Készült: 2020.07.07.21:49:27 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

124. ülésnap (2008.02.19.), 188. felszólalás
Felszólaló Hadházy Sándor (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 13:14


Felszólalások:  Előző  188  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az idegenforgalom, illetve a turizmus területéről szeretnék beszélni, hiszen ez egy olyan furcsa ágazat, amely az iparhoz és a mezőgazdasághoz képest sem, meg önmagához képest sem gépesíthető. Ez egy olyan ágazat, ami rendkívül komoly élőmunkaigényt képvisel, és ez egy olyan ágazat, amely az elmúlt időszakban fejlődésnek indult. Ezt annak köszönhette, hogy nagyon sokan felismerték az ezen ágazatban rejlő lehetőségeket, önkormányzatok, vállalkozók, és végül 1998-99 tájékán a kormányzat is felismerte azt, hogy ebben van fantázia. A nemzeti össztermék több mint 8 százalékát adja ez az ágazat, és a foglalkoztatottak aránya is nagyon szép képet mutat.

Úgy gondoltuk 1998-99 tájékán, hogy itt még vannak komoly tartalékok, ezért elindult egy közös gondolkodás, amikor is a szakmai szervezeteket is, az akkori ellenzéket is, a kormányzatot is és az akkori kormánypártok képviselőit is megszólítottuk, és elkezdtünk egy közös fejlesztési tervben gondolkodni. Nem volt könnyű, de sikerült meggyőzni az akkori kormányzatot, hogy álljon az ágazat mellé, és nagyon óvatosan, de kezdje el támogatni ezt a szektort. Megtette.

(17.30)

Ennek köszönhetően először 11 milliárd forintra, aztán 2000-ben 20 milliárdra, és azt követően pedig 30 milliárdra emelkedett az a forrás, amely fejlesztési célokat szolgált, mindez a Széchenyi-terv keretében történt.

Voltak viták természetesen, hogy ez a forrás hogyan kerüljön felhasználásra. Úgy gondoltuk, hogy az ország egyik legfontosabb, leginkább fejleszthető területe a termál- és gyógyturizmus, és ennek köszönhetően elkezdtünk fürdőfejlesztéseket támogatni, illetve az ehhez kapcsolódó egyéb kiegészítő tevékenységeket is. Megerősödtek olyan mikrotérségek, kistérségek, amelyek azóta is bizonyították, hogy érdemes volt ideinvesztálni, hiszen az állami támogatásokra fordított összegek az állam számára is - és természetesen a vállalkozók számára is - vagy részben, vagy teljes egészében már megtérültek. Azt gondoltuk, gondolhattuk ezt persze, mert Medgyessy Péter miniszterelnök-jelöltként, majd miniszterelnökként is megerősítette és megígérte, hogy ezt az ágazatot ők is támogatni kívánják, hiszen bizonyított az ágazat, és látják, hogy ebben van fantázia. 2003-2004 tájékán - azt tudom mondani - a tehetetlenségi erő vitte a támogatási rendszert tovább, illetve a 2002-ben és 2003-ban megítélt támogatásoknak köszönhetően a Széchenyi-terv támogatási rendszere tovább működött, és viszonylag jelentős források áramlottak a turizmuságazatba.

De sajnálatos módon ez a folyamat 2004-ben megtört, és azt találta ki az akkori kormányzat, hogy ne hazai forrásokból legyen támogatott a turizmus, hanem használjunk fel erre uniós forrásokat. Gondoltuk, hogy ez jó ötlet, hiszen a hazai forrásokat más fontos célok finanszírozásához is fel lehet használni, oktatás, egészségügy, és más ágazatokra. De azt követően azt tapasztaltuk, hogy 2005-ben és 2006-ban a turizmuságazatból igen jelentős forráskivonás történt. Először a fejlesztési források apadtak el, ugyanis nem érkeztek az uniós támogatási források, és azt követően - sajnálatos módon - a marketingforrás is jelentős mértékben beszűkült. Az ágazat természetesen szakmai szempontból is - és ezt az akkori ellenzék, tehát a Fidesz képviselői is szóvá tették - aggályát fejezte ki, hogy ez nem lesz jó.

Sajnálatos módon beigazolódott ez az aggályoskodás, hiszen az elmúlt években azt tapasztaljuk, hogy először a külföldi látogatók száma apad jelentős mértékben, most már pedig azt tapasztalhatjuk, hogy a turizmus teljesítménye is folyamatosan csökken. Természetesen a statisztika eszközeivel lehet a dolgokat kicsit kozmetikázni, de teljes egészében nem. Ma azt mondja a kormányzat képviselője - és természetesen a kormánypárti képviselők is -, hogy még mindig van növekedés ebben az ágazatban; ugyan ez a növekedés már csak 1 százalék körüli, de még mindig tetten érhető. Ez valóban így van, hogyha csak a forintteljesítményt nézzük, azonban hogyha az inflációt és egyéb tényezőket is figyelembe veszünk, akkor sajnálatos módon és egyértelműen azt láthatjuk, hogy a turizmuságazat teljesítménye az elmúlt években folyamatosan és fokozatosan csökkenő tendenciát mutat.

Éppen ezért mint a sport- és turisztikai bizottság tagjának, nekem itt is szóvá kell tennem az effajta politikát, és rá kell mutatnom arra, hogy sajnos a kis- és középvállalkozási támogatási rendszer a turizmuságazatot az elmúlt években jelentős mértékben visszavetette. Ezért jó alkalom - bár szomorú, de jó alkalom - az, amikor a 2005-2006. évi beszámolót tárgyalja a parlament, hogy ezekre a kedvezőtlen folyamatokra rámutassunk.

El is gondolkodtat bennünket, és próbáljuk megfejteni, hogy vajon a kormányzatnak - és legfőképpen a miniszterelnök úrnak - mi is lehet valójában a szándéka az országfejlesztéssel, illetve a kis- és középvállalkozások fejlesztésével. Bevallom őszintén, nem tudtuk eddig kitalálni. Mert azért azt csak nem tételezhetjük fel az ország miniszterelnökéről, hogy szánt szándékkal kívánja ezt az ágazatot tönkretenni. Azt azért nem gondolhatjuk - ugye, tisztelt képviselőtársaim -, hogy szándékosan rontjuk a kis- és középvállalkozások helyzetét és a gazdaság helyzetét. Úgy gondolom, ez nem lehet szándékos, de mindenképpen ez az állapot bekövetkezett, ezért tisztelettel javasolom, hogy a kormányzat hallgassa meg a szakmai érdek-képviseleti szervek véleményét, javaslatait, és próbáljon meg annak mezsgyéjén gondolkodni, és a kis- és középvállalkozási támogatási rendszert ennek tükrében átgondolni.

Nagyon érdekes volt Hankó Faragó képviselőtársam eszmefuttatása. Ebből az látszik, hogy tulajdonképpen ők tisztában vannak a kis- és középvállalkozások helyzetével, és tisztán és világosan látják a tendenciákat is. Sőt, azt hallhattuk, hogy azzal is nagyjából tisztában vannak, mit kellene tenni annak érdekében, hogy az ő helyzetük javuljon, és ne romoljon. Ha mindezt figyelembe vesszük és elfogadjuk, akkor már csak egy kérdésre szeretnénk választ kapni, hogy akkor miért nem ennek tükrében alkotják meg a jogszabályokat, miért nem ennek tükrében változtatják meg az adózási és egyéb jogszabályokat. Sajnos, erre a kérdésre nem kaptunk a mai napon sem választ, és azt tudom javasolni a képviselőtársaimnak, hogy legfőképpen ezekre a kérdésekre keressük meg a választ. Hogyha a kormányzat tisztában van a helyzettel, tisztában van a folyamatokkal, és tudja, hogy mit kellene tenni, akkor miért nem teszi?

A másik kérdés, amire szeretnék kitérni, a jelentéssel szoros összefüggésben van. Itt az egyik képviselőtársam tért ki erre a kérdésre, mégpedig Molnár Albert, idézte a Corvinus vállalkozásfejlesztési programot.

Tisztelt Országgyűlés! A jelentés 44. oldalán találkozhatunk a Corvinus cégcsoport kérdésével, hiszen 2005. május 5-én a kormány határozatában hozta létre a "Sikeres Magyarországért" hitelprogramokat, ezt meghirdette, és ennek következtében 2005-ben megvásárolta a Corvinus Rt.-t. Az MFB Rt. részesedését kivásárolta a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt.-ből. Itt több program fut párhuzamosan, csak szeretnék a hatékonyságról tájékoztatást adni. Az egyik a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.

Tisztelt Országgyűlés! 2005-ben 112 beérkezett kérelemből két szerződést - tehát a 112-ből kettő szerződést - sikerült megkötni, és ebből a kettőből az egyik kkv volt. A másik ilyen társaság a Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.

(17.40)

Itt olvashatjuk, hogy 56 kérelem érkezett be 2005-ben. 56-ból 4 szerződést sikerült megkötni, itt viszont már jobb az arány, mert ebből 4 kkv. A következő a Beszállítói Befektetői Zrt. Itt 31 beérkezett kérelemből kettőt sikerült megkötni, és sorolhatnám hosszan a példákat. Van olyan egyébként, amelyik elképesztő teljesítményt mutatott, például a Start Tőkegarancia Zrt.-hez két kérelem érkezett be, és ebből egyet sem kötöttek meg. Úgy gondolom, hogy ilyen jellegű támogatásokkal és gazdaságélénkítő programokkal kár foglalkoznunk, hiszen valószínűleg a zrt.-k működtetése több forrást igényel, mint amennyi hasznot egyáltalán a támogatásokból kitermelni lehet.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  188  Következő    Ülésnap adatai