Felszólalás adatai

SZABÓ TIMEA (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az Alkotmánybíróság december 19-ei döntésével fordulóponthoz érkezett a magyar demokrácia: bebizonyosodott, hogy a fékek és ellensúlyok lebontása komoly következménnyel jár a magyar jogalkotásra nézve. Az elmúlt másfél év jelentős jogalkotási elemei váltak semmissé. Nyilvánvalóvá vált, hogy a fülkeforradalmi hevülettől ihletett jogalkotási gyakorlatukkal a kormánypártok futóhomokra alapozták Magyarország jogrendszerét.

Az Alkotmánybíróság a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról szóló törvénnyel kapcsolatban megállapította, hogy a kormánytöbbség általános törvényhozási gyakorlata, a házszabályi rendelkezések megsértése olyan súlyos eljárási szabálytalanságnak tekintendő, amely a törvény részének vagy egészének közjogi érvénytelenségét idézi elő. Az elmúlt másfél évben elfogadott törvények egész sora született ilyen eljárásban, a közjogi érvényességük tehát minimum kétséges. Csak közbevetőleg jegyzem meg: mi szóltunk.

De álljunk meg egy percre ennél "a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról" név alatt futó törvénynél! Az Ab által visszadobott, visszavont és újra benyújtott javaslatot ma tárgyalja a tisztelt Ház. Jelezném, hogy tegnap éjfélkor ez a parlament honlapján még mindig a már elhíresült, "az egyházakkal kapcsolatos "...törvényjavaslat" néven futott, "T/... számú" irományként. Az is világos volt még tegnap éjfélkor, hogy ez az előterjesztés "... és ... képviselők" önálló indítványa. A nagy várakozásban nem tehettem mást, mint felmentem az index.hu oldalára, és szavaztam én is arról, hogy szerintem hogyan folytatódjon ennek a törvényjavaslatnak a címe.

De hadd térjek vissza az Alkotmánybíróság által elkaszált törvényekhez! A kiemelt büntetőügyekre vonatkozó egyes büntetőeljárási szabályok alkotmányosságának vizsgálata során az Ab ismételten kimondta, hogy alkotmányossági szempontból nem fogadható el az a törvénykezdeményezési gyakorlat, miszerint a jogalanyok széles körét érintő, átfogó törvényeket nem a kormánypárt terjeszti elő az előírt egyeztetési eljárások betartása mellett, hanem kormánypárti képviselői indítvány alapján fogadja el a Ház. Az elmúlt másfél évben messze nem ez volt az egyetlen eset, amikor az önök kormánya megkerülte az egyeztetési kötelezettséget.

(10.20)

Az Alkotmánybíróság által közzétett, három határozatban megfogalmazott észrevételek kivétel nélkül olyanok, amelyekre a parlamenti vitában az ellenzék felhívta a figyelmet.

Az új médiaszabályozást támadó egyes indítványokkal kapcsolatban felmerült aggályokat az LMP szinte szóról szóra elmondta. Szintén elmondtuk a büntetőeljárási szabályokról szóló vitában, hogy az önök javaslata alapján sérül a lehető legrövidebb időn belüli szabadon bocsátás vagy a bíró elé állítás követelménye, ráadásul ez sérti az emberi jogok európai egyezménye 5. cikkének (3) bekezdését. De az önök kreatív alkotmányozása nem áll itt meg. A Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezéseihez benyújtott bizottsági módosító javaslatában alkotmányos szintre emeli azt, amit az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek talált. (Folyamatos zaj.) A legfőbb ügyész és az Országos Bírósági...

Elnézést, elnök úr, de most már nem tudom túlkiabálni a képviselőket. (Az elnök csenget.) Most már annyira kiabálok, de már nem hallom a hangomat. Köszönöm.

Az önök kreatív alkotmányozása tehát itt nem áll meg. A Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezéseihez benyújtott bizottsági módosító javaslatában alkotmányos szintre emeli azt, amit az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek talált. A legfőbb ügyész és az Országos Bírósági Hivatal elnökének azon joga, hogy egyoldalúan dönthet az eljáró bíróság kiválasztásáról, jogos felháborodást kelt a bíróság pártatlansága kapcsán. (Folyamatos zaj.) E rendelkezések alaptörvénybe foglalása esetén az említett emberi jogi egyezmény 6. cikke alapján bárki kifogásolhatja az eljárást, vagyis Magyarországot a strasbourgi nemzetközi bíróság kismilliószor elmarasztalja majd.

Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! A sajátos magyar észjárásra alapozott törvényhozási ámokfutás helyett jobb lenne, ha a józan eszükre hallgatnának. Nem szeretnénk azt gondolni, hogy önök többségükben kóros politikai paranoiában szenvednek. Fontolják meg, annak van-e nagyobb valószínűsége, hogy klienseiken és egyre fogyó szurkolóikon kívül mindenki más egy világméretű összeesküvés része, ha kritizálja önöket, vagy annak, hogy tényleg hibákat követnek el.

Tudjuk, hogy az önök vezetői olyan politikai rendszert álmodtak meg maguknak, ahol az ország törvényalkotásába senkinek nincs beleszólása. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ez nyilván egy vonzó verzió és vízió, csakhogy a világ nagyobbik részén (Az elnök ismét csenget.) ezt nem hívják demokráciának.

Elnézést, elnök úr, csak éppen kértem, hogy szeretnék...

ELNÖK: Képviselő asszony, lejárt az ideje sajnos...

SZABÓ TIMEA (LMP): ...tíz másodpercet kapni, mert nem jutottam szóhoz. Úgy gondoljuk...

ELNÖK: Sajnos lejárt az ideje.

SZABÓ TIMEA (LMP): Én értem, de (Kikapcsolják a mikrofonját. - Hangosítás nélkül:) sajnos a képviselők miatt nem tudtam hallatni a hangomat...

ELNÖK: Képviselő asszony... Képviselő asszony, lejárt az ideje. Kérem, foglaljon helyet. (Szabó Timea: Szeretném elmondani, hogy fontolják meg azt, hogy érdemes-e ezt folytatni tovább. Köszönöm. - Taps az LMP és az MSZP soraiban. - Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Lejárt lemez! - Nyakó István: Szégyen, hogy nem hallgattátok végig egyébként!)

Tisztelt Országgyűlés! A kormány részéről Rétvári Bence államtitkár úr kíván válaszolni. Megadom a szót.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. (Nyakó István: Most az milyen lenne, ha én is végigbeszélném a felszólalásodat?) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! A képviselő asszony arról beszélt itt öt percig, hogy Magyarországon nem működik a jogállam, majd végigsorolta az Alkotmánybíróságnak azt a döntését és azokat az indokait, amelyekkel a jogállami intézményrendszert működtetve a parlament elfogadott jogszabályait megsemmisítette.

Ahogy a héten már erre volt példa, az ellenzék ismét önmagának mond ellent. Egyrészről nem lehet sokszor, minden héten eltemetni a jogállamot, másrészről nem lehet azt mondani, hogy ha működnek a jogállami kontrollmechanizmusok egy országon belül, akkor megszűnt Magyarországon a jogállam. Arra az Alkotmánybíróságra hivatkoznak, amelyet önök eddig már legalább háromszor eltemettek: egyszer akkor, amikor az alkotmánybírósági törvényt módosítottuk, egyszer akkor, amikor alkotmánybírákat választottunk, egyszer pedig akkor, amikor az új alaptörvényt elfogadtuk. Önök már háromszor eltemették az Alkotmánybíróságot, ami egyébként nagyon jól fog működni január 1-jétől, ezt az előző napirend előttire adott válaszomban elmondtam, és úgy, hogy közben az Alkotmánybíróság végzi teljes mértékben a munkáját.

De én látom, hogy önöknek az Alkotmánybíróság több döntése azért igencsak fáj. Hiszen önök itt megjósolták nekünk azt is, hogy úgy, ahogy van, az Alkotmánybíróság a médiatörvényt majd meg fogja semmisíteni, de erre sajnos nem került sor - az önök szempontjából sajnos, az ország szempontjából nem sajnos, hanem bizonyos, nem éppen lényegi kérdésekben, három-négy kérdésben az Alkotmánybíróság megsemmisítette egyik-másik részt, de a médiatörvény koncepciójához nem nyúlt. A médiatörvény egészét nem semmisítette meg, a lényegi részeken nem változtatott, azokat nem törölte ki a magyar jogrendszerből, így egyfajta alkotmányos pecsétet tett a médiatörvényre, amire önök azt mondták itt a parlamentben, nagyon sokszor hallottuk, hogy az egészet vonják vissza. Elmondták Budapesten is, elmondták Brüsszelben is, hogy az egész médiatörvény rossz, az egészet vissza kell vonni, ehhez képest az Alkotmánybíróság csak egy-két részletkérdést nyesett le róla, az Európai Bizottság technikai kérdésekben kért hozzá módosítást, de az egész törvény átment az Európai Bizottság szűrőjén, átment a magyar Alkotmánybíróság szűrőjén, és egyik sem értett egyet a magyar ellenzékkel abban, hogy az egész médiatörvényt meg kell semmisíteni.

Amit az egyházi törvény kapcsán ön elmondott, abban csak a konkrét esetről szólt az Alkotmánybíróság, az elfogadás körülményeivel kapcsolatban, a benyújtott, zárószavazás előtti módosító indítványokról szólt, de nem az általános gyakorlattal érvelt az Alkotmánybíróság, és ki fogjuk küszöbölni azt a tényt, amit az Alkotmánybíróság hibának, alkotmányellenes tényezőnek tartott. Valljuk be, sokakat azért igencsak meglepett (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.), hogy az Alkotmánybíróság - akár a korábbi gyakorlatával is szembemenve - zárószavazás előtti módosítók miatt mondott ki közjogi érvénytelenséget. Ez a korábbi években - mint az a különböző egyéb hozzá fűzött indokolásokból, különvéleményekből kiderül - nem volt gyakorlat, ez egy erős szakítás a korábbi tendenciával, de az Alkotmánybíróság így döntött, és mi ezt természetesen tiszteletben tartjuk, hiszen Magyarországot mi jogállamként álmodtuk meg.

A Fidesz és a KDNP vezetői azért elég sokszor küzdöttek már diktatúrák ellen, a KDNP-ből és a Fideszből volt, aki mind a barna, mind a vörös diktatúrával szemben akár a börtönbüntetést vagy az emigrációt is vállalta, őket egyfajta nem jogállami kokettálással vádolni szerintem (Közbeszólás az MSZP soraiból: Meg kellene őket kérdezni!) nekünk, fiatal képviselőknek, akik nem éltünk abban a rendszerben, amikor igazán megméredzkedett az, hogy ki áll a diktatúra és ki áll a demokrácia pártján, egy kicsit bátor dolog.

Az egyházi törvény benyújtásával kapcsolatban pedig, képviselő asszony, már számos olyat láthatott, hogy a törvényjavaslatoknak a tárgya megvolt, hogy mit fog az Országgyűlés tárgyalni, de a végső szöveg csak az előzetes napirend kiküldése előtt (Szabó Timea: Nem!) történt meg. Megtehetnénk azt is nyilvánvalóan, hogy később küldjük ki a napirendet, csak akkor nem tudnak az ellenzéki frakciók sem felkészülni és az ütemezéssel időben készülni, de igyekszünk (Szabó Timea: Nem volt szöveg!) minél inkább előre tervezni önöknek. A törvényjavaslatnak a szövege pedig a képviselő asszony előtt is ismert, ezt idén tavasszal már jó párszor megvitatta a parlament (Szabó Timea közbeszól.), és azt is előre jeleztük, hogy a két szöveg között - a már elfogadott és a benyújtott között - nagyjából átfedés lesz, tehát egy már ismert szövegre vártak önök mindnyájan.

Ami a képviselői indítványok kérdését illeti, ön is nagyon jól tudja, hogy ugyanolyan joga van a képviselőknek törvényjavaslatot előterjeszteni, mint a kormánynak, vagy akár a köztársasági elnöknek, vagy az országgyűlési bizottságoknak (Szabó Timea közbeszól.), és vannak jogállamok, vannak olyan demokráciák, ahol minden törvényjavaslat képviselői indítványként érkezik és nem kormányzati előterjesztésként, és azok is jogállamok, és nem vonhatjuk kétségbe ennek a lehetőségét. Az LMP-s képviselők is terjesztenek elő önálló törvényjavaslatokat, és egyiknek az indokolásában sem olvastam azt, hogy pontosan azt kikkel egyeztették, milyen előzetes koordináción ment át. (Szabó Timea közbeszól.) Amit önök számon kérnek a kormánypárti képviselőkön, kérem, mutassanak példát, a saját javaslataiknál tegyék meg, és utána kérjék ezt számon a kormánypárti képviselőkön. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Köszönöm szépen a türelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   1-4   5-12   13-16      Ülésnap adatai