Felszólalás adatai

CSIZMÁR GÁBOR (MSZP): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tartva magam a részletes vita szabályaihoz, szeretném jelezni, hogy az ajánlás 4. és 7. pontjával kapcsolatosan szeretném a véleményemet elmondani. Mind a két módosító indítványt Bazsa György képviselőtársam nyújtotta be, és lényegében a két indítvány arról szól, hogy az egyetem ne magánegyetemként, hanem állami egyetemként működjön, és hogy feleljen meg a felsőoktatási törvény előírásainak.

A következőket szeretném ezzel kapcsolatosan elmondani. A magánegyetem-alapításnak van egy egészen normális, természetes rendje, amikor valakik - akár magánszemélyek, akár jogi személyek - eljutnak egy olyan elhatározásra, hogy ők egy egyetemet, egy felsőoktatási intézményt hoznak létre, és ehhez a forrásokat is biztosítják, leteszik vagy egy alapítvány formájában, vagy egy vállalkozás formájában, megalapítják az intézményt, elkezdik az alapítás után az akkreditációt, és utána kérnek állami elismerést. Ez egy normális, természetes rendje a magánegyetem létrehozásának.

Itt azonban egy meglehetősen sajátos helyzetről van szó. A sajátos helyzet úgy néz ki, hogy államközi megállapodáson - nem szerződésen, hanem államközi kölcsönös szándéknyilatkozaton - alapszik a dolog, állami pénzből, és mégis milyen érdekes, magánegyetemként akar létrejönni, hogy aztán saját magát, egyébként az állam által alapított közalapítványi egyetemet majd elismertesse egy külön speciális kivételes eljárásban, hogy nehogy megfeleljen véletlenül az egyébként létező felsőoktatási törvényi szakmai előírásoknak.

Ez egy meglehetősen furcsa logika, erre eddig a vitában nem igazán kaptunk magyarázatot, hogy miért kell ezt a sajátos logikát alkalmazni, miért van ez a meglehetősen különleges eljárás. Úgy tűnik számomra, számunkra, többünknek, hogy semmi nem indokol ilyen speciális eljárást, hacsak nem valami sajátos szándék nem húzódik meg az intézmény létrehozása mögött, amire azért még vissza szeretnék térni.

Tehát egy olyan sajátos helyzettel állunk szemben, amikor az adófizetők milliárdjaiból, pénzéből akkreditáció nélkül akar létrehozni az állam egy olyan intézményt, ami nem állami intézmény. Én azt gondolom, hogy ezt legalábbis újra kellene gondolni. Mi azt mondtuk itt a vitában, hogy ha a kormány komolyan gondolja ezt a német nyelvű felsőoktatási intézményt, és tényleg ilyet akar az államközi kölcsönös szándéknyilatkozatok alapján létrehozni, akkor állami egyetemként hozza létre - mondtunk rá megoldást, volt ilyen javaslatunk a vitában -, és olyan módon hozza létre, hogy ne kelljen kivételes eljárást alkalmazni a felsőoktatási törvénnyel szemben, ne kelljen kihúzni a felsőoktatási törvény szabályai alól, mert meg lehet feleltetni egy ilyen intézményt a felsőoktatási törvény előírásainak, meg lehet teremteni az akkreditációját, meg lehet teremteni az állami egyetemi formáját. Mégsem ezt az utat akarja választani a kormány.

Vajon miért van ez így? Számos gyanú vetődik fel, hogy hát itt, kérem szépen, csendben a Fidesz magánegyetemének, magántovábbképző intézményének a létrehozása fog megtörténni állampénzen, közpénzen. Bizony, minél inkább ragaszkodik a kormány ahhoz a megoldáshoz, hogy magánegyetem legyen, minél inkább ragaszkodik a kormány ahhoz, hogy ez ne egy akkreditációs eljárásban hitelesített felsőoktatási intézmény legyen, hanem éppen kibújjon az akkreditáció alól, egyre inkább erősíti azt a gyanút, hogy itt bizony, kérem szépen, közpénzen fog folyni politikai továbbképzés úgy, hogy az államilag elismert végzettséget adjon.

Nem hiszem, hogy a kormánynak jó, ha ilyen gyanúba keveredik. Tekintettel arra, hogy ennek a közalapítványnak a bírósághoz beküldött kezelő szerve az a kuratórium, amelyet a kormány benyújtott, ez egyre inkább azt a gyanút erősíti, hogy itt egy egyirányú, egy logikájú politikai felügyeletről van szó, és mivel magánegyetemként működne ez az intézmény, ezek után nyilvánvaló, hogy egy határozott politikai orientációnak megfelelően működő posztgraduális képzést folytatna közpénzen, államilag elismert papírral, de államilag nem végigcsinált akkreditációval; egyre inkább azt kell gondolni, hogy itt bizony visszaélés, politikai visszaélés történik a közpénzekkel, politikai visszaélés történik a jogi lehetőségekkel.

Úgy gondolom, hogy ezt a gyanút el kellene kerülnie a kormánynak. Úgy gondolom, hogy egyre inkább kellene tennie olyan lépéseket, amelyek világossá teszik, hogy nem ezt akarja, hogy nem akar egy politikai párt számára egy ilyen zsebegyetemet, zsebtovábbképző kart, mondhatnám azt is, politikai főiskolát, csak nem Fidesz politikai főiskolának hívnák, hanem német nyelvű politikai főiskolának. Gondolom, hogy ezt nem akarja a kormány. Ha viszont nem akarja, akkor azt gondolom, hogy azokat a módosító indítványokat, amelyek arra vonatkoznak, hogy ne magánegyetemként, hanem állami intézményként, hogy ne kivételezett felsőoktatási törvényből kivételezett követelményekkel, hanem az abban foglalt követelménynek megfelelően jöjjön létre az intézmény, akkor ezt támogatnánk.

Higgye el, államtitkár úr, ha úgy ezeket a módosító indítványokat befogadná a kormány, és ezzel demonstrálná, hogy alaptalanok azok a gyanúk, amelyek megfogalmazódnak az intézmény létrehozásánál, akkor valószínűleg az ellenzék is tudná támogatni ennek az intézménynek a törvényes létrehozását. Amennyiben nem tudja ezeket a gyanúkat a kormány elhessegetni, mert lépései egyre inkább arra irányulnak, hogy itt bizony másról van szó, akkor az a helyzet, hogy akkor ez nem egy rangos felsőoktatási intézmény, mint amit Sáringer professzor úr említett a hozzászólásában, hogy itt most az jöhetne létre, hanem itt bizony közpénzeken politikai párt továbbképző főiskolája jön létre, amit, azt gondolom, nem lehet támogatni, mert visszaélés a hatalommal.

Befejezésül szeretném mondani, hogy annál is inkább fontos lenne a kormány részéről az a gesztus, hogy ezeket a módosító indítványokat valamilyen mértékben befogadja, mert a magam részéről viszontgesztusként el tudom fogadni, hogy van olyan közalapítvány, amit működtet a kormány, amely támogat egy ilyen intézményt, egy ilyen állami intézményt azért, hogy befogadhasson magántámogatásokat, azért, hogy gyűjthessen magántámogatásokat egy ilyen típusú intézményhez.

(13.00)

De kérem szépen, az is közalapítvány, és nem egy politikai irányultságú logika szerint összeállított, közpénzekből létrehozott alapítvány. Lehetséges ilyen, de ne ő legyen az intézmény alapítója, a működtetője, hanem az állami intézmény legyen.

Van egy másik vonatkozás, amire szeretném felhívni a figyelmet. Úgy gondolom, a nemzetközi partnerekkel szemben méltatlan eljárás, hogy a kormány úgy próbál egy nemzetközi kölcsönös szándéknyilatkozatot érvényesíteni, hogy a hazai törvények, hazai szakmai kritériumok alól megpróbál kibúvót keresni. Megpróbál kibúvót keresni egyfelől úgy, hogy közalapítványi egyetemként akarja üzemeltetni, vagyis nem biztosítja az intézmény szakmai-tudományos autonómiáját, hiszen egy magánegyetem esetében ez nem biztosítható úgy, mint egy állami egyetem esetében, egészen mások a lehetőségek. Másfelől pedig úgy, hogy ki akarja vonni magát a felsőoktatási törvény szakmai kritériumai alól, ami pedig éppen azért méltatlan a külföldi partnerekkel szemben, mert nem hiszem, hogy bármelyik országban bármelyik partner azt mondaná, hogy ő hajlandó vagy segít létrehozni egy magyar nyelvű felsőoktatási intézményt, mondjuk, a Német Szövetségi Köztársaságban vagy Ausztriában úgy, hogy az ne feleljen meg a helyi felsőoktatási törvény előírásainak. Úgy gondolom, hogy nincs ilyen elvárás a nemzetközi partnerek részéről, hogy kedvezményezett helyzet legyen, a szakmai kritériumokból kedvezményezett helyzet legyen. Ezért méltatlannak tartom nemzetközi viszonylatban is, hogy egy ilyen utat járunk be.

Sokkal célszerűbb lenne, sokkal tekintélyesebb, rangosabb, azt gondolom, a partnerek felé is világosan érthető eljárás, ha mi inkább afelé vinnénk egy ilyen intézményt, hogy az bizony feleljen meg a felsőoktatási törvény szakmai kritériumainak. Ha ezt megtesszük, akkor sokkal rangosabb, sokkal elismertebb intézmény jön létre, és valószínűleg több magánforrás is megszerezhető ennek a támogatására. Ha nem ezt tesszük, akkor valószínűleg sokkal kevésbé fogják támogatni, mert látják, hogy a kormánypártok magánbizniszéről van szó, amit valószínűleg nem fognak támogatni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)