Felszólalás adatai

Én először az ajánlási pontok közül az utolsó kettőhöz, a 27., 28. számúhoz szeretnék hozzászólni. Nagyon érdekes javaslatok ezek, Kósa Lajos képviselőtársam nyújtotta be ezeket. Nagyon szerényen és szolidan meghúzva egy illetménykiegészítés-, illetve illetménypótlék-megvonást tartalmaznak, csökkentést tartalmaznak ezek a javaslatok.

Az egyik esetben az önkormányzatoknál dolgozó köztisztviselőknél beszélhetünk egyfajta fizetéscsökkentésről. A 27. pontban, ahol az eredeti javaslat egy 40 százalékos illetménykiegészítést állapított meg, ez most 10-30 százalékosra csökken, és ez a községi önkormányzatoknál 10 százalékra csökkent 20-ról, és egyéb önkormányzatoknál 30-ról 20 százalékra.

Nagyon szépen beleillik ez a javaslat abba a sorba, amit az Ötv. vitájában már láttunk, magyarul, hogy önök nem fognak számítani az önkormányzatoknál a köztisztviselőkre sem, úgy, ahogy egyébként az önkormányzatokra általában sem.

Nézzük a következő módosítót, ez a 28. ajánlási pontban található. Itt a jegyzők illetménypótlékát csökkentik le radikálisan. De nézzük, hogy hogy néz ki ez. A 3 ezertől 10 ezer fős településeknél az szerepel... - bocsánat, itt pontosan fordítva van, itt éppen ezeket a pótlékkiegészítéseket meg fogják növelni. Igazából nem értem az eltérést, hogy a jegyzőknél miért egy növekedést tapasztalhatunk, egyéb köztisztviselőknél meg miért csökken az a pótlék.

(20.40)

De továbbmennék, és az MKK-hoz szeretnék egy-két megjegyzést hozzáfűzni. A javaslat eredeti szövege szerint ez egy olyan köztisztviselői kar lesz, amelyben a tagság kötelező lesz, és igencsak aggodalommal töltheti el a kormánytisztviselőket ennek a javaslatnak a pontos tanulmányozása. Eleve nem értjük azt, hogy miért kell egy kötelező tagságot megfogalmazni a kormánytisztviselők számára. Mi itt számos módosító javaslatot benyújtottunk; egyébként a módosító javaslatok 90 százalékát az LMP nyújtotta be, és üdvözöljük, hogy kettőt ebből tartalmilag önök támogathatónak tartottak, de nézzük most, hogy az MKK-nál milyen javaslatokat adtunk be.

A 33. § (6) bekezdését javasoljuk kiegészíteni azzal, hogy az MKK-tagság nem zár ki más kamarai tagságot, ez eddig még rendben is van, de mi azt szeretnénk, hogyha más szakszervezeti tagsági viszonyt sem zárna ki. Nagyon aggályosnak tartjuk egyébként az MKK kapcsán azt, hogy a kormánynak nagyon komoly beleszólási lehetősége lesz majd ennek a szervezetnek a munkájába, nem értjük, hogy miért kell részt venni az MKK munkájában a kormánynak. Véleményem szerint egy nagyon politikai nyomásgyakorlást eredményezhet ez a dolog.

Nézzük tovább! A döntőbizottsággal kapcsolatos, a jogviták elbírálásával kapcsolatosan is nyújtottunk be egy módosító javaslatot a 26. pontban. Itt úgy rendelkezik a szakasz, hogy az új törvény szerint nem lehet majd egyből bírósághoz fordulni. Ezt igazából nem is értjük, hogy miért nem lehet legalább azokban a nagyon fontos esetekben, amikor nagyon komoly jogsérelmekről beszélhetünk. Ezért nyújtottunk be olyan módosító javaslatot, ami a kormánytisztviselők, köztisztviselők számára lehetővé teszi azt, hogy a jogviszony-megszüntetés, a fegyelmi és kártérítési esetek, illetve a kinevezések egyoldalú módosítása kapcsán lehessen egyből a munkaügyi bíróságokhoz fordulni. Nem értem, hogy ezt miért nem tudják önök támogatni. Ahogy egyébként az MKKSZ elnöke nyilatkozta, nagyon félnek a kormánytisztviselők a döntőbizottságtól, hiszen tagjait a kormány nevezi ki, ezért semmiféle pártatlanságra, függetlenségre nem számíthatnak tőlük. Kérem, fontolják meg, hogy legalább a legfontosabb esetekben fordulhassanak a kormánytisztviselők közvetlenül a bírósághoz.

Nézzük tovább, ahogy már itt volt szó a méltatlansági körülményekről esetükben, egyáltalán nem értjük - és ez az első ajánlási pont, elnök úr -, hogy a köztisztviselő munkahelyén kívüli magatartását miért kívánja korlátozni ez a törvény. Ezt már a köztisztviselői, illetve a kormány-tisztviselői törvény vitájában is valamennyi ellenzéki párt elmondta, hogy ez súlyosan jogsértő rendelkezés lehet, egyfajta gumijogszabály, amelynek kapcsán a munkáltató jogosult lesz arra, hogy a munkavállalót, illetve ebben az esetben a kormánytisztviselők és a köztisztviselők legalapvetőbb és legintimebb pillanatait is befolyásolni tudja, ezért nagyon kérem önöket... (Dr. Rétvári Bence mosolyog.) Igen, államtitkár úr, én nem arra gondolok, amire ezek szerint ön gondolt, de amikor egy kormánytisztviselő a barátaival elmegy valahova, és esetleg nem úgy viselkedik, ahogy ezt esetleg az államtitkár úr elvárná tőle, igenis egy aduász lehet a munkáltató kezében, abban az esetben, hogyha egy bármiféle jogviszony-módosításról lenne szó.

Szintén, még kicsit visszakanyarodva az MKK-tagsághoz, azt kezdeményeztük a 8. ajánlási pontban, hogy amennyiben önök kötelezővé kívánják tenni ezt a tagságot, amivel mi a legmesszebbmenőkig nem értünk egyet, de nagyon üdvözlendőnek tartanánk, ha ez a javaslat kimondaná azt, hogy nem kell tagdíjat fizetni az MKK tagságához. Ezt nem tartalmazza ez a javaslat, ezt majd egy későbbi rendeletben fogják önök meghatározni, de mi azt szeretnénk, hogy ne lehessen így kötelezettséget terhelni azokra a köztisztviselőkre, akiknek az illetménye már évek óta változatlan, ezért nem tartanánk semmiképpen célravezetőnek, hogyha egy újabb teherrel sújtanák őket.

A további módosító indítványainkról Kaufer Virág képviselő asszony fog beszélni. Köszönöm szépen a szót. (Taps az LMP soraiban.)