Felszólalás adatai

ZAGYVA GYÖRGY GYULA (Jobbik): Köszönöm a szót. A kereki Horthy-szobrot piros festékkel leöntő Dániel Péter ügyvédet (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Pfuj!) az ügyben első fokon ítéletet hirdető bíróság bűnösnek mondta ki rongálás vétségében, ezért megrovásban részesítette, de kimondta azt is, hogy cselekedete erkölcsileg pozitív tartalmú és társadalmilag hasznos figyelemfelhívás volt.

Az ítéletre a sajtóban reagáló Kónya István, a Kúria elnökhelyettesének nyilatkozata szerint elfogadhatatlan, ha egy bíró erkölcsileg pozitívnak minősít erőszakos cselekményt, például egy szoborrongálást. Továbbá a bíróságnak mindig ügyelni kell arra, hogy kerülje a cselekmények történelmi vagy politikai értékelését. Szerinte ez nem a véleménynyilvánítás szabadsága. A Kúria elnökhelyettesével nyilván minden józan gondolkodású ember egyetért, bár valószínűleg semmilyen szankció nem fogja érni a vérlázító ítéletindoklást adó bírót.

Sem a kormány, sem a minisztérium nem nyilatkozott viszont ebben az ügyben péntek délig, e kérdés leadásáig, véleményüknek nem adtak hangot. Az önök hasonló ügyekben tett nyilatkozataiban mindig hivatkoznak a hatalmi ágak szétválasztására és a bírói függetlenségre. Ezzel mi is egyetértünk, nem kívánjuk, hogy ez Magyarországon megváltozzon, félreértés ne essék, a válaszukban a véleményükre vagyunk kíváncsiak, illetve arra: ha nem Horthy Miklós szobrát öntik le, hanem mondjuk, egy cigány származású ember szobrát, és az ítélet indoklásában a bíró kimondja a cselekmény társadalmi hasznosságát, akkor sem szólaltak volna meg? Illetve arra is kíváncsi lennék még, hogy akkor levonható-e az a tanulság az ügyből, hogy a társadalmi hasznosságra hivatkozva megrongálható a Szabadság téri és a pásztói szovjet emlékmű, amelyeket még mindig nem távolítottak el a helyükről, pedig már fideszes országgyűlési képviselők is ígéretet tettek erre.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Ahogy arra ön is utalt rá, tisztelt képviselő úr, a végrehajtó hatalom, a kormány és annak igazságügyi tárcája korábban sem kommentált egyes bírói ítéleteket, de ettől függetlenül úgy gondolom, hogy ez az ítélet is bizonyítja, hogy milyen jó, hogy van Magyarországon jogorvoslat és nem az elsőfokú döntés a jogerős, hanem innentől még tovább lehet menni a bírósági procedúrában. Több szempontból is kétségbe vonták sokan és én magam személyesen is, eléggé a valóságtól elrugaszkodottnak tartva a bíróságnak ezt a fajta döntését, főleg az indokolását.

Abból indulhatunk ki, hogy jogilag helytelen, hiszen nem jogi tényeket minősít ez az indokolás, hiszen ha jogi tényekről lenne szó itt Horthy Miklós kapcsán, hogy háborús bűnös-e vagy sem, ami táblaként ráakasztódott a festék mellett Horthy Miklós szobrára, ez ugye, tételesen nem igaz, hiszen semmiféle nemzetközi törvényszék nem ítélte el háborús bűntettek miatt. Innentől kezdve nem jogi kérdés az ő megítélése, hanem, ha tetszik, világnézeti, történelemszemléleti kérdés. Az pedig, ha valaki ilyesfajta véleményt nyilvánít, akkor az a pártatlanság, az elfogulatlanságnak a vélelmét és fontos eljárásjogi garanciáját sérti, vagy legalábbis sokan azt mondják, hogy ekkor a bírónak talán korábban kellett volna összeférhetetlenséget előre bejelenteni, hogy az ügyet pártatlanul nem tudja ellátni, ha ilyesfajta vélemény befolyásolhatja.

Arról nem is beszélve, hogy egy ilyesfajta ítélet olyan folyamatokat indíthat el, amit senki sem lát még most, ezentúl majd mindenki önkéntes szabadságharcosnak tartja magát, és a neki nem tetsző szobrokat mintegy társadalmi, világnézeti indíttatástól vezérelve majd megrongálja, ledönti, bekeni különböző festékekkel, és úgy gondolja, hogy ez társadalmilag hasznos cselekedet. Ezért fontos, hogy mindenki olyan nyilvános álláspontot foglalt el, amely ez ellen az ítélet ellen való, legyen szó a Kúria elnökhelyetteséről, legyen szó még a Magyar Helsinki Bizottságról is, legyen szó az ELTE tanszékvezetőjéről vagy sok más megszólalóról, mindenki úgy gondolta, hogy ezzel az ítélettel, ezzel az indokolással túlterjeszkedett a hatáskörén a bíróság, nem jogi tényeket értékelt, hanem személyes történelemszemléletéről adott írásos nyomot a tisztelt bíróság.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

(16.30)

Felszólalások:   153-156   157-160   161-164      Ülésnap adatai