Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DÚRÓ DÓRA (független): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt időszaknak az egyik legnagyobb érzelmeket kiváltó vitája volt a gender szak megszüntetése, illetve az ezzel kapcsolatos eszmei szembenállások ügye, ezért szeretném, ha ebben a kérdésben is tiszta vizet tudnánk önteni a pohárba. Nagyon fontos arra emlékeztetni, hogy a gender szak indítását 2015-ben, tehát három évvel ezelőtt épp az Orbán-kormány engedélyezte. Tehát ha valamit egészen biztosan számon lehet kérni a mostani kormánynak ezzel kapcsolatos politikáján, az mindenképpen az, hogy 2015-ben még engedélyezte ennek a szaknak az elindítását ugyanezen tényállás alapján egy kormányhatározattal, most pedig, miközben egyébként semmi nem változott ahhoz képest, akkor is már például mérlegelniük kellett azt, hogy mekkora piaci igény van arra, hogy gender szak legyen Magyarországon, most már ugyanerre hivatkozva megszüntetik. Tehát amit 2015-ben még elindítandónak tartottak, azt 2018-ban ugyanezen helyzet alapján már megszüntetnék.

De úgy gondolom, hogy nemcsak ennek a szaknak, sőt elsősorban nem ennek a szaknak a kérdése az, ami elsősorban a társadalmi lehetőségekhez, illetve az egyénnek a társadalomban való érvényesülési lehetőségeihez hozzájárul, hanem sokkal inkább más tényezők azok, amelyek ezt meghatározzák. Az Eurostat felmérése szerint 2017-ben azt a szégyent kellett megélje hazánk, hogy a szegénységből nálunk a legnehezebb kitörni az összes európai uniós tagország közül, tehát a családi háttér leginkább Magyarországon határozza meg azt, hogy az egyénnek milyen életlehetőségei vannak.

Tehát ha a nemiséggel  mint az egyéni lehetőségeket meghatározó kérdéssel  szeretnénk foglalkozni, akkor legalább ugyanilyen mértékben kell hogy latba essen az, hogy kinek milyen a családi háttere.

De mondok egy másik tényezőt: az, hogy ki milyen településen él. Például a felsőoktatásba való bekerülést érdemben befolyásolja az, hogy az ember falusi vagy városi származású, hiszen miközben Magyarországon a falusiaknak csak 10 százaléka tud diplomát szerezni, addig például a budapestieknek nagyjából 40 százaléka. Tehát ismételten arra kell felhívnom a figyelmet, hogy a nemiség nem kizárólagos, sőt nem is elsődleges meghatározója annak, hogy például ki mennyire tud akár felsőoktatási végzettséget szerezni.

Egy olyan helyzetben, amikor Magyarország legnagyobb problémája évtizedek óta az a demográfiai hanyatlás, amelyben sajnos már rengeteg olyan embert elveszítettünk, illetve nem hagytunk megszületni, aki ebből az országból hiányzik, a nemiséggel kapcsolatban ez lenne az elsődleges szempont, amit középpontba kellene helyeznünk. Nagyon fontos azt is tudomásul venniük a politikusoknak, hogy amikor ilyen érzékeny kérdést, ilyen legbelsőbb magánügyet tárgyalunk, és erről a közéletben beszélünk, akkor elsősorban a társadalmi felelősség az, amire a figyelmet fel tudjuk hívni, nem pedig egyéni sorsok felett kell pálcát törnünk.

Ezt fontos lenne a kormánynak is a politikájába és a megszólalásaiba beépítenie, hogy nem feltétlenül csak azok tudnak aggódni akár hazánk sorsáért, akik nagycsaládosok. Az, hogy egy egyénnek hogyan alakul a sorsa, az nem a mi dolgunk, nem a politikusoknak kell ezek fölött ítélkezniük.

Ugyanakkor az életben, meggyőződésem, hogy a legnagyobb identitásváltás akkor történik meg az ember életében, amikor gyermeke születik, mert amikor egy gyermek megszületik, akkor megszületik egy édesanya is, és megszületik egy édesapa is, persze nem abban a biológiai értelemben, ahogy a gyermek megszületik, mégis egy identitásváltás, egy rendkívül nagy lelki és magánéleti változás megy végbe mindannyiunkban.

És erre a szemléletváltásra, ami megtörténik az egyén életében, erre egyáltalán nem válaszol a politika, egyáltalán nem segíti ezt, hogy olyan társadalmat hozzunk létre, hogy ez a szemléletváltás minél zökkenőmentesebben meg tudjon valósulni az egyénekben.

Nem elég tehát az anyagiakra helyezni a hangsúlyt, amelyben ténylegesen voltak előrelépések a kormányzat részéről, fontos lenne a társadalmi szemléletváltáshoz is hozzájárulni, azonban ebben inkább több kárt okoztak, mint amennyi hasznot hoztak. Egy olyan társadalomban is szükség van erre, amelyben a 40 éves férfiak többsége, a 40 éves nőknek pedig a 40 százaléka gyermektelen.

Az utolsó órában vagyunk, a demográfia a legnagyobb problémája hazánknak, ezért sokkal inkább erre kellene helyezni a hangsúlyt.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps az ellenzéki oldalon.)