Felszólalás adatai

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az előttem szóló Avarkeszi Dezső képviselő úr tulajdonképpen a vita első szakaszába tartozó valamennyi lényeges kérdésre kitért, nagyjából én is ezekről szeretnénk néhány szót szólni. Amikor az ajánlást a kezembe vettem, és átfutottam a módosító javaslatokat, amikor először rápillantottam a 2. pont alatt és aztán visszatérően, az ön által is felsorolt módon... (Dr. Avarkeszi Dezső: Az 1. pont...) Helyesebben az 1. pont alatt megjelölt módosító javaslatról először úgy gondoltam, hogy ez egy nem túl lényeges, igazából egy talán szabatosabbá tevő módosítása a szövegnek.

Amikor egy picit is alaposabban átgondoltam, akkor rájöttem, hogy ez egy óriási értelmezési változást eredményez ennek a bizonyos 137. § 8. pontjában rögzített bűnszervezet fogalmával összefüggő, összes cselekményt, összes törvényi tényállást érintő értelmezésre vonatkozóan. Az, hogy valaki a cselekményt bűnszervezet keretében vagy annak tagjaként követi el, a későbbi jogértelmezésben - én nagyon remélem, hogy ezt egyébként elfogadja a kormányzat a későbbiek során - egy nagyon nagy különbséget eredményez.

Azt a bizottsági vitában is említettük már többen is, hogy ha a bűnszervezet keretében történő elkövetés maradna megfogalmazásként, akkor igazából nem is kellene létrejönnie bűnszervezetnek, nem is kell megállapítani azt, hogy bűnszervezetről van szó, illetve tökéletesen elegendő lenne egyetlen elkövetővel kapcsolatban valamilyen módon azt bizonyítani vagy valószínűsíteni, hogy itt bűnszervezetről, bűnszervezet létrehozásáról vagy egyebekről szó lehet.

A bűnszervezet tagjaként történő elkövetés egy sokkal precízebb, sokkal egzaktabb megfogalmazása annak a kritériumnak, amely talán helyeselhető, de csak ebben a formájában. Mert hiszen ha bűnszervezet tagjaként követ el valaki egy bűncselekményt, akkor az biztos, hogy a bíróságnak meg kell állapítania azt a körülményt, hogy a bűnszervezet létrejött, és ha ez létrejött, akkor a bűnszervezet minden tagját az eljárás alá kell vonni.

A bűnszervezet jelenlegi meghatározása 1999. március 1-je óta hatályos, és '97 szeptembere óta van ez a 137. § 8. pontjában rögzített bűnszervezet-fogalom. A jelenleg hatályos szöveg szerint bűncselekmények rendszeres elkövetése révén haszonszerzés végett létrejött olyan bűnszövetség, amely feladatmegosztáson, alá-fölérendeltségi rendszeren és személyi kapcsolatokon nyugvó szerepvállaláson alapul. Az új megfogalmazás teljesen megváltoztatja a bűnszervezet fogalmát, hihetetlenül fellazítja ezt a fogalmat. Éppen ezért, ha ez ennyire fellazul, akkor még egy további olyan megfogalmazás, amely igazából még azt sem kívánja meg, hogy ez a bűnszervezet valójában létrejöjjön - mert ha azt mondja a nyomozó hatóság, hogy itt bűnszervezet keretében történő elkövetés volt, sajnos az összes többi tagról nem nagyon tudunk semmit, de X. gyanúsított bűnszervezet keretében követte el ezt a cselekményt -, azt eredményezi, hogy egyetlenegy vádlottal egy olyan eljárás folyik le majd esetleg egy bíróság előtt, amelyben kizárólag egy elkövető van. Vannak utaló adatok, mondjuk, bűnszervezet létére vonatkozóan, de az összes többi tagról nem tud lényeges dolgokat a hatóság, semmit vagy minimálisat tud.

(10.20)

Abban a pillanatban lehet alkalmazni a bűnszervezet keretében történő elkövetést mint minősítő körülményt, és ez hihetetlen veszélyeket rejt magában, már csak azért is, mert mint tudjuk, több mint tíz helyen érinti a büntető törvénykönyv módosítását az az átfogó módosítócsomag, amely bűnszervezet megállapítása esetén rendkívül súlyos következményekkel jár az elkövetőkre nézve. Tulajdonképpen minden olyan körülménytől, amelynek figyelembevételét mint kedvezmény nyújtását vagy eltérő minősítést a büntető törvénykönyv lehetővé tesz a bíró számára, mind-mind megfosztja a törvény a későbbiekben a jogalkalmazót.

A következő pont, amelyről Avarkeszi képviselő úr is említést tett, az általuk előterjesztett módosító javaslat, az ajánlás 6. pontjában van rögzítve. Azon túlmenően, amit ő elmondott, talán csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy teljesen indokolatlan, hogy a bírói mérlegelést, a bírói ítélkezési szabadságot ilyen mértékben korlátozzuk. Ha ezeket a kitételeket sorra egymás után a módosítások kapcsán beépítjük a törvénybe, akkor igazából olyan mechanikussá válik az ítélkezés, amely szinte sablonok felállítását igényli csak, és ez engem kísértetiesen emlékeztet régebbi idők büntetőeljárás-jogi gyakorlatára, amelyet nagyon-nagyon nem lenne jó újraéleszteni.

A 18. pontban szintén egy lényeges rendelkezés került rögzítésre, ugyancsak Avarkeszi és Csákabonyi képviselő urak előterjesztésében. Úgy gondolom, hogy a 137. § jelenlegi (4) bekezdésének hatályos szövege megfelel a szükséges követelményeknek, azaz a fegyveresen történő elkövetésnél az, hogy "fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki lőfegyvert vagy robbanóanyagot tart magánál". Az a további szövegrész, amellyel kiegészíteni kívánja a kormány ezt a megfogalmazást, azaz, hogy a jogkövetkezmények szempontjából fegyveres elkövetésen a lőfegyver vagy robbanóanyag utánzatával fenyegetve történő elkövetést is érteni kell, akkor ez amellett, hogy rendkívül nagy bizonytalanságot eredményezhet, esetenként igen-igen komikus körülmények közötti elkövetés esetén is ezt az egyébként meglehetősen súlyosan minősítő körülmény alkalmazását is lehetővé fogja tenni.

Ha ezt lehetővé teszi a törvény, akkor már csak idő kérdése, hogy bizonyos jogalkalmazók bizonyos esetekben mikor élnek ezzel vissza. Mert azt pontosan tudjuk... (A fejét csóváló dr. Hende Csabának:) Meglepő, hogy ezen csodálkozik az államtitkár úr, mintha ügyvédként nem ismerné azt a gyakorlatot, amelyet követett éveken keresztül. (Dr. Hende Csaba: Példát!) Bizony ilyen visszaélések nagyon gyakran előfordulhatnak. Miután konkrét példával nem készültem (Dr. Hende Csaba: Ja, az más!), erre most nem tudok önnek választ adni, de ez a megfogalmazás majd lehetővé fog tenni olyan komikus körülmények között lefolytatott eljárást, amelyet nem biztos, hogy szerencsés lenne a büntető törvénykönyvben ilyen módon rögzíteni, ezért nem értek egyet vele.

Örülök, hogy a bűnszervezetre vonatkozóan is előterjesztettek egy módosító javaslatot az előbb említett képviselőtársaim. Ez talán lehetőséget ad arra, hogy később kapcsolódó módosító indítvánnyal, ha lehet, megpróbáljuk visszahozni egy korrektebb, tisztességesebb megfogalmazását ennek a törvényhelynek, mert ez így nem igazán minősíthető annak. És egyébként véleményem szerint, ha valaki megnézi azoknak a nemzetközi egyezményeknek az eredeti szövegét, amelyekre oly gyakran hivatkozik a kormányzat és idézi, tehát ha valaki elolvassa az eredeti nemzetközi szerződést, bizony meg kell állapítani ugyanazt, mint a tegnap megszavazott, pénzmosásról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban. Nem egészen úgy van, ahogyan azt szokták időnként hivatkozásul előhozni a kormány tisztelt képviselői; ez a tegnapi nap során is gyönyörűen kiderült. Én attól tartok, hogy ha összevetjük ezeket a nemzetközi szerződésbeli megfogalmazásokat, akkor ez a változat, amelyet elfogadtatni kíván a kormányzat, igazából egyiknek sem felel meg. Jóval lazábban és jóval megengedőbb módon teszi lehetővé a hatóságok számára a bűnszervezetben történő elkövetés megállapítását.

Lehet ezt a politikát folytatni, bár mint tudjuk, a jelenlegi bűnelkövetési adatok messzemenően éppen az ellenkezőjét támasztják alá, mint hogy sikeres lenne ez a kormányzati politika, hiszen soha nem látott módon... (Ismét a fejét csóváló dr. Hende Csabának:) Hát, államtitkár úr, talán el kellene olvasni a Legfőbb Ügyészség tájékoztatóját! Abból elég jól megállapítható, hogy az elmúlt tizenegy évben nem emelkedett egyetlenegy időintervallumban sem olyan mértékben a súlyos bűncselekmények arányszáma, mint amilyen módon az elmúlt egy év során, háromnegyed évet összevetve történt. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Vagy ha ez nem így van, akkor esetleg valótlan a jelentés tartalma.

Szóval úgy gondolom, hogy ez így helytelen lenne. Köszönöm szépen.