Felszólalás adatai

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Amikor ön beszélt, sokáig azon gondolkodtam, hogy felállok és azt fogom mondani, hogy úgy legyen, de ön két olyan kulcsmondatot is mondott, amelyek a mondanivalóm lényegére tapintanak rá. Rendkívül aggasztó a helyzet, és ezt részletesen ki fogom fejteni.

Az egyik: ön az intézményrendszer megerősítéséről beszélt. Erre szeretnék majd egy nagyon súlyos példát hozni a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvénnyel kapcsolatban. Akkor nagyon erős küzdelmet folytatott az ellenzék azért, hogy a kistérségek bent maradhassanak a megyei területfejlesztési tanácsokban, sajnos eredménytelenül - így jött létre, hogy legfeljebb három kistérség. Szomorúan hallottam ma délután, amikor a vita egy szakaszában arról beszéltek, hogy szükség van a kormány, illetve a kormány képviselőjének a jelenlétére azért, hogy egyensúlyt teremtsenek. Ezt tragikusnak érzem, mert ez azt jelenti, önök hallani sem akarnak arról, hogy a konszenzust az adott megyében, az adott régióban kellene megteremteniük az ottani közszereplőknek, és nem valakinek kívülről megmondani, hogy mit tegyenek és mit ne.

Ehhez hozzáteszem az állami támogatás koordinált felhasználását, ami többször szerepel a jelentésben is. Kedves képviselőtársaim, ez annyit jelent, hogy önök a költségvetési törvényben kapott felhatalmazás alapján tesznek pénzt az egyik zsebükből a másikba, és a megyékben ezt osztogatják. (Tóth István: Ne magadból indulj ki!) Nem magamból, mert én nem vagyok tagja ennek a tanácsnak, kedves Tóth képviselő úr, de elmondom, hogy jelenleg - s tudom, hogy ez nemcsak a mi megyénkben van így - kormánypárti képviselők, akiknek ellenőrizniük kellene eme források felhasználását, a kormány képviseletében tagjai a megyei területfejlesztési tanácsnak. Ezen tessék egy kicsit elgondolkodni!

De továbbmegyek. Amikor ezt a törvényt elfogadtuk, akkor ádázul küzdöttünk azért, hogy megfelelő jogorvoslati rendszer kerüljön a törvénybe beépítésre. Csak azért nem említem az akkori jegyzőkönyvből a tanult és jogot nagyon értő kormánypárti képviselőtársaimat név szerint, mert ők most éppen más elfoglaltságuk miatt nem lehetnek jelen, de akkor feleslegesnek ítélték az összes aggodalmat. Mi azt mondtuk, ha valakinek véletlenül hátsó szándéka van, e törvény alapján a kormánypárti többség bármikor bárkit - a jog ernyője alá bújva - kimacerálhat a területfejlesztési tanácsból.

Képviselőtársaim, ez így történt Zala megyében. A megyei területfejlesztési tanácsban egy patikamérlegen nagyon kimért egyensúly volt. A kormánypárti képviselők tüntető távolmaradásával idestova fél éve nem működik a megyei területfejlesztési tanács. Az az érdekes, hogy ők tüntetőleg kimennek, előáll a határozatképtelenség. A következmény az, hogy egy kormányhoz közeli hivatal - jelesül a megyei közigazgatási hivatal - nem a tanács működését, csak a tanács elnökét függeszti fel. A tanács elnöke jogorvoslatért fordul a bírósághoz, és a bíróság közli vele, hogy ő személy szerint nem fellebbezhet, csak a tanács, az a tanács, amely egyébként határozatképtelen a kormánypárti képviselők nélkül. Ha pedig visszamennek, azt nem azért teszik, hogy ezt a fellebbezést megtámogassák! Hanem azért, hogy... - elmondom, mi következik. Amíg a jogi huzavona zajlik, addig az éppen illetékes miniszter tájékoztatja a tanácsot, hogy célszerű lenne kiegészíteni két kisgazda és két Fideszhez tartozó tárca képviselőivel 14-re a tanács létszámát. Ebből az következik, hogy az önök által ebben a jelentésben leírt területi, elosztási, decentralizált meg önkormányzatisági elv ellenére 8 olyan tagja lesz ennek a tanácsnak - mert nincs kétségem, hogy az a biztos, akit most megbíztak, egyrészt kizárja azt a kistérségi képviselőt, aki számukra nem kedvező, akit a kistérségek delegáltak, és egy pillanat alatt elő tud állítani olyan helyzetet, hogy megszavazzák az alapszabály módosítását, amely alapján 14-re emelik a létszámot -, és mint mondtam, a 14-ből 8 olyan tagja lesz ennek a tanácsnak, akinek... (Tóth István: Akik biztosítják a határozatképességet.), igen, de semmi köze a megyéhez, kedves képviselő úr!

(20.00)

Ez azt jelenti, igen, hogy a forrást innen csepegtetik, ott pedig osztogatják, vagy lehet, hogy fosztogatják. Mert, gondolom, nem véletlen az, hogy ilyen kényesen ügyeltek arra, hogy két fideszes és két kisgazda képviselőt delegáljanak a továbbiakban. (Közbeszólás az FKGP soraiban: Nem Moszkvában vagyunk!) Lehet, hogy nem ott vagyunk, ez Magyarországon van, és ezt a törvényt önök csinálták, képviselő úr, úgyhogy erről, azt hiszem, kár beszélni.

Amiről még szeretnék néhány szót említeni, az a koordináció kérdése, ugyanaz, amit az államtitkár úr is elmondott. Nemrég vettem részt egy fórumon - és tessék megkapaszkodni, véletlen, hogy részt vett három tárca képviselője -, ahol mind a három tárca képviselője elmondta, hogy X millió forinttal járult hozzá egy adott probléma megoldásához. Az érdekes csak az volt, hogy a közönség soraiban valakinek feltűnt, hogy mind a hárman ugyanazt a számot mondták, még fillérre is. A végén megszólalt a polgármester, aki azt mondta, hogy neki háromszor ez nem kellett volna, mert ez már meghaladja a beruházás teljes értékét, de ha kettőt adtak volna, az jó lett volna. Tehát a koordináció, az elszámolás ennyire hiányzik, államtitkár úr, hogy előfordulhat az, bennem már az a képzet van, hogy ha az országban így végigmennénk, akkor lehet, hogy kiderülne, hogy a költségvetésnek a háromszorosát osztottuk el, vagy osztották önök el papíron. Tehát ezzel kapcsolatban mindenképpen valamit tenni kellene, hogy koordináció legyen.

És nem kértem szót a kétpercesek idején, amikor Tóth képviselő úr a 7-es autópályát említette. Képviselő úr, az, hogy a Balaton-parti térségben a mai napig huzavona van a nyomvonal körül, nem akadályozott meg senkit abban, hogy egyébként jogilag rendezett és tisztázott helyen, például Budapest és Zamárdi között, vagy például Letenyétől visszafelé haladjanak az előkészületek, és elkezdődjön az építkezés. (Közbeszólás a Fidesz soraiban.) Ez nem így van, mert én tudom, hogy Lotz miniszter úrnál léteztek azok a tervek, amelyek ezt szakaszokra bontották, úgyhogy meg lehetett volna tenni, valamiért ez a folyamat megállt, túl sokat vártunk, most egyébként nagyon lázas építkezés folyik, de én azt gondolom, hogy semmi nem marad titokban, az idő mindent megold.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)