadom a szót Szatmáry Kristóf képviselő úrnak, Fidesz.

SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Itt három ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni, a 85., 92. és 93. ponthoz, mind a három elég jelentősen érinti a hazai vállalkozások mindennapjait.

(19.30)

Először kezdeném talán a "legérdekesebbel", ez a 85. ajánlási pont, amely a törvény 184. §-ának módosításáról szól, illetve ennek az elhagyását javasolja. Itt egy nagyon érdekes javaslattal találkozunk, a minisztérium valószínűleg olyan szakemberek által dolgozta ki ezt a javaslatot, akik még igazából a való életben vállalkozások közötti üzletmenettel nem találkoztak. Ugyanis a javaslat szerint minden egyes közbeszerzéssel érintett eljárásban a százezer forintot meghaladó kifizetésnél az alvállalkozónak 15 napnál nem régebbi, nemlegesnek minősülő együttes adóigazolást kell benyújtania számlával együtt, és a fővállalkozó csak ezen adóigazolás benyújtásával együtt fizetheti ki az alvállalkozónak a pénzét.

Aki, mondjuk, az építőiparban dolgozott valaha, azért tudjuk pontosan, hogy hány száz milliárd forintot költünk el egy évben közbeszerzéssel, és el tudjuk képzelni, hogy alapvetően minden egyes számla, amely ilyen jellegű beruházásoknál megvalósul, százezer forintnál nagyobb összegről szól. Tehát magyarán szólva: a jövő évtől kezdve minden egyes számlát, ami csak egy beruházás esetében naponta több száz számla lehet, az alvállalkozóknak az adóhivataltól kért 15 napnál nem régebbi adóigazolással kell benyújtaniuk.

Igazából talán itt meg is állhatnék egy pillanatra, és nem is kellene indokolnom, hogy miért tartjuk teljesen életszerűtlennek ezt a javaslatot. A bizottsági ülésen, itt az ajánlásból olvashatjuk is, a költségvetési bizottság nem támogatta, míg a gazdasági bizottság kormánypárti képviselőinek támogatásával egyébként támogatta azon javaslatunkat, hogy ez a paragrafus úgy, ahogy van, kerüljön ki, mert szerintünk egyszerűen kezelhetetlen helyzetet teremtene a vállalkozások között, akár az építési vállalkozások között. Ennek az egész adminisztrációs terhével együtt sokkal nagyobb terhet jelentene a vállalkozások számára, mint amennyit egyébként nyerne az ügyön az állam. Arról nem beszélve, hogy a beavatottak szerint ez az APEH-nek egy újabb inkasszós lehetőséget biztosítana.

Kérném a minisztériumot, illetve a kormányt, hogy a gazdasági bizottságban meglévő kormánypárti támogatást figyelembe véve ezen javaslatát vonja vissza, már csak azért is, mert amikor a bizottsági ülésen voltunk olyan bátrak, és itt a gyors szavazások között ennél az egy pontnál indoklást kértünk a minisztériumtól, hogy egyébként hogyan is gondolja ezt a javaslatot, a minisztérium képviselője nem tudott érdemben válaszolni, hogy ennek a gyakorlati életben való alkalmazását hogyan gondolták a minisztérium alkalmazottai.

Ezért is született az a gazdasági bizottsági döntés, hogy ellenben a többi javaslattal ezt az ellenzéki képviselői javaslatot támogatja. Tehát én kérném a minisztériumot, hogy jól fontolja meg, illetve a kormánypárti képviselőket, hogy a végszavazásnál támogassák a gazdasági bizottság ez irányú javaslatát.

A másik két ajánlás ugyancsak elég húsbavágó a vállalkozások számára. Az egyik az ajánlás 93. pontjáról szól, ami a nagy tisztasági csomag kapcsán a minisztérium előterjesztésében jelentősen növelné a bírságok lehetőségét. Itt azt el kell mondani, hogy a szürkegazdaság kifehérítésével egyetértésben sem tartjuk aktuálisnak a jelenlegi vállalkozói környezetben a bírság tételeinek ilyen irányú növelését. Egyébként aki a kisvállalkozók között él és tudja azt, hogy a jelenlegi bírságtételek is egy pozitív jogalkalmazás mellett elég elrettentőek ahhoz, hogy a vállalkozókat jogkövetésre ösztönözzék, nem tartanánk szerencsésnek, ha két Túró Rudi miatt 200 ezer forintos bírságokat szabhatna ki az APEH, még akkor is, ha egyébként - mondom - a szürkegazdaság kifehérítésével egyetértünk, csak szerintünk nem itt kezdődik a szürkegazdaság kifehérítése.

A 93. ajánlási pont pedig ugyancsak ezzel kapcsolatban szól arról, hogy egy régi probléma az a kiskereskedőknél, hogy ha az egyik alkalmazottjuk trehányságból vagy esetleg azért, mert ő maga is ebből profitálni akar a tulajdonosok ellenében, bizonyos értékesítések után nem ad számlát, akkor magát a tulajdonost hogyan lehet bírságolni. Ebben a tekintetben meg kell jegyezni, hogy a törvény tartalmaz pozitív ellépést abba, hogy megnyitja a kaput a tekintetben, hogy az eladót is, amennyiben egyébként a tulajdonosnak nem felróható okból nem ad számlát, akkor valamilyen módon felelősségre vonja, de nem kezeli azt a problémát, hogy a javaslat ugyancsak jelentősen növelné a tulajdonosokkal szembeni szankciót. Szerintünk itt is tiszta vizet kell önteni a pohárba, ha egy kiskereskedelmi egység tulajdonosa felelőssé tehető azért, hogy az alkalmazottja nem ad számlát, akkor jogosak a bírságtételek, ha viszont minden tőle telhetőt megtesz, és ezt igazolni is tudja, akkor nem tartjuk jogosnak a bírság tételeinek emelését. Erről szól a 93. számú ajánlás.

Kérném a kormánypárti képviselőket, bár nem túl sokan várták meg ezt a vitát, de hogy érdemben ezeket a javaslatokat fontolják meg. Köszönöm szépen.

(Az elnöki széket dr. Áder János, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra megadom a szót Pettkó András képviselő úrnak.

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Még egy érvet szeretnék felhozni a 60. számú módosítási javaslat kapcsán, amit dr. Dávid Ibolya és Herényi Károly képviselőtársaim nyújtottak be az örökösödési illeték eltörlése, részbeni visszalépése kapcsán. A teremben lévő Lendvai Ildikó frakcióvezető asszonynak szeretném mondani azt, hogy 2004-ben ő is részt vett egy olyan televíziós vitán, ahol azt mondta, hogy az MSZP képviselőcsoportja egyetért az MDF-nek ezen felvetésével, és azt mondta, hogy az MSZP-frakció meg fogja fontolni azt, hogy miképp lehetne ezt az adónemet igazságosabbá tenni.

Azt mondom, tisztelt frakcióvezető asszony, hogy az MDF által benyújtott módosítási javaslat a költségvetés számára nem jelent akkora veszteséget, hogy ne tegyük meg az első kis lépést annak érdekében, hogy ezt az adónemet meg tudjuk változtatni.

Egyébként Gegesy Ferenc képviselő urat is kérem, mivel Kuncze Gábor frakcióvezető úr is részt vett ugyanezen a vitán, és Kuncze Gábor akkor még pártelnökként azt mondta, hogy az SZDSZ sem zárkózik el ennek az igazságtalan adónemnek a megváltoztatása elől.

Tisztelt MSZP-s és SZDSZ-es képviselőtársaim, tisztelt pártelnökök, frakcióvezető urak, képviselő urak és asszonyok, nos, itt a lehetősége annak, hogy egy kis lépést megtegyünk annak érdekében, hogy ez a 2004 óta fenn lévő MDF-es javaslat kapcsán az igazságosabb rendszer irányába egy apró lépést tudjunk tenni. Mindannyian tudjuk, hogy persze ezt az egész adónemet meg kellene szüntetni, azt is mindannyian tudjuk, hogy ez a költségvetés számára mekkora kiesést jelentene, viszont azt is pontosan ki tudjuk számolni, hogy ha ezt az MDF által benyújtott 18 milliós határt elfogadná a tisztelt Ház, akkor ezzel a kis apró lépéssel az igazságosság érdekében tennénk egy nagyon nagy lépést.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

ELNÖK: Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki felszólalni. (Nincs jelzés.) Mivel nem jelentkezik senki sem, ezért a részletes vitának ezt a szakaszát is lezárom.

Most megnyitom a részletes vita tizenkettedik szakaszát az ajánlás 95-101., valamint a 123., 124., 139., 140., 148., 149., 152. és 164. pontjaira. Megadom a szót Tállai András képviselő úrnak, a Fidesz-frakcióból.

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon szomorú, hogy az adótörvény vitáján a kormánypártiak hozzászólásukkal nem képviseltetik magukat. Talán egyetértenek Gyurcsány Ferenccel, aki jó családapaként, itt hagyva a parlamenti munkát, elutazott Spanyolországba, és nem nagyon érdekli, hogy az adótörvényekkel kapcsolatban milyen vitát folytat le az Országgyűlés, esetleg a költségvetésről, illetve az azt megalapozó törvényekről sem. Úgy látom, hogy a kormánypárti képviselők is osztják ezt a véleményt.

Frakcióvezető asszonyt viszont üdvözöljük, biztosan figyelte a televízió adását, hogy a képviselőtársai elfelejtettek eljönni a vitára, mert ez mégiscsak egy vita, tehát az adótörvények részletes vitája, és legalább tiszteletét teszi a vitán, és bízunk benne, hogy el is mondja a véleményét.

(19.40)

A 95. számú módosító javaslatról szeretnék beszélni, amit Varga Mihály képviselő úrral nyújtottunk be. Azt gondolom, talán ez a legnagyobb horderejű módosító javaslat, amely arról szól, fogadja el a parlament, hogy csökkenteni szükséges a társadalombiztosítási járulék mértékét, mégpedig 29 százalékról 26 százalékra.

Ennek a módosító javaslatnak nyilvánvalóan nagyon komoly előzménye van. A legfontosabb előzménye sajnos az, hogy 2002 óta a szocialista-szabad demokrata kormány megszámlálhatatlan adóemelést rakott az ország vállára, megszámlálhatatlan mennyiségű új adót vezetett be, viszont a társadalombiztosítási járulék, azaz az élőmunkaterhek mértékét mind ez ideig nem csökkentette. Az általános vitára készülve tételesen kigyűjtöttük, hogy 2003-tól milyen adóemelések és új adónemek léptek hatályba. Megmutatom a jelen lévő országgyűlési képviselőknek, hogy ez csak hét darab A4-es lapra fért rá sűrű, tömött sorokban. Játszhatunk olyat, hogy ha valakinek kedve van, mond egy oldalszámot és egy sort, és akkor én megmondom, hogy az milyen adóemelésről vagy új adónemről szól.

Tisztelt kormánypárti képviselők, a magyar vállalkozások számára ez már elviselhetetlen. Ne csodálkozzanak azon, hogy a gazdasági növekedés mértéke ma már szinte mérhetetlen Magyarországon. Már csak a statisztikusok tudnak kimutatni növekedést, az országban valójában nincs ilyen. Ne csodálkozzunk azon, hogy a magyar vállalkozások a székhelyeiket próbálják átvinni a szomszédos európai országokba, uniós tagállamokba, egyszerűen azért, mert akárhová mennek, összességében mindenhol alacsonyabb az adóterhelés, mint Magyarországon.

Mindezt megfejelte a Gyurcsány-kormány azzal, hogy 2005 őszén lóvá tette a kormánypárti képviselőket, amikor benyújtotta az ötéves adócsökkentési programját, amelyet sok-sok hurrá, üdvözlés és éljenzés mellett a kormánypárti képviselők - szocialisták és szabad demokraták együtt - természetesen megszavaztak. Ebben az állt, hogy a következő öt évben hogyan fognak csökkenni az adók, hogyan fog csökkenni például a társadalombiztosítási járulék.

Aztán láthattuk, hogy ezzel szemben mit tett ez a kormány. Ezzel szemben a kormány megnyerte a választásokat, többek között az adócsökkentés ígéretével, az említett hazug törvénnyel. Még nem volt példa arra, hogy fél évvel később visszavonjanak egy törvényt ugyanazok a kormánypárti képviselők, mint akik megszavazták. Tehát ezzel a hazug törvénnyel nyerték meg a választásokat. S mit tettek utána a képviselők? Ugyanannak a kormányfőnek és ugyanannak a pénzügyminiszternek elhitték, hogy annak valójában az ellenkezőjét kell tenni ebben az országban. Ha egy kicsit belegondolunk ebbe, bevallom őszintén, olyanra még nem nagyon volt példa talán még a világban sem, hogy ugyanazok az emberek egyszer azt mondják, hogy ebben az országban lehet adót meg járulékot csökkenteni, utána pedig azt mondják, dehogy csökkenteni kell, hiszen itt növelni kell az adókat, és 2006. július 1-jétől, majd szeptember 1-jétől igen gyorsan születtek meg a törvények, dobálták be az országgyűlési képviselőknek a törvényjavaslatokat, amelyek arról szóltak, hogyan emelkednek az árak, az adómértékek és a járulékok.

Ennek a következménye nyilvánvalóan az, ami most az országban van. A vállalkozók maximális mértékben kivárásra, túlélésre játszanak. Azt mondják magukban, nem igaz, hogy ennél egyszer csak nem lehet jobb, hogy nem jöhet egy olyan kormány, egy olyan változás az országban, amelyik odafigyel rájuk, és figyelembe veszi az ő érdekeiket is. Azt már jól látjuk, hogy ettől a kormánytól ezt nem várhatják. Ha az adótörvények vitájában 2007-ben azzal áll ki a parlamentben a kormány, a pénzügyminiszter, a kormánypárti képviselők, hogy tudják, majd 2009-ben csökkenni fognak az adók, azt már senki nem hiszi el. Senki! Frakcióvezető asszonynak is mondom, ne tessenek azzal a trükkel jönni, hogy majd 2009-ben elfogadnak egy olyan törvényt, miszerint a 2010-es választások után csökkenni fognak az adók. A magyar emberek, a magyar vállalkozások ezt már nem fogják megenni. Lehet, hogy az ön frakciótársai meg fogják enni és meg fogják szavazni, de elég volt. Elég volt a becsapásból, elég volt a mellébeszélésből!

Ha a lelkiismeretüket egy kicsit helyre akarják tenni, akkor azt javaslom, fontolják meg ezt a módosító javaslatot - erre államtitkár úr figyelmét is felhívom -, és a társadalombiztosítási járulék mértékét január 1-jétől csökkentsük 3 százalékkal. Máris hallom a kérdést, hogy mi lesz ennek a forrása, merthogy az ország a konvergenciaprogram hálójában vergődik, és a konvergenciaprogramban ez van meg az van, meg amaz van. Egyébként az is benne van, hogy vagyonadó lesz, de úgy látom, az már kicsúszott a konvergenciaprogram hálójából. No lám, mégiscsak vannak olyanok, amik benne vannak, de nem teljesülnek. Véleményem szerint el kell gondolkodni azon, hogy már 2008-ban lehet csökkenteni a társadalombiztosítási járulék mértékét. Hogy miből? Például abból a többletbevételből, amiről az Egészségbiztosítási Alap tekintetében áradoznak. Azt mondják, hogy az egészségügyi reform sikeres, az egészségbiztosítási kasszában többletbevétel van. Nos, például ezt a pénzt adjuk vissza a vállalkozóknak, és próbáljuk őket ösztönözni arra, hogy kisebb élőmunkateherrel nagyobb teljesítményt tudjanak elérni, több munkahelyet tudjanak teremteni. Ők ezt hajlandók is lennének visszatenni a saját vállalkozásukba, kvázi a magyar gazdaságba.

Vagy mondok egy másik forrást. A Pénzügyminisztérium vezetése, miniszter úr is többször elmondta, hogy ebben az évben többletbevétel várható az eltervezett költségvetéshez viszonyítva. Ennek a mértékéről lehet vitatkozni, de én úgy gondolom, hogy ez megközelíti a 200 milliárd forintot. Ez az információ nem tőlem származik, hanem magától a pénzügyminiszter úrtól. Ha ezt szépen összeadogatjuk, összerakjuk, akkor kijön, hogy már ebben az évben 300 milliárd forint többletbevétele van a költségvetésnek. Ha tehát ez a pénz, ez a forrás megvan, akkor azt javaslom, bátran vágjunk bele abba, hogy a következő évben csökkentsük a járulékot és az élőmunkaterheket, hiszen ennek a forrása már ebben az évben megképződött. Csak nem abban kellene gondolkodni, hogy milyen jó az a forrás, amit a kormány beszed, és még jobb azt elosztani, hanem igenis, az ígéreteket kellene teljesíteni, ki kellene állni a magyar társadalom elé, és azt mondani, hogy bocsánat, 2003-tól 2006-ig, 2007-ig átvertük önöket, csökkentést ígértünk, mégis emeltünk, de ím-lám most ebből visszaadunk egy morzsányit - a 3 százalék azért egy morzsánál kicsit több -, és kedves vállalkozók, 2008. január 1-jétől csökkentjük a társadalombiztosítási járulékokat.

No, azt kérem, hogy ezen gondolkodjanak el, tisztelt képviselőtársaim, és ha elgondolkodnak, akkor biztosan meg is fogják szavazni a módosító javaslatot.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra jelentkezett Tátrai Miklós államtitkár úr.

TÁTRAI MIKLÓS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Tállai Képviselő Úr! Két nagyon egyszerű összefüggésre szeretném felhívni a figyelmet. Az egyik: ön hiányolta a miniszterelnök úr részvételét. De ha a miniszterelnök úr most itt lenne, akkor nem lenne vita, lévén, hogy akkor önök kivonultak volna az ülésteremből. Innentől kezdve el kellene dönteni, hogy miniszterelnököt szeretnének vagy vitát. Azt gondolom, hogy a vita lehetősége ebben az esetben megvan.

(19.50)

Ami a hozzászólásának az ennél komolyabb részét illeti, kedves képviselő úr, meg kellene nézni az adócsomag mellett a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Ezt két hete tárgyalja az Országgyűlés, és egy hónapja önnek is lehetősége van ezt megismerni.

A jövő évi költségvetési törvényjavaslat bevételi és kiadási oldala mindazokat a számokat, amelyekről ön most többletként beszélt, tartalmazza. Ha ön kevesebb bevételt szeretne annál, mint ami a benyújtott adótörvény-javaslatban szerepel, vagy az alapján befolyik, akkor a költségvetési törvényjavaslatnak a kiadási oldalán is ezt követni kell. Ez nyilván egy lehetséges vita, de mindazok a többletbevételek, amelyek a gazdaság kifehéredése révén keletkeznek, a jövő évi benyújtott költségvetési javaslat bevételi soraiban figyelembe vannak véve, a kiadások pedig ehhez rendeltek.

Nincs tehát olyan többletbevétel, amely kétszer vagy akár háromszor elosztható lenne. A ténylegesen realizált többletbevétel a jövő évi költségvetésben már megjelent mind a bevételi, mind a kiadási oldalon. És ha a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot tanulmányozza, látja, hogy nincs többlete az Egészségbiztosítási Alapnak sem 2008-ban. A bevételek és a kiadások egy technikai különbséggel kiegyenlítik egymást, ily módon tehát speciálisan a tb-járulékokban, illetve az egészségügyi kasszánál sincs lehetőség kiadáscsökkentés nélkül bevételmérséklésre.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Ugyancsak kétperces hozzászólásra jelentkezett Szatmáry Kristóf képviselő úr és Tállai András képviselő úr is.

SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Eredetileg normál hozzászólást terveztem volna ugyanebben a napirendi pontban, de Tállai képviselőtársam, azt hiszem, elég részletesen ismertette az élőmunkát terhelő járulékok problémakörét. Annyival tudnám a hazai vállalkozások szemszögéből ezt kiegészíteni, hogy nem véletlen az - még ha talán kormánypárti képviselőtársaim csodálkoznak is -, hogy erre a törvényjavaslatra a vállalkozók és a vállalkozókat képviselők egyértelműen nemmel szavaztak már az általános vitára bocsátás tekintetében. Azt gondolom, hogy bármennyi részletszabályt módosítunk is, a vállalkozások számára nem elfogadható egy olyan adótörvény, amely érdemben nem csökkenti az élőmunka terheit, és ezt nem csak a kisvállalkozások mondják; ezt az összes magyarországi gazdasági érdekképviselet és gazdasági szereplő elmondja.

Egyébként, hogy ez az összeg mekkora terhelést jelentene a költségvetésnek, az érem másik oldalaként hadd mondjam azt, hogy még a kormány becslései szerint is a tavalyi és az idei évben a megszorítások következtében a vállalkozásoktól megközelítőleg 450-500 milliárd forintot vett el a kormány, ennyi pénzt vont ki a gazdaságból. Ehhez képest, amit ez a javaslat visszaadna, ennek csak egy töredéke.

Még egyszer azt hadd hangsúlyozzam, hogy érdemben ennek az egész adótörvénynek valóban ez a legsarkalatosabb pontja, mert amíg az élőmunka terheit a kormány valamilyen módon nem oldja meg, hogy csökkenteni tudja, addig a hazai vállalkozások a legkisebbektől a legnagyobbakig olyan kényszerpályán mozognak, hogy igazából azokat a gazdasági kilátásokat, amiket tőlük a kormány vár, hogy növekedjenek, fejlődjenek, nem fogják tudni teljesíteni. Nem elfogadható olyan adótörvény, amely az élőmunka járulékterheit nem csökkenti.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Tállai András képviselő úr következik.

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Nagyon tisztelem egyébként, hogy a részletes vitában valóban vitapartnerként részt vesz. Azt szeretném önnek mondani, hogy én nem azt fejeztem ki, hogy nekem mennyire hiányzik Gyurcsány Ferenc, csak ha már itt beszélgetünk - mert ez egy beszélgetés -; nem tartja furcsának, hogy miközben arról tárgyal az Országgyűlés a kormány javaslatára, hogy hogy nem fognak változni vagy hogyan fognak változni az adók, és hogy milyen életkörülményeket biztosít a kormány jövőre az embereknek, ő közben elmegy Spanyolországba nyaralni? Én ahhoz hasonlítottam, hogy a kormánypárti képviselők is így fogják föl ezt a vitát, mert képviselő még nem szólalt fel a vitában, azért mondtam, hogy ön mint a kormány kvázi tagja, nagyon tisztelem és becsülöm önt, olyannyira, hogy az ön szavait fogom most idézni.

Ön ugye az Országos Érdekegyeztető Tanácson a pénzügyminiszter képviseletében részt vett többször is, úgy tudom, a sajtóhíradások szerint. No, az egyikről a következő hírt adta valamelyik média:

"A munkaadói oldal képviselője arra is felhívta a figyelmet, hogy a Pénzügyminisztérium honlapján feltüntetett adatok szerint a tervezetthez képest 386 milliárd forinttal több bevétel keletkezett. Szerinte - Gyurcsány Ferenc kormányfő ígéretéhez híven - az OÉT szociális partnereivel együtt kellene tárgyalni arról, hogy milyen célokra fordítják ezt a pénzt. Ungvárszky Ágnes azt javasolta, hogy a többletet a gazdaság gyorsabb növekedésének elköltésére költsék, de attól tart, hogy a kormány ehelyett továbbra is túl akarja teljesíteni a konvergenciaprogramot. Tátrai Miklós válaszában elmondta: a többletbevételek felhasználásáról jövőre tárgyalnak, a pénz elköltését 2009-re tervezik."

Tehát 2008-ban fognak arról tárgyalni, hogy 2007-ben milyen többletbevétel keletkezett, és 2009-ben fogják elkölteni, nagyon egyszerű ok folytán: 2010-ben jönnek a választások. Ez akkor igaz vagy nem igaz? (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Nos, meghallgatjuk a választ is. Tátrai Miklós államtitkár urat illeti a szó ismét.

TÁTRAI MIKLÓS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Korán tapsolt Pettkó képviselő úr, mert azért ez nem teljesen úgy van, mint ahogy Tállai képviselő úr az imént említette. (Tállai András: Nem én mondom, a média!) De nem is én, mert ön azt mondta, hogy én mondtam, de nem én mondtam, hanem az újság írta.

No, komolyra fordítva a szót, az Érdekegyeztető Tanács ülésén és más fórumokon is valóban sokszor elhangzott, hogy idén vannak többletbevételek, és jövőre is lesznek sokak szerint többletbevételek. Azt nagyon világosan kell látni, hogy persze az a kormány szándéka, hogy a gazdaság kifehérítése révén, a feketegazdaság visszaszorítása révén mindazok, akik ma nem fizetnek adót, vagy kevesebbet fizetnek az elvárhatónál, kikerülik az adófizetést, fizessenek és többet fizessenek. Ha ezt a célt el tudjuk érni, akkor ezt a többletbevételt a már eddig is korrekten adót fizetők terheinek csökkentésére fogjuk fordítani.

Az elmúlt évben, az egy éve meghozott adóintézkedések eredményeként... - még egy adóév sem zárult le, kedves Tállai képviselő úr. A kormány mindig is azt mondta, hogy a 2007-et, egy teljes adóévet várjuk meg, ennek az eredményeit nézzük meg, vegyük azt végig nagyon korrekten, hogy mi a kifehéredés miatti többletbevétel, mi a gazdasági pálya korábbitól tervezetthez képesti eltérése miatti többletbevétel. Ennek a 300 fölötti milliárd forintnak a legnagyobb része az infláció miatti olyan virtuális többletbevétel, aminek a kiadási lába például a magasabb nyugdíjemelési kiadások révén azonnal meg is van, nem lehet ezt sem kétszer elkölteni.

Én most azt látom, a Pénzügyminisztérium most azt látja, hogy több tíz milliárd forint ebben az évben a gazdaság kifehéredése révén elérhető többletbevétel, de várjuk meg a december 31-ét, és jövő év tavaszán, tehát néhány hónap múlva a kormány kezdeményezésére fog az Országgyűlés azzal foglalkozni, hogy milyen módon milyen célokra lehet az adófizetőknek, vállalkozásoknak és polgároknak visszahagyni a kifehéredés révén keletkező többletbevételeket.

ELNÖK: Török Zsolt képviselő úr is kétperces hozzászólásra jelentkezett.

TÖRÖK ZSOLT (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon szavaztunk a 2006. évi költségvetés kapcsán a végrehajtásáról szóló törvény módosító indítványairól, amelynek kapcsán ellenzéki képviselők éppen amiatt ostoroztak bennünket, egyfelől egyik ellenzéki képviselő, hogy mondjuk, miért nem költöttünk több pénzt bizonyos módon a hiányt is növelve, más képviselők meg éppen azért ostoroztak bennünket, hogy nem kellett volna a hiányt növelni.

Most ugyanúgy az adótörvények esetében azt mondjuk, hogy többletbevételekre volna szükség az ellenzéki képviselők szerint. Egyik szájukkal ezt mondják, a másik szájukkal pedig azt, hogy minél inkább vissza kellene fogni a kiadásokat, és nem szabadna többletbevételeket produkálni az adókból. Azt gondolom, hogy jó lenne ez ügyben az ellenzéki frakciókban is dűlőre jutni, hogy ők most melyik álláspontot képviselik igazából; kellenek a többletbevételek, és ebből többletpénzeket kell tudnunk elkölteni a választópolgárok, az állampolgárok számára vagy pedig sem. Ezt döntsék el belül!

(20.00)

Ami viszont a parlament munkájával kapcsolatban itt elhangzott Tállai képviselő úr részéről: feltétlenül fontosnak tartom leszögezni a rádióhallgatók számára is, hogy per pillanat is folyik munka az Országgyűlés épületében. Hiszen a kormánypárti képviselők éppen egyeztetéseket folytatnak arról, hogyan lehet a jövő évi költségvetést rentábilisan végigvinni, hogyan lehet megoldani azt, hogy az adókból származó bevételek a költségvetésben szereplő kiadásokkal összhangban legyenek, hogyan lehet az ország stabilitását, gazdasági stabilitását a következő időszakban is megfelelő módon biztosítani. Erről folynak éppen ezekben a percekben is egyeztetések itt, az Országgyűlés falai között. Azt gondolom, hogy ugyanígy Tállai képviselő úr vagy bármelyik másik ellenzéki képviselő úr is jól tudja, hogy nemcsak a plenáris ülésen folyik a munka, hanem ilyen időszakokban más módon is egyeztetésekre, konzultációkra és nagyon fontos számításokra van szükség. (Pettkó András: Mind a 203 kormánypárti képviselő ott van?)

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Újabb kétperces hozzászólások következnek. Gegesy Ferenc képviselő urat illeti a szó.

DR. GEGESY FERENC (SZDSZ): Köszönöm a szót. Erről a kis témakörről egyre hosszabb vita alakul ki. Megjegyzem, hogy összesen hat ellenzéki és három kormánypárti képviselő esetében ez inkább beszélgetés, semmiképpen sem széles körökre kiterjedő vita. Ennek a vitának szerintem a legfontosabb momentuma, legalábbis számomra, hogy Tállai képviselő úr elismerte azt, hogy az egészségügyi reform sikeres, ennek az eredményét már osztogatni is akarja.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Szatmáry Kristóf képviselő urat illeti a szó.

SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Itt két megjegyzés kapcsán kértem szót, mert azt gondolom, emellett nem lehet elmenni. Itt kormánypárti képviselőtársaim azt az elméleti kérdést tették fel, hogy hogyan is gondoljuk az adócsökkentéssel a többletbevételeket. Nagyon egyszerűen úgy gondoljuk, vállalkozóként is azt tudom mondani, hogy itt az ország költségvetése számára akkor lesz többletbevétel, ha a gazdasági teljesítmény megindul, ha a kormány végre hosszú idő után képes lesz munkahelyeket teremteni. Magyarországon a legnagyobb gátja a gazdaság felpörgésének és a munkahelyteremtésnek az élőmunkát terhelő járulékok.

Tehát azt gondolom, akkor jár el a többletbevételek tekintetében helyesen a kormány, ha a gazdaság élénkítésével próbálkozik, és azzal, hogy minél több munkahelyet teremtsen. A jelenlegi terhelések nem az irányba mutatnak, hogy a gazdaság szereplői, a vállalkozások beruházzanak, fejlesszenek és több munkaerőt vegyenek fel, hanem sajnos, arról szól a történet, amiről Tállai képviselő úr beszélt, hogy egyre több cég megy külföldre, adózik külföldön, mert egyszerűen a hazai adózási feltételek olyan szinten terhelik a vállalkozásokat, hogy még a székhelyáthelyezés is megéri. Most arról nem beszélek, hogy egyébként a miniszterelnök úr a vállalkozásokat milyen irányba invitálta.

A gazdaság kifehérítéséről csak nagyon röviden. Azt gondolom, ebben a diskurzusban tényleg elég kevesen vagyunk, beszélhetünk nyíltan. A vállalkozások jelentős része nem bír el több terhet. Ha azt gondolja a kormányzat, hogy a kisvállalkozásoktól még több pénzt tud beszedni a gazdaság kifehérítésével, ez egyenlőségjelet jelent számomra azzal, hogy a vállalkozások egy részét a tönkremenetelbe viszi be, mert a hazai vállalkozások, jelentős részük nem képes többletterhet elbírni. Ennek egyetlenegy példáját tudnám mondani, hogy ma Magyarországon 20 percenként megy tönkre egy cég, és ezzel majdnem az első helyen vagyunk Európában.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Tállai András képviselő urat illeti a szó.

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Örülök, hogy Török Zsolt képviselő úrnak a lelkiismerete megszólalt, és a jegyzői pulpitusról azonnal leszaladt, hogy legalább egy MSZP-s képviselő is a szavát hallassa. Amit mondott, az viszont már nem volt annyira jó, mert mindig az az egyszerű kommunikációs trükkjük van a kormánypártiaknak, hogy ha az ellenzék részéről valamilyen adócsökkentési javaslat érkezik, hogy persze, egyszer így mondják, egyszer úgy mondják. Na, ez a vád a fideszeseket biztosan nem érheti, hogy valaha is mondták azt, hogy adót kell emelni, és ne azt mondták volna, hogy adót és járulékot kell csökkenteni. Én arról a módosításról beszéltem, ami ezt támasztja alá. Igenis szeretnénk, ha ebben az országban sikerülne a társadalombiztosítási járulékot lecsökkenteni. Egyébként nem olyan nagy dolog ez, képviselő úr, hiszen amikor a Fidesz volt kormányon, '98. december 31-én a társadalombiztosítási járulék mértéke még 39 százalék volt, és amikor a kormányzást átadta, éppen ugyanannyi, mint most, 29 százalék. Önöknek öt év alatt egyetlen százalékot nem sikerült csökkenteni. Erre nem kellene annyira büszkének lenni.

Ami pedig a forrásokat illeti, arra sem nagyon, mert többletbevételt lehet produkálni. Tetszik tudni, miből? Elmondom én, miből. Adót emelni, mint ahogy tették az elmúlt évben, új adót bevezetni, egyébként az egészségügyben nem odaadni a finanszírozást a kórházaknak, és lám-lám, mindjárt keletkezik többletbevétel. És hogy ne érjen engem az a vád, hogy nem tudom megmondani, hogy mi ennek a forrása, elmondtam példának.

Úgy gondolom, hogy képviselő úr ez irányú vádjai vagy kritikája semmiképpen nem igazak. Az a baj, hogy ezen a javaslaton el sem tetszenek komolyan gondolkodni, hogy igenis van a gazdaságösztönzésnek olyan módja, ami adó- és járulékcsökkentéssel kezdődik. Ez a baj!

ELNÖK: Tátrai Miklós államtitkár úr újabb kétperces hozzászólásra jelentkezett.

TÁTRAI MIKLÓS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Dehogynem gondolkodunk el, Tállai képviselő úr, és nem azért nem támogatjuk ezt a javaslatot, mert ellenzéki képviselők nyújtották be, vagy nem azért, mert nem lenne jó, ha lenne most mód adócsökkentésre. Teljesen világosan az a helyzet, hogy 2008-ban nincs mód az adók csökkentésére, a közterhek csökkentésére. Illetve egy esetben van mód, de ilyen javaslat még önöktől sem érkezett, hogy ha azonos nagyságrendben a költségvetés kiadási oldalához is hozzányúlunk. Ez a javaslat, amelyről negyedórája vagy 20 perce vitatkozunk, arról szól, hogy 200 milliárd forinttal kevesebb pénzt szedjünk be. Akkor 200 milliárd forinttal kevesebb pénzt kell elkölteni. Ennek ez a megfejtése.

Az a lehetőség, amelyet ön megfogalmazott, az a javaslat, amelyet ön felvetett, hogy az inflációs többletbevételből költsünk, ez azt jelenti, képviselő úr, hogy nem lesz pénz a nyugdíjasok nyugdíjemelésére, hiszen az inflációs többletbevételből a magasabb nyugdíjkiadásokat, a magasabb szociális kiadásokat kell a költségvetésnek finanszírozni. És ez még csak nem is a kormány döntésének a kérdése, be kell tartani a hatályban lévő törvényeket, és azokból ez következik. Szóval, lehet bevételmérséklésre javaslatot tenni, de konkrét kiadáscsökkentési javaslatot illik ezek mellé tenni.

Ami pedig azt a kérdést illeti, hogy támogatja-e a kormány vagy szeretné-e a magyar kis- és középvállalkozások fejlődését, fejlesztését, természetesen igen. Az a javaslat, ami be van nyújtva, pont nem erről szól, képviselő úr. Mert ezzel minden magyarországi munkavállalónak, illetve a foglalkoztatónak, ha ezt együttesen nézzük, adnának önök támogatást, a multiknak adnának, amelyek a legtöbb járulékot fizetik, és a költségvetési intézményeknek adnának, akik a legtöbb járulékot fizetik. Éppen fajlagosan, arányosan a legkevesebbet azoknak a kis- és középvállalkozásoknak adnák, ahol napi problémák vannak. Arról volna sokkal értelmesebb vitatkozni és gondolkodni, hogy célzottan annak a szférának, ahol ez érdemi segítséget jelent, miként lehetne többletforrást biztosítani. Ilyen módon az ő versenyhátrányuk semmivel nem csökkenne.

ELNÖK: Pettkó András képviselő urat illeti a szó.

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Török Zsolt Képviselő! Hát igen. Ha megnézi a képviselőtársam, 177 módosító javaslatot nyújtottak be a tisztelt képviselőtársaim az egyes adótörvényekhez, amiről most itt, a tisztelt Ház falai között folyik a vita immár több mint másfél órája. Tisztelt képviselő úr, ehhez a 177 módosító javaslathoz, gyorsan megszámoltam, 24-ig jutottam el, 24 kormánypárti képviselő volt az, aki azt gondolta, amit az ellenzéki képviselők és a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja is gondol, hogy a kormány által benyújtott adótörvények nem éppen a lehető legjobb törvények. Ezért 24 kormánypárti képviselő szerette volna ezt az adótörvényt jobbá tenni.

(20.10)

Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, hogy az adótörvény vitájában nem a hátsó szobák falai között kell mutyizni, és nem ott kell különböző fajta megállapodásokat kötni, hanem a Parlament falai között kell elmondani minden országgyűlési képviselőnek azt az érvelését és azt az érvrendszerét - például a több mint huszonnégy kormánypárti képviselőnek -, hogy mit gondol arról, hogy ezeket az egyes adótörvényeket milyen módon, miképpen kellene megváltoztatni. Természetesen azok az ellenzéki képviselők, akik benyújtották módosítási javaslataikat, itt vannak a tisztelt Ház falai között, például Tállai képviselő úr, és próbál érvelni azon módosítási javaslatok mellett, amelyeket tizenhét vitaszakaszban tárgyal a tisztelt Ház.

Tehát örülök, hogy Török Zsolt képviselő úr megszólalt a mostani vitában, bár ő nem nyújtott be módosítási javaslatot. Annak még jobban örültem volna, ha olyan kormánypárti képviselő szól hozzá a vitához, és próbál érvelni a saját maga módosító javaslatai mellett, aki nyújtott be módosítási javaslatot. De hát mindegy, tisztelt képviselőtársaim, természetesen az MDF képviselőcsoportja meg fogja nézni ezeket a módosítási javaslatokat, és nem azt fogja nézni, hogy kormánypárti vagy ellenzéki módosítási javaslat, hanem azt fogja nézni, hogy mi a tartalma, és eszerint fogja elkészíteni a frakciónk a szavazási sillabuszát.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

ELNÖK: Szatmáry Kristóf képviselő urat illeti a szó.

SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Pedig már nem akartam hozzászólni, de a kormány tisztelt képviselőjének a hozzászólása, azt hiszem, a szemfényvesztésnek a magyar parlamentben egy utánozhatatlan lépése. Most ön arról beszél, hogy miért nem lehet adót csökkenteni; mert ha adót csökkentek, az értelemszerűen bevételkieséssel jár. Elnézést kérek, önök másfél év alatt átjelentkeztek egy másik gazdasági iskolába? 2005 végén önök benyújtottak egy adócsökkentési programot. Elmondta az ellenzék is részben meg a szakmai szervezetek is, hogy például az áfa 25 százalékról 20 százalékra való csökkentése pénzkidobás bizonyos tekintetből, most meg önök azt mondják, hogy ilyen nincsen. Nem tudom, hogy másfél év alatt változott-e meg a világ, vagy miért történt? Másfél év alatt rájöttek, hogy ha adót csökkentenek, annak vannak bizonyos költségvetési vonzatai?

Szerintem az igazság nem itt van, hanem ott van, hogy önök aszerint mondanak adócsökkentést vagy adóemelést, hogy éppen a politikai logika mit kíván. Ha azt kívánja a politikai logika, hogy minden körülmények között önök növeljék a szavazataikat egy választáson, akkor mindenféle gátlás nélkül csökkentenének olyan adót is, amire egyébként nem lenne szükség, például az áfa csökkentésére 2005 végén. Ehhez képest, amikor arról van szó, hogy olyan adót csökkentsünk, amivel valóban be lehet indítani a gazdasági növekedést...

És egyébként elnézést kérek, azt a kijelentést meg végképp nem tudom értelmezni, hogy a járulékcsökkentés a kisvállalkozóknak hátrányos lenne. Talán tényeken ne vitatkozzunk! A hazai foglalkoztatottak kétharmadának a hazai kis- és középvállalkozások adnak munkát, tehát ha csökkentem a járulékokat, akkor döntően - a foglalkoztatottak kétharmadát figyelembe véve - a hazai kisvállalkozóknak és közepes vállalkozásoknak a versenyfeltételeit javítom, ami egyébként messze elmarad mindenféle uniós átlagtól.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Tátrai Miklós államtitkár úr ugyancsak és újra csak kétperces hozzászólásra jelentkezett.

TÁTRAI MIKLÓS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Szatmáry képviselő úr, sajnálom, ha nem volt érthető, amit az imént mondtam. Egyrészt azt mondtam, hogy teljesen világos most a helyzet, be van nyújtva egy adótörvény-javaslat, és be van nyújtva egy költségvetés. A kettő között van némi számszaki összefüggés: az adótörvény-javaslat biztosítja a költségvetés bevételi oldalát. Ha valaki olyan adómódosító javaslatot fogalmaz meg, ami alapján a bevételek csökkennének - teljesen mindegy, hogy 2 milliárd forinttal vagy 200 milliárd forinttal -, akkor a költségvetésben a kiadási oldalhoz ugyanilyen összeggel hozzá kell nyúlni. Ha kisebb a bevétel, kisebb kell legyen a kiadás. Ez a javaslat semmiről nem szól, csak arról, hogy a bevétel legyen kisebb, és egy árva szót nem tartalmaz arról, hogy a kiadásokban, a költségvetésben hogyan menjünk ennek utána. Annyit mondtam, hogy ez így nem kerek, ez így nem korrekt.

Én nem mondtam azt, hogy hátrányos lenne a kis- és középvállalkozásoknak bármiféle járulék- vagy akármilyen adóteher-csökkentés. Nyilván nem lenne hátrányos, nyilván jó lenne, ez általában mindenkinek jó. Azt igyekeztem az előbb elmondani ezzel a javaslattal, hogy mindenki fizessen kevesebbet. Nemcsak az a kör kapna, akinek egyébként adni akarnak önök az elmondottak szerint, annak a körnek sokkal hasznosabban, sokkal kevesebb pénzbe kerülő módon is lehetne adni úgy, hogy akinek nem akarunk adni, annak meg ne adjunk. Ez a javaslat túl széles kört érint, a versenyhátrányát - és én ezt mondtam - nem csökkenti a hazai kicsiknek a hazai nagyokhoz, mondjuk, a multikhoz képest. Amikor van arra lehetőség vagy amikor van arra javaslat, hogy csökkenjenek a bevételek és csökkenjenek a kiadások, akkor lehet ennél jobb javaslatot, a hazai kis- és középvállalkozások számára célzottabb, az ő érdekeiket jobban szolgáló közteher-csökkentési javaslatot megfogalmazni.

Azt is elmondtam a korábbi felszólalásban, hogy ennek nem most van a kormány megítélése szerint az ideje, hanem fél év múlva. Boldogan fogunk önökkel arról tárgyalni, hogy azokat a többletbevételeket, amelyek befolynak majd a költségvetésbe, és befolytak eddig a feketegazdaság visszaszorítása révén, milyen módon fordítsuk például a hazai kis- és középvállalkozások terheinek a csökkentésére. Csak először lássuk, hogy mennyi ez a bevétel, és lássuk azt, hogy a kiadási és a bevételi oldala a költségvetésnek egyensúlyban van.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Szatmáry Kristóf képviselő urat illeti a szó.

SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Ígérem, hogy az utolsó lesz, elnök úr, de azt gondolom, hogy ezeknek a most már dialógussá alakult felszólalásoknak azért annyiban hadd tegyem meg itt a kereteit, hogy az ön felszólalása a számomra, de nem is a számomra talán, hanem azon jobb sorsra érdemes rádióhallgatók számára, akik ilyen órában is ezt a vitát hallgatják, egyértelművé teszi az ön miniszterelnöke őszödi beszédének azt a mondatát, amikor arról beszélt, hogy önök nem csináltak az elmúlt két évben semmit; mert most jönnek rá arra, hogy az adócsökkentésnek olyan következményei vannak, hogy felborul a költségvetés meg hogy az államadósság nő. Amikor önök az elmúlt négy évben költekeztek olyanokra, amire nem biztos, hogy szükség lett volna, akkor erre nem jöttek rá. Pontosan erről beszélt a miniszterelnök Őszödön, hogy önök az elmúlt négy évben - nem idézek élő klasszikust - ...csinálták az országgal; azért, mert akkor nem tudták ezt az összefüggést. Ha adót csökkentek, akkor a másik oldalon valami rendszer tekintetében a bevételeket egyébként rendbe kéne tenni.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Kérdezem, hogy kíván-e még valaki felszólalni ebben a vitaszakaszban. (Senki sem jelentkezik.) Nem jelentkezett senki sem, akkor a vitának ezt a szakaszát is lezárom.

Egyúttal megnyitom a részletes vita tizenharmadik szakaszát az ajánlás 102-105. pontjaira. Megkérdezem, hogy kíván-e valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Nem jelentkezett senki sem, akkor a vita ezen szakaszát is lezárom.

Megnyitom a részletes vita tizennegyedik szakaszát az ajánlás 106-107. pontjaira. Megkérdezem, hogy kíván-e valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Most sem jelentkezett senki sem, akkor a vitának ezt a szakaszát is lezárom.

Végül megnyitom a részletes vita tizenötödök szakaszát az ajánlás 108-113., valamint 114., 121., 144., 151., 153., 165. és 177. pontjaira. Itt van jelentkező hozzászólásra, Tállai András képviselő urat illeti a szó.

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Míg a személyi jövedelemadó-törvénynél benyújtott módosító javaslatunk, miszerint emeljük a sávhatárokat, a szabad demokraták frakciójában keltett érdeklődést, aminek nagyon-nagyon örülünk, addig az e szakaszhoz Varga Mihállyal és Szatmáry Kristóffal beadott módosító javaslatunk, amely szerint ennek a bizonyos három kisadónak az összevonása ne történjen meg, úgy látom, hogy az MSZP frakciójában is érdeklődést váltott ki, mert amit mi hárman benyújtottunk, ugyanezt a módosító javaslatot Molnár Albert, Kékesi Tibor és Tukacs István is benyújtotta. Ez a szakképzési hozzájárulás, az innovációs járulék és a rehabilitációs járulék összevonása.

Nagyon érdekes módon a 488 paragrafusból álló törvényjavaslatból az egész országban, a közvéleményben igazából ez váltotta ki a legnagyobb visszhangot, pedig nem akkora horderejű változás, de mindenképpen rossz változás lenne, ha ezt az Országgyűlés elfogadná.

(20.20)

Azért lenne rossz változás, mert valójában ez egy adóteher-, közteher-növekedést jelentene egy bizonyos vállalkozói körben. Éppen abban a vállalkozói körben jelentene tehernövekedést, ahol általában kiegészítő tevékenységként végzik a vállalkozást, és eddig sem kellett szakképzési hozzájárulást és rehabilitációs járulékot fizetni. Tehát a húsz főnél alacsonyabb vállalkozások tekintetében fordulhat elő egyértelműen az, hogy miután ezt a járulékot, ha bevezetésre kerülne, akkor az árbevétel után úgy, mint az iparűzési adót, ugyanaz lenne az alapja, kellene fizetni, akkor ez mindenképpen éppen a legkisebbeknek jelentene egy nagyon komoly adóteher-növekedést.

De más tekintetben is baj van ezzel a kezdeményezéssel, hiszen felborítaná az eddigi szakképzési hozzájárulás felhasználásának a rendjét. Ez egyértelműen a szakképzés terén felháborodást váltott ki, és nem látható pontosan, hogy ez hogyan érintené a felsőoktatást, hogyan érintené a felnőttképzést, hogyan érintené a szakiskolákat. Az általános vita kapcsán is elhangzott Kovács Tibor, az MSZP vezérszónoka részéről, hogy abban az esetben tudják elképzelni, hogy bevezetésre kerülne mégis a három kisadó összevonása, ha mind az öt párt meg tudna benne egyezni, mind az öt párt. Ilyet adótörvényvitában még nem is hallottam, ezt a nagylelkűséget Kovács Tibor részéről, hogy ha az öt párt akarja, akkor majd mégiscsak be fogjuk vezetni ezt az adót. Jelezzük, hogy a Fidesz-KDNP egészen biztosan nem akarja, de úgy látom, az MSZP képviselői sem akarják.

Ugyanakkor pedig kérdezem is az államtitkár urat, miért van az, hogy a bizottsági üléseken a kormány mégsem támogatta ezeket a módosító javaslatokat. Tehát jó lenne, ha egyértelműen megtudnánk legalább a parlamenti vita során, hogy mi a kormány álláspontja, hogy támogatni fogja ezeket a módosító javaslatokat, amelyek egyértelműen azt mondják, hogy maradjanak ezek az adók külön-külön, és a jelenleg hatályos szabályok szerint kelljen 2008. január 1-jén adózni, vagy pedig akkor összevonásra kerül. Tehát úgy gondolom, a vita során legalább ennyi információt mindenképpen szeretnénk kapni.

Azt hiszem, nem volt olyan szervezet, amely ez ellen az összevonás ellen ne szólalt volna meg. Úgy látjuk, hogy a kormány ebben a kérdésben teljes egészében egyedül maradt. Mi tisztelettel kérjük a jelen nem lévő kormánypárti képviselőket, hogy ha a kormány mégis ragaszkodik a három adó összevonásához, akkor ezt akadályozza meg, és a saját képviselőik módosító javaslatát, amely ezt meggátolja, szavazzák meg. Az adótörvény egyszerűsítése nem erről szól. Nem arról szól, hogy sebtében bedobunk egy törvényjavaslatot, amelyben hipp-hopp, átgondolatlanul összevonjuk ezeket az adókat, hanem egy alapos, reform-előkészítő munkáról szól, amelyben egyértelműen az adminisztrációnak és természetesen a terheknek, az adóterhelésnek és a járulékterhelésnek is csökkennie kell a reformmal együtt.

Úgy gondolom, hogy ez egy látszatjavaslat. Arról szól, hogy el lehessen mondani, hogy a kormány elindult az egyszerűsítés irányában, de ez valójában átgondolatlan. Arra kérjük a képviselőtársakat, támogassák ezeket a módosító javaslatokat, amelyek megakadályozzák a három adónem összevonását.

ELNÖK: Szatmáry Kristóf képviselő úr kétperces hozzászólásra jelentkezett.

SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Csak nagyon röviden szólnék, mert Tállai képviselőtársam talán mindent elmondott erről a javaslatról. Azt gondolom, hogy ez a javaslat azon túl, hogy igazából úgy lehet értelmezni, hogy gumicsont, tehát lerakta a kormány ezt a javaslatot, hogy majd akkor erről csámcsognak az érintettek, miközben egyébként azt a fő problémát, amit már korábban említettem, hogy az adótörvények jelentős elmozdulást a versenyképesség javítása szempontjából nem tartalmaznak, erről majd nem esik szó, és lesz miről beszélni helyette.

Ez a tervük annyiban sikerült, hogy valóban minden szakmai szervezet ellenvéleményét sikerült ez ügyben kicsikarniuk. A kormányzatnak egyébként valóban jó lenne, ha újra megtudnánk az államtitkár úrtól valamit erre vonatkozólag, mert talán a részletes vitában nem ártana tudni, hogy mi is a kormány álláspontja ez ügyben. Sajnos, ahogy a képviselőtársam mondta, a bizottsági módosítók tárgyalásánál a bizottságokban a kormány, illetve az előterjesztő képviselői mindenhol leszavazták a javaslatainkat. Itt a fő javaslat a 122. javaslat, amely a 16. rész komplett eltörléséről szól.

Egyébként ez azért érdekes helyzet, mert ez újabb bizonyítéka annak, hogy a kormány szavát mennyire lehet komolyan venni, ugyanis a kormány nemcsak arról beszélt, hogy ezt majd akkor vezetik be, ha egyetértés van, de az OÉT-en direkt megígérte mind a munkaadói, mind a munkavállalói oldalnak, hogy csak akkor ragaszkodik ehhez a törvényjavaslathoz, ha valamiféle kompromisszum lesz a kisadók összevonásában. Az OÉT-en mindkét oldal kijelentette, hogy nem támogatja a javaslatot. Ehhez képest a kormány továbbra sem vonja vissza ez irányú javaslatát. Arról most nem kezdenék beszélni, hogy egyébként ez a javaslat egyrészt adminisztrációs tekintetben sem tartalmaz egyszerűsítést, másrészt pedig, igaz, szerény mértékű, de adóemelésnek értelmezhető, hiszen jó néhány olyan vállalkozás kerülne be az adózók köré, akik korábban nem fizették az összes összevonás előtti (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) járulékot.

Kíváncsiak vagyunk a kormány képviselőinek a véleményére, hogy fenntartják-e a javaslatukat. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki szólni ebben a vitaszakaszban. (Tátrai Miklós jelentkezik.) Államtitkár úr jelentkezett kétperces hozzászólásra.

TÁTRAI MIKLÓS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Nem tudván ellenállni az ellenzéki képviselők igényének, egyrészt a kormány álláspontja teljesen világos: a kormány benyújtotta a törvényjavaslatot, és a kormány képviseletében a bizottsági üléseken jelenlévők is elmondták a kormány álláspontját. A kormány fenntartja a benyújtott törvénymódosítást. Ennek pedig az az oka, hogy a nyári szakmai egyeztetések során az érdekegyeztető tanács előtti első tárgyalás során a kormány egy lényegesen egyszerűbb, lényegesen tömörebb, lényegesen kevesebb adminisztrációt tartalmazó javaslatot fogalmazott meg a kisadók összevonása kapcsán, amely egyértelműen az adminisztráció csökkentését és az élőmunkaterhek csökkentését eredményezte volna. Éppen az érdekegyeztetésben részt vevő partnerek véleményei alapján alakult a konstrukció olyanná, amelyet az Országgyűlés elé hetekkel ezelőtt a kormány benyújtott, hiszen számos szakmai érdekszövetség, képviselet megfogalmazta a javaslatait a jelenleg működő visszaosztási mechanizmusok jövőbeli működtetésével kapcsolatban, az ez iránti igényt megfogalmazva. Az a javaslat tehát, amelyet eredetileg a kormány elkészített, egy ennél egyszerűbb javaslat volt.

Az egyeztetések eredményeként a partnerek igényei alapján alakult ez a mostani formájúvá. Az Országgyűlésnek pedig természetesen lehetősége lesz azt eldönteni jövő héten, hogy ezt a változtatási javaslatot ebben a formában támogatja-e.

Továbbra is azt gondoljuk, hogy az adóbefizetéssel kapcsolatos adminisztrációt ez a javaslat csökkenti, pontosabban az adminisztráció egy részét a vállalkozásoktól a kormány átveszi saját magára, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal fogja az adminisztráció egy részét elvégezni, és egy átláthatóbb, kevesebb visszaélésre lehetőséget adó rendszert eredményezne az a javaslat, amelyet az Országgyűlés elé benyújtott a kormány. Összefoglalásképpen, tehát a kormány fenntartja a benyújtott javaslatot.

ELNÖK: Szatmáry Kristóf képviselő úr is kétperces hozzászólásra jelentkezett.

SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Képviselőtársaim, most meglepődtem ezen a bejelentésen. Idáig elég jól titkolta a kormány, hogy fenn kívánja tartani. Én nem készültem erre, de ha jól emlékszem, még a miniszterelnök is nyilatkozott arról, hogy nem kívánják fenntartani.

Egyébként visszakérdeznék, hogy melyik szakmai szervezet vagy melyik fórum támogatta ezt a hármas összevonási javaslatot.

(20.30)

Mert itt az államtitkár úr szakmai egyeztetésre hivatkozik, tudomásom szerint nincs olyan szakmai szervezet jelen pillanatban az országban - a mértékadók között, természetesen -, amely erre az előttünk fekvő törvényjavaslatra azt mondta volna, hogy ezt támogatja. Tehát érdekes védekezés, hogy önök ezt a javaslatot a szakmai szervezetekkel történt egyeztetés alapján tartják fenn, amikor nincs olyan szakmai szervezet, amely támogatná ezt. Tehát nem értem a kormány álláspontját. Biztosan vannak más összefüggések is, hogy miért jó az, hogyha leszavaztatja a saját kormánypárti többséggel ezt a javaslatot, de még nekünk tanulnunk kell a parlamentben.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Pettkó András képviselő úr is kétperces hozzászólásra jelentkezett.

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt percekben a kisadók, vagyis az úgynevezett bagatell adók összevonásáról vitatkoztunk itt a tisztelt Ház falai között, és mind a kormány képviseletében az államtitkár úr, mind a Fidesz képviselői megszólaltak. Sajnos, sem az MSZP, sem az SZDSZ képviselőinek az álláspontját nem tudtuk meghallgatni. Viszont a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának határozott álláspontja volt abban, hogy igenis, a kisadókat, az úgynevezett bagatell adókat össze kell vonni. Csak nem úgy, ahogyan azt a tisztelt kormány és a kormánypárti képviselők elképzelték, mint ahogyan ez be fog következni Magyarországon.

Tisztelt Államtitkár Úr! Ha ön megnézi azt, hogy itt a bagatell adók tekintetében mennyi adót szednek be a kormány számára, itt kijön egy szám, majd megnézi azt a számot, ami a másik kalapban visszaosztásra kerül, akkor azt állapítja meg, hogy az új rendszerben a kormány részéről igenis hatalmas elvonás történik, és nem egy kis pénzösszegről van szó. Biztos vagyok benne, hogy az érintett szervezetek nem tiltakoznának az új rendszer ellen, ha az új rendszerben minimum ugyanazt a pénzt el tudnák osztani majd a következő évben, mint ebben az évben erre sor fog kerülni.

Tehát, tisztelt államtitkár úr, a legnagyobb baj az, hogy önök összevonják a bagatell adókat, ez eddig még rendben van, az is rendben van, hogy a kis- és középvállalkozások adminisztratív terheit csökkenteni akarják - csak az önök által kitalált módszer erre nem megfelelő. Főleg azért nem, mert ennek az lesz a következménye - amennyiben ez a kormánypárti képviselők által így elfogadásra kerül, és az ellenzék által beadott módosítási javaslatot nem fogadják el -, hogy a beszedés kapcsán sokkal több adó kerül beszedésre, és a visszaadás tekintetében nagyságrenddel kisebb pénzt kapnak vissza az érintett szervezetek. Ezért sem tudták támogatni a fideszes képviselő által is elmondott érdek-képviseleti szervezetek ezt az új módszert. A lényeg az, hogy legalább ugyanannyit kell visszaadni, mint amennyit begyűjtünk.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket.

ELNÖK: Megkérdezem, kíván-e még valaki felszólalni ebben a vitaszakaszban. (Nincs jelentkező.) Nem jelentkezett senki sem, akkor a vitának ezt a szakaszát is lezárom.

Egyúttal megnyitom a részletes vita tizenhatodik szakaszát az ajánlás 115., 116-119., valamint a 122., 125., 150., 154., 155., 156., 157., 166., 167. és 178. pontjaira. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Nem jelentkezett senki sem, akkor a vitának e szakaszát lezárom.

Megnyitom a részletes vita utolsó szakaszát az ajánlás 137. és 138. pontjaira. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Nem jelentkezett senki sem, akkor a részletes vitának ezt a szakaszát is, és a részletes vita egészét is lezárom.

Megkérdezem Tátrai Miklós államtitkár urat, most kíván-e válaszolni az elhangzottakra, vagy a határozathozatalt megelőzően. (Tátrai Miklós: A határozathozatalt megelőzően.) Tehát később. A módosító javaslatokról várhatóan a következő ülésünkön határozunk.

Most, tisztelt Országgyűlés, a napirendi pontok tárgyalásának végére értünk.

Napirend utáni felszólalások következnek, egészen pontosan kettő. Az első hozzászóló Pettkó András képviselő úr, őt követi majd Kékkői Zoltán.