Felszólalás adatai

GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök: Köszönöm szépen a szót, házelnök asszony. Tisztelt Képviselőház! Hölgyeim és Uraim! Egy ország kormánya számára nincsen annál szentebb kihívás, mint egyformán igazságossá és gazdaggá tenni egy országot. Ez a szándék vezeti, azt gondolom, valamennyi kormányt; ez a szándék vezeti az én kormányomat is.

A száz lépés programjában a korábbinál nagyobb érdekeltséget kívántunk arra teremteni, hogy munkából jó jövedelemmel, tisztességgel, megbecsülést szerezve lehessen megélni. Ennek a programnak a részeként átalakítottuk a családtámogatás rendszerét, azért, hogy annak jusson több, akinek nagyobb a szüksége, és az viseljen több felelősséget, akinek nagyobb a lehetősége. A családtámogatás új rendszere az alacsony jövedelmű, dolgozó családokat segíti leginkább. Kiküszöböli azt az igazságtalanságot, amely a mai rendszer része, hogy tudniillik azok kapnak többet, akik a legmagasabb jövedelműek.

Bejelentettük programunkat az egészségügy átalakítására. 15 év után végre világos: Magyarországon biztosítás alapú egészségügy lesz. És szembenézünk azzal, hogy az egészségügy egész intézményi, szolgáltatási, finanszírozási rendszerét át kell alakítani, hogy ne csak mint lyukas vödörbe öntsük közös pénzünket, és mégse legyen elégedett sem orvos, sem ápolónő, sem pedig a beteg. Ez a program természetesen sok-sok év munkáját fogja majd igényelni.

Mindezt követően javaslatot tettünk arra, hogyan alakítsuk át a szakképzés rendszerét. Erre egy többéves megoldást javasoltunk, amelynek első elemei már idén életbe lépnek; és összefüggő programot dolgoztunk ki a lakótelepeken élők életkörülményeinek javítására. Nem kétséges ugyanakkor, hogy minden ilyen politikai törekvésnek, minden ilyen társadalmi törekvésnek, amely egyszerre kíván két célt szolgálni: nagyobb igazságosságot és nagyobb közös gazdagságot, ezeknek a törekvéseknek az alfája és ómegája igazán persze az adók és járulékok rendszere és a bérek rendszere.

Az elmúlt hetekben folytatott megbeszéléseket és konzultációkat követően szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy milyen tartalmú adótörvényeket kívánunk majd benyújtani a Háznak, szokásos időben, szeptemberben. Azért teszem ezt meg, hogy legyen idejük megismerkedni a részletekkel, vitathassák, érthessenek vele egyet az előttünk lévő hónapokban; legyen valóságos közbeszéd, disputa tárgya, hogy jók-e azok a javaslatok, amelyeket teszünk, amelyek meggyőződésem szerint egyszerre szolgálják a társadalmi igazságosság és egyszerre szolgálják a megerősödő, gazdagodó Magyarország közös érdekeit.

A rendszerváltás óta eltelt időszak első nagy adó- és járulékreformjára kívánok javaslatot tenni, olyan programra, amely az adócsökkentés programja. Nemcsak adóreform, de jelentős adócsökkentési program is. Olyan program, amely valamennyi adónemre és a legfontosabb járadékokra is tekintettel van. Ehhez kapcsolódóan javaslatot fogok tenni arra, hogy növeljük a minimálbéreket, változtassuk meg a minimálbér megállapításának módját, és vezessünk be egy olyan többlépcsős minimálbérrendszert, ahol azok, akik szakképzettebbek, azok, akik többet tanultak, akik több erőfeszítést tettek, magasabb minimálbért fognak kapni. Azt fogom javasolni, hogy valamennyi adójavaslatot és a minimálbérre vonatkozó javaslatot az Országgyűlés foglalja törvénybe, teremtsen garanciát ennek végrehajtására - mindig ezt kérték tőlünk. A javaslatokkal az a szándék, hogy kiszámítható, tervezhető jövő legyen, minden döntéshozó, valamennyi magyar ember tudhassa, hogy a következő években az életüket leginkább befolyásoló adó-, járulék- és bérkérdésben mi várható.

Az a program, amelyre javaslatot teszek, mintegy 1000 milliárd forint államháztartási bevételcsökkenést eredményez, egyenlően megosztva itt a tehercsökkentést az emberek és a vállalatok között. Ez egy méltányos program: egyszerre szolgálja az igazságosságot és egyszerre a gazdaság szempontjait.

Az 1000 milliárdot meghaladó, vállalkozásoknál és embereknél otthagyott jövedelem mellett - a minimálbér megemeléséből elsősorban, illetve a forgalom kifehéredéséből másodsorban - keletkezik egy összesen 200 milliárd forintnyi többletbevétel, összességében tehát a rendszernek az államháztartásra gyakorolt hatása mintegy 800 milliárd forint. Ezt öt év alatt gondoljuk, hogy a hatékonyabb állami működéssel, egy jobban működő igazgatással, természetesen az európai uniós források által egyébként megteremtett forrástöbblet felhasználásával és azzal a növekedési többlettel, amellyel rendelkezünk, hiszen évente mintegy 4 százalékkal növekszik a gazdaságunk, ezekkel a forrásokkal a bevételkiesés kompenzálható.

Hogy is szól a program? Elsőként beszéljünk az általános forgalmi adóról: azt javasoljuk, hogy 2006. január 1-jétől az általános forgalmi adó legmagasabb kulcsa 25 százalékról 20 százalékra csökkenjen. (Taps az MSZP padsoraiból, szórványos taps az SZDSZ padsoraiból.) Ez a lépés 146 milliárd forintot fog otthagyni az emberek zsebében; egy átlagos magyar családnál 50 ezer forintot egy évben.

Olcsóbb lesz ettől a lépéstől a lakás. Alacsonyabb lesz a villamos energia ára. Olcsóbb lesz ettől a lépéstől a felsőruházat például és jó néhány élelmiszer is. Olcsóbb lesz a benzin és olcsóbb lesz a gázolaj, mert az általános forgalmiadó-csökkentés árcsökkentő hatását nem kívánjuk kompenzálni a jövedéki adók megemelésével. Ugyanakkor el kell mondjam önöknek, nem kívánjuk, hogy csökkenjen, mondjuk, az alkoholok vagy a dohánytermékek ára (Taps az MSZP padsoraiból.) - ezekben a körökben az általános forgalmi adó csökkentését kompenzálni fogjuk a jövedéki adók módosításával.

(13.10)

Szeretném önöket tájékoztatni arról, a kormány kereste annak az útját és lehetőségét, hogy csökkentsük például a távfűtés általános forgalmi adóját. El kell mondanom önöknek, ezt például azért nem lehet megtenni, mert 2001. július 12-én az akkor hivatalban lévő kormány lezárta az Európai Unióval az adózási fejezetet, és abban azt vállalta, hogy ezen középső adókulccsal adóztatja például a távfűtést, mi több, még arra is kötelezettséget vállalt, hogy a későbbiekben azt fel fogja emelni normál szintre. (Moraj a kormánypárti oldalon.) Nagyon sajnálom, hogy így tett az akkori kormány, nagyon sajnálom, hogy ezzel elvette azt a lehetőséget, hogy az adók csökkentésével csökkenthessük a távfűtés árát. Szívesen megtettem volna. (Zaj az ellenzéki oldalon.)

A személyi jövedelemadó területén három lépésre szeretnénk sort keríteni. Egyik oldalról azt szeretnénk, ha a legmagasabb kulccsal adózó jövedelem mai másfél millió forintos határa a következő években fokozatosan úgy emelkedne, hogy 2010-re a mostani másfél milliós határ 3 millió forint lenne. Ekkor érjük el azt, hogy az átlagos jövedelmek végre nem a legmagasabb adókulccsal adóznak, mi több, az átlagos jövedelmek felett mintegy 20 százalékkal lépne csak be az akkori legmagasabb kulcs.

Második lépésként a legmagasabb adókulcsot szeretnénk 38 százalékról 36 százalékra csökkenteni, és az a véleményünk, hogy ezt a lépést már január 1-jén meg kívánjuk tenni, azzal a lépéssel együtt, hogy a mostani másfél milliós határt az inflációnak megfelelően korrigáljuk.

Harmadik lépésként: Magyarországon - a legtöbb más országgal ellentétben - egymástól nagyon különböző módon adóznak a munkajövedelmek és a tőkejövedelmek. Sok vita is van arról, hogy hogyan lehetne közelíteni egymáshoz e két jövedelem adóját. Ilyen vitát folytattunk az elmúlt években is. Azt javaslom, kezdjünk arról megbeszélést, hogy az átlagos betéteket lényegesen meghaladó, több milliós nagyságú betétek, vagy az átlagos kisbefektetői részvényvásárlást és -forgalmat lényegesen meghaladó, több milliós részvénybefektetések hozama, kamata kedvezményesen 10 százalékkal valamikor majd 2007-től adózzon. Erről természetesen megbeszélést kell folytatni ezen piac szereplőivel, mint ahogy az egész csomagról megbeszélést kell folytatni az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal és a Gazdasági és Szociális Tanáccsal is. Abban várom az önök támogatását, értsenek egyet azzal, hogy ha a munkajövedelmek már másfél-két millió forintnál viselik a 36 százalékos adóterhet, akkor ilyen történelmileg is alacsony infláció mellett - ami 3,5 százalék körüli - a sok milliós tőke- és pénzbefektetéseknek egy nagyon alacsony kamatterhe nemcsak hogy méltányos, hanem igazságos is.

Negyedik: azt javaslom, hogy 2008. január 1-jétől az iparűzési adót a jelenlegi formájában szüntessük meg. Szüntessük meg, mert a jelenlegi iparűzési adó nem igazságos, és nem szolgálja azt a gazdaságpolitikát, amelynek az a fő célja, hogy a magasan hozzáadott értékű termelés húzza Magyarország gazdaságát. Az elmúlt években már több lépést tettünk annak érdekében, hogy a jelenlegi iparűzési adót az adóalapból levonhatóvá tegyük, ezzel csökkentsük a vállalatok terheit. A vállalatok által fizetett iparűzési adó az önkormányzatok bevételeit növeli, az ottani fejlesztések pénzügyi alapjait teremti meg. Az a szándékunk, hogy most január 1-jétől a korábban elkezdett folyamat betetőzéseként az iparűzési adó száz százalékát az adóalapból leírhatóvá tesszük, 2008. január 1-jétől pedig egy olyan új, csak a vállalkozások által a helyi önkormányzatnak fizetett helyi adót állapítunk meg, amelynek a mértéke a mai adómértéknek csak a fele. Az így kieső bevételt - mert az önkormányzatoknak a bevételre szükségük van - a központi költségvetés fogja közvetlenül az önkormányzatoknak megtéríteni. (Zaj, közbeszólások az ellenzék soraiból.) Az önkormányzatok nem járhatnak rosszul, ugyanakkor pedig az kell, hogy a vállalkozásokra kevesebb teher jusson, mert a kevesebb teherből nagyobb növekedés, a nagyobb növekedésből több munkahely lesz majd. (Taps a kormánypárti oldalon.) Az új helyi adó alapjául az önkormányzatok által választható módon az ingatlan típusú adózást, a személyi jövedelemadó típusú adózást és az ökoadózást is lehet választani majd.

A magyar gazdaság versenyképességéről folyó vitákban, megbeszélésekben folyamatosan visszatérő elem a társadalombiztosítási járulék munkáltatók által fizetett részének viszonylagos magas szintje. Ma - mint talán mindnyájan tudják - a munkabér után a vállalatok 29 százalék társadalombiztosítási terhet fizetnek. Azt javaslom, folytassuk azt a programot, amely a társadalombiztosítási terhekhez kapcsolódó egységes egészségügyi hozzájárulás megszüntetését jelenti - ezt megtesszük az idén és a következő évben -, illetve 2007-ben az egészségügyi rendszer átalakításához, a biztosítási alapú egészségügyre történő áttéréshez is kapcsolódva, csökkentsük 3 százalékkal a munkáltatók által fizetett tb-terhet, két évvel később, 2009-ben pedig újra 2 százalékkal csökkentsük ezeket a terheket. Azt reméljük, hogy ezzel növekszik a befektetési kedv, azt reméljük, hogy ezzel újabb lendületet vesz a magyar gazdaság, és ezzel - az egyéb terhek csökkenésével együtt - érdemes lesz Magyarországon befektetni és fejleszteni, új munkahelyeket teremteni. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Azt javaslom, hogy terjesszük ki a legvagyonosabb társadalmi csoportok felelősségét. Azt javaslom, hogy kérjünk tőlük magasabb és több felelősségvállalást. Az a kormány javaslata, hogy a százmillió forint egyedi értéket meghaladó lakóingatlanokra vessünk ki luxusadót. (Taps a kormánypárti oldalon.) Azt javasoljuk, hogy a százmillió forintú értékre évente félszázalékos adót kelljen fizetni, amely adóbevétel a helyi önkormányzatok költségvetését gyarapítsa. Mert a vagyon, a tulajdon kötelez. Arra kötelez, hogy az ember több felelősséget vállaljon, és nagyobb mértékben járuljon hozzá a közterhekhez. (Zaj az ellenzék soraiban. - Az elnök csenget.) Ráadásul - részben az elmúlt évek gazdasági és társadalmi folyamataira is reflektálva - azt gondolom, hogy a luxusadó bevezetése az egyik legjobb megoldás arra, hogy a korábban az adózás alól kivont jövedelmekből képződött vagyon most újra a közteherviselés tárgyát képezze. (Taps a kormánypárti oldalon.)

A társasági adóban - miután az a térség már ma is legalacsonyabb társasági adója - csak egy kisebb korrekciót javasolunk. Önök is tudják, hogy ma 16 százalékos a magyar társasági adó. Azt javasoljuk, hogy az első 5 millió forint eredmény még ennél is kedvezményesebben, 10 százalékkal adózzon, amely adókedvezményt azok a vállalatok vehetik igénybe, amely vállalatok más adókedvezményt nem vesznek igénybe, és az általuk fizetett átlagos bér egy munkavállalóra vetítve eléri a minimálbér kétszeresét. Úgy gondoljuk, hogy ez a kis- és középvállalkozások ösztönzésének egyik leghatékonyabb módja. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Azt javasoljuk, hogy az ötéves adóreform- és adócsökkentő programhoz illesszünk egy ugyanilyen hosszú minimálbér-növelési programot. 1. Növeljük a minimálbéreket. 2. A minimálbért a rendszerváltás után tizenöt évvel végre kössük hozzá a létminimumhoz. 3. Olyan háromlépcsős minimálbért vezessünk be, ahol a szakképesítéssel, illetve a diplomával rendelkezők garantáltan magasabb minimálbérrel kell, hogy alkalmazásra kerüljenek, mint bárki más. Magyarországon ma nincs ilyen rendszer. Azt gondoljuk, hogy éppen ideje ezt bevezetni. A diplomások számára a közszférában ez a kormány bevezette a minimálbért, de a versenyszférában nincs diplomás minimálbér, és nincs a szakképzettek számára megállapított külön minimálbér.

(13.20)

Azt javasoljuk, hogy érjük el azt, hogy a minimálbér fedezi legalább a létminimum, a létminimumon való élés költségeit. Azt javasoljuk, hogy kössük hozzá a legalacsonyabb minimálbért, azt a minimálbért, amelyet a szakképzetlen vagy alapfokú képesítéssel rendelkezők számára legalább ki kell fizetni ehhez a létminimumhoz. Ez a legutolsó KSH-jelentés szerint legalább 63 ezer forint. Ennél legalább 10 százalékkal legyen magasabb a középfokúak minimálbére, és további 10 százalékkal a felsőfokú végzettségűek minimálbére - ez legyen a minimum. Ez azt jelenti, hogy jövőre átlagosan 70 ezer forint lehet a minimálbér, a mai 57-tel szemben (Taps a kormánypártok soraiban.)

Egyszerű az a program, amit ajánlok a parlamentnek. Azt mondom, hogy magasabb bérek, csökkenő adók, és a csökkenő infláció után most már mondhatjuk azt is, hogy csökkenő árak. Ehhez a programhoz kérem a Magyar Országgyűlés támogatását annak érdekében, hogy Magyarországon a közterhek egyenlőbben és igazságosabban oszoljanak meg, annak érdekében, hogy azok vállaljanak többet, akiknek több van.

Azt szeretnénk, ha végre újra ezek a legfontosabb kérdések kerülnének vissza közös nyilvános eszmecseréink középpontjába, és azt szeretnénk, hogy Magyarországon több pénz maradjon az emberek zsebében. Azt szeretnénk, ha Magyarországon több lehetőség lenne a vállalatok fejlesztésére, mert ez így együtt egy erős, fejlődő és igazságos Magyarországot teremt. Magyarországért, a köztársaságért!

Köszönöm szépen. (Nagy taps a kormánypártok soraiban.)