Készült: 2024.09.21.03:31:00 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

126. ülésnap (2020.05.06.), 81. felszólalás
Felszólaló Dr. Polt Péter
Beosztás legfőbb ügyész
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 28:44


Felszólalások:  Előző  81  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem vagyok könnyű helyzetben, mert a legfőbb ügyész nem politikai szereplő, hanem szakmai. Ezt az Alkotmánybíróság több ízben kimondta, hangsúlyozta, ezért nyilvánvaló, hogy az én felszólalásom itt és most szakmai keretek között kell hogy történjen. Ugyanakkor, ahogy erre Szél Bernadett képviselő asszony utalt, politikai vita folyik, és ennek a politikai vitának a keretében a szakmaiságnak igen nehéz a szerepe.

(15.40)

Engedjék meg, hogy talán a helyzet illusztrálására, ha már Bajkai képviselő úr is említette a parlamentarizmus jelentőségét, egy történetet mondjak el röviden. Ez pedig az 1940-es évek végének parlamentjéből való, az akkori koalíciós kormányzás végén, amikor a Kommunista Párt már igen erőteljes befolyást gyakorolt az ország életére, és valamennyi pozíciót megszerzett, de még látszatban demokrácia volt. Itt ebben a parlamentben vita folyt egy nagyon fontos mentelmi ügyben, amely érintette a jogállamiságot, és érintette az ország szuverenitását is. Az egyik kisgazda képviselő hosszasan érvelt jogi érvekkel az álláspontja mellett, míg végül türelmét nem vesztette a másik oldal jeles képviselője, Marosán György, aki ugyanolyan egyenes és szókimondó volt, mint ahogy ezt néha ma is tapasztaljuk a mai parlamentben.

Közbeszólt, és zavarta a felszólalót, mire az elnök figyelmeztette, hogy Marosán úr, majd a későbbiekben lehetősége lesz arra, hogy a jogi érveit előadja, de Marosán György úgy válaszolt, hogy elnök úr, nekem nincsenek jogi érveim, nekem csak politikai érveim vannak, ezek azonban ütik az önök érveit; és tényleg ütötték. Én azt gondolom, azt remélem, és ez a meggyőződésem, hogy ebbe a korba nem fogunk visszatérni.

Elnézést ezért a rövid példabeszédért, de azt gondolom, ezzel talán megvilágítottam azt, hogy igen nehéz a politikát és a szakmát egymás mellett művelni, nekem tilos is, és nem is teszem ezt.

Ami a konkrét kérdéseket illeti, ennek megfelelően a politikai természetű kérdésekre nem kívánok reagálni, nem is tehetem meg. A fenyegetésekre sem kívánok reagálni; ez azokat minősíti, akik fenyegetőztek. A szakmai kérdések közül azokra kívánok reagálni, amelyek a 2018-as évre vonatkoztak, vagy pedig olyan általános jellegű elvi kérdéseket vetettek fel, amelyek egyébként a 2018-as beszámoló kapcsán is hasznosíthatók. Előrebocsátom azt, hogy még így is nagyon sok mindenre tudnék válaszolni, erre azonban az időkeret nem elegendő, úgyhogy a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan most is azt tudom mondani, hogy azok a szakmai kérdések, amelyek itt elhangzottak és választ nem tudtam adni  nemcsak abból az okból, mert rövid az időkeret, hanem azért is, mert mondjuk, nem 2018-ra vonatkoztak , írásban meg lesznek válaszolva, a jegyzőkönyv alapján minden ilyen kérdést ki fogunk gyűjteni, és meg fogjuk válaszolni.

Akkor nagyon röviden ebben a keretben és ennek megfelelően néhány szót szólnék. Vejkey képviselő úr hozzászólásához azt tenném hozzá, hogy valóban, a gyorsító intézkedéseknek változatlanul 2018-ban is rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítottunk, és az vezetett minket, hogy a törvényesség mellett az időszerűség is javuljon. 2018 az egyik olyan év volt, amikor az időszerűség az egyik legjobb mutatója volt az ügyészi szervezetnek.

Bajkai képviselő úr az új büntetőeljárási törvény céljairól beszélt, és röviden összefoglalta. Szeretném azt hangsúlyozni, hogy az új büntetőeljárási törvény az ügyészségre sokkal nagyobb terhet rakott, nagyobb munkaterhet és nagyobb felelősséget is, hiszen az ügyeknek egy jelentős részénél lehetőséget kapott az ügyészség, hogy az anyagi igazság mentén gyorsabban és a hosszadalmas bírósági eljárás nélkül is befejezhessék az ügyeket. Ez a procedúra elindult 2018-ban, és szeretném mondani  ennyit talán hozzátehetek , hogy nagyon sikeres a folytatása is.

Egy dolgot mondott még Bajkai képviselő úr, amire szeretnék reagálni, mert ez a szóbeli kiegészítésemben nem hangzott el, pedig én is nagy jelentőséget tulajdonítok neki, a fiatalkorúak büntetőügyeiről van szó. Szeretném azt mondani  ez az írásbeli beszámolóban benne van , hogy az ügyészségnek a jogpolitikával egyezően nem célja alapvetően a fiatalkorúak megbüntetése, hanem megjavítása, és ehhez képest használja azokat az eszközöket, amelyek rendelkezésre állnak.

Gyüre Csaba képviselő úr, elég sok mindent mondott, ezek később visszaköszöntek más képviselők hozzászólásában is, van, amire ott fogok válaszolni, van, amire itt. Az egyik  és ez több helyen is elhangzott  a korrupció és a korrupciós index. Sokadszor mondom, ismételten elmondom itt is, most is, hogy különbség van a korrupció büntetőjogi fogalma, a korrupció társadalmi megítélése és a korrupciós indexek között, vannak kapcsolódási pontok, de alapvető különbségek is. Amiről önök beszéltek, ezek a bizonyos korrupciós indexek, ezek általában úgynevezett percepciós indexek, tehát a korrupció érzetét közvetítik, ilyen a megközelítési módjuk, ilyen a metodológiájuk is.

Amiről mi beszélünk, és megjelent az írásbeli beszámolóban és az én szóbeli kiegészítésemben is, az más, az a bűncselekményekre vonatkozik, az kifejezetten a Btk.-ban található korrupciós bűncselekmények nyomozására és megítélésére vonatkozik.

És ebben nem állunk rosszul, én azt gondolom, hogy nemzetközi összehasonlításban sem állunk rosszul. Az egy más kérdés, és lehet vitatkozni azon, hogy vajon azok a korrupciós indexek, amelyek nem a bűncselekményi részt nézik  és most nem arról van szó, hogy nyomozunk vagy nem nyomozunk, hanem a bűncselekményekről, legyen ismertté vált korrupciós bűncselekmény vagy legyen látens korrupciós bűncselekmény, mindezekben, azt állítom, hogy nem állunk olyan rosszul.

Látom én is a korrupciós percepciós indexeket, ezen lehet vitatkozni, hogy jók, nem jók, előreléptünk vagy éppen hátrább kerültünk. Felhívom a figyelmet arra, hogy a módszertan tekintetében az Állami Számvevőszék sok kutatást végzett, és nagyon érdekes megállapításokat tett, érdemes lenne egyszer azzal is foglalkozni.

Egyebek iránt én említettem azt, hogy valóban, 2018-ban igen megnőtt a korrupciós cselekmények száma, de hozzátettem azt, hogy ennek nem az az oka, hogy a korrupció nőtt meg, hanem az az oka, hogy a felderítés hatékonysága nőtt meg, részben szervezeti változások miatt, amelyek például az ügyészségen történtek, külön részlegek foglalkoztak akkortól már a korrupciós cselekmények nyomozásával, részben pedig olyan módszerek miatt, amelyek a titkosszolgálati felderítés lehetőségét erősítették. Itt a szolgálatok szerepe rendkívül nagy.

Azt szeretném mondani, hogy a korrupciós ügyekben valamennyi, OLAF által tett feljelentést  ezt egyébként képviselő úr is említette  komolyan veszünk, és elindítjuk a nyomozásokat; még akkor is, és erről szó is volt egyes ügyek kapcsán, ha korábban volt abban nyomozás, akkor is elindítjuk, és akkor is megnézzük azokat a bizonyítékokat  a nyomozó hatóság nézi már, általában az ügyészség csak felügyeli ezeket az ügyeket, de mi rendeljük el a nyomozást , ha már lezárt ügyről van szó. Tehát komolyan vesszük az OLAF-ot, annak ellenére, hogy az OLAF adminisztratív szabálytalanságokat vizsgál, míg a nyomozó hatóság és az ügyészség büntetőjogi szempontból nézi meg ezeket az ügyeket. És nem szabad ezt összekeverni, más az egyik és más a másik, büntetőügyekben sokkal szigorúbb feltételei vannak bármilyen elmarasztalásnak.

A pótmagánvádról is szólt Gyüre képviselő úr, hogy az nem töltheti be a szerepét, mert ott nincsen nyomozás. De igen, van nyomozás, lehet nyomozás, hiszen ha pótmagánváddal él valaki, és a bíróság ezt befogadja, hiszen a bíróság dönt arról, hogy befogadja, akkor a bíróság elrendelheti a nyomozást. El is rendeli, van erre példa. De azért azt hadd mondjam, mert ez nem hangzott el a szóbeli kiegészítésben, de valószínűleg, emlékezetem szerint erre az évre, 2018-ra vonatkozó írásbeli beszámolóban sincs benne, hogy a pótmagánvádaknak a váderedményessége pont fordítottan ellentétes az ügyészség váderedményességével: míg mi 98 százalékos váderedményességet érünk el, addig a pótmagánvádaknak a váderedményessége körülbelül 2 százalék körül van. Mit mutat ez? Az én szememben azt mutatja ez, hogy az ügyészség helyesen és jól döntött akkor, amikor egy ügyet megszüntetett és nem vitt a bíróság elé. Körülbelül 2 százalékban tévedett, ez ugyanannyi, mint amikor vádat emelt. Azt hiszem, hogy ennyi tévedés benne lehet a pakliban.

(15.50)

Egyebek iránt a panaszok tekintetében sok olyat mondott képviselő úr, ami a jogszabályokból következik. Ön is mondta, én is tudom, hogy ez nem az ügyészség asztala, hiszen jogalkalmazók vagyunk. De ha megnézi a joggyakorlatunkat, számos esetben történt meg az, hogy a feljelentő, hogyha ő nem volt érintett egyébként  sértettje az ügynek , mégis panaszkodott, formálisan ezt nem tehette volna meg, akkor hivatalból az ügyészség felülvizsgálta a döntést, mert valamilyen problémája neki is adódott vele. Tehát ez is egy lehetőség.

A betöltetlen álláshelyekről is beszélt. Valóban voltak ilyenek; egyre kevesebb számban vannak ilyenek. Ennek oka az, hogy mi mindig posztra keresünk embereket, és posztra nevelünk ki embereket, és csak olyanokat, akik megfelelnek az adott posztra. Tehát csak azért, hogy teljes legyen a létszám, nem töltjük be az álláshelyeket, inkább a többiek egy kicsit többet dolgoznak, de a minőségen nem akarunk semmilyen módon változtatni.

Az ügyészségi nyomozás kapcsán tulajdonképpen meg is válaszolta képviselő úr azt, amit kérdezett. Azért csökkent a befejezésszám 2018-ban, mert valóban nagyon bonyolult és nehéz ügyekben nyomozott a Központi Nyomozó Főügyészség.

Itt is fölmerült a váderedményesség. Itt hadd mondjam, hogy persze, természetesen a váderedményességet különbözőképpen lehet látni. Eredményes egy vád, hogyha valamilyen módon az ügyben a bíróság elmarasztaló határozatot hoz, és ez a 98,1 százalék. De ha lehet, akkor most mondok egy másik számot. A bíróságok az ügyek 83,1 százalékában osztják teljesen az ügyészség álláspontját, tehát akkor az ügyészi indítványnak megfelelően dönt valamennyi fő- és járulékos kérdésben. Ez talán tartalmilag egy még jobb mutató.

Azt gondolom, hogy nincs ellentmondás a fellebbezések tekintetében. Ha megfelelően a számokat összenézzük, akkor kijön az a mutató, amit képviselő úr mondott vagy kifogásolt, de ezt mi is meg fogjuk nézni.

A plakátrongálás több esetben elhangzott. Valóban úgy van, ahogy ön mondta, változott az álláspont. Az ügyészség és egyébként személy szerint én is azt gondoltam, hogy ha nincs olyan kézzelfogható kár, ami első pillanatra az ügyet elválasztja a véleménynyilvánítás szabadságától, akkor ez beletartozik a véleménynyilvánítás szabadságába. Ezt a helyzetet megváltoztatta a Kúriának egy döntése  az ügyészségnek ehhez alkalmazkodnia kell , amely kimondta, hogy ezekben az ügyekben bűncselekmény történik, méghozzá rongálás bűncselekménye. Itt volt egy kis vita, hogy vajon rongálás vagy dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás. Ez a vita mostanra kiegyenesedett. Minden esetben az okozott kárhoz igazodó rongálásról van szó, és az okozott kár mértékétől függően szabálysértés vagy pedig bűncselekmény. Ebben nincs semmilyen eltérés, függetlenül attól, hogy ki az elkövető és milyen színezetű az elkövető.

Egyebek iránt az önök képviselőtársával szemben az eljárást nem az ügyészség kezdte, hanem a rendőrség. Azért kellett a mentelmi jogát felfüggesztetni, mert időközben megválasztották.

Harangozó képviselő úr ügyeket hozott elő; nem is érdekli, hogy mi a válasz. Azt gondolom, hogy ezekre az ügyekre egyébként is megadta az ügyészség a választ. Erre több szót nem kell vesztegetni. Írásban is megvannak ezek a válaszok.

Arató képviselő úr hasonlóképpen nem kíváncsi a válaszra, amin én csodálkozom, de hát itt is az a helyzet, hogy az általa felvetett ügyekben is több írásbeli kérdés is született, ezeket mind megválaszoltuk. Egyebek iránt már korábbi éves beszámoló keretében is rákérdeztek ezekre az ügyekre vagy ezek közül több ügyre. Mindet egytől egyig megválaszoltuk.

Azt szeretném visszautasítani, hogy itt az ügyészség bármilyen módon és bárkivel szemben koncepciós eszközöket alkalmaz vagy pedig bűnpártoló módon jár el. Úgy gondolom, hogy ez megint csak a politika világa, ennek semmi köze sem a szakmához, sem pedig a valósághoz.

Itt válaszolok arra a fegyelmi ügyre, ami több képviselőnél is felmerült. Ezzel kapcsolatban azt tudom mondani, hogy sem a múltban, sem a jelenben, sem pedig a jövőben nem fog senki az ügyészségen politizálni, és ha ez megtörténik, akkor az illetőnek nincs helye az ügyészségen. Ez az én személyes véleményem. Egyebek iránt a bíróság megállapította a fegyelmi vétséget ennél az ügyésznél. Szerencsére az elmúlt években nem nagyon akadt hasonló ügy, ez is mutatja az ügyészi szervezet intaktságát. Tehát megállapította a fegyelmi vétséget, csak úgy látta jelenleg, hogy ez nem arányos a kiszabott fegyelmi büntetéssel.

Szél Bernadett képviselő asszony olyan ügyekre kérdezett rá, amelyek 1. nem mindegyik 2018-hoz kötődik, 2. az ügyek gyakorlatilag 100 százalékában megkapta írásban már a választ a korábbiakban. (Dr. Szél Bernadett: Nem igaz!) Ezt egyébként ő is említette. Amit kérdezett, arra mind megkapta a választ.

Egy-két általános megjegyzést azért hadd tegyek. Ilyen az MTVA-ügyek megszüntetésével kapcsolatos határozatok sorsa. A feljelentők kapják meg minden esetben a megszüntető határozatokat, illetve az, akinek bármilyen jogi érdeke fűződik hozzá, és a törvény ezt előírja. Így történt jelen esetben is. Nyilvánvaló, hogy a feljelentők utána már azt csinálnak a határozatokkal, amit ők óhajtanak.

Egyebek iránt több feljelentés volt, több eljárást egyesítettek az MTVA-ügyben, és ebből lett egyetlenegy vádemelés egy személy tekintetében. A bíróság majd eldönti, hogy ez a vádemelés megálljae a helyét vagy pedig nem.

Ami a kamupártokat illeti, ezekről is sokszor kérdezett egyébként képviselő asszony, ezeket is megválaszoltuk. A nyomozások el voltak rendelve ezekben az ügyekben, és ahogy ön is mondta, számos ügyben vádemelés is született.

A tranzitszállások ügyében szeretném azt mondani, hogy az nem fogvatartási hely. Tehát nincs alávetve, nem minősül a törvények alapján fogvatartási helynek. Majd képviselő asszony mint a parlament tagja intézkedhet arról, hogy minősüljön annak, és akkor lesz az ügyészségnek törvényességi felügyeleti joga ellenőrizni ezeket a tranzitszállásokat is.

Bősz Anett képviselő asszony, ha a szóbeli kiegészítésnél jelen lett volna, akkor hallotta volna azt, amit egyébként most is elmondtam, hogy a korrupciós esetek számának növekedése a felderítés hatékonyságának növelésére volt visszavezethető 2018-ban. Most ismételten elmondom, hogy ilyen, hogy magas szintű korrupció, nincs a büntetőjogban, a büntető anyagi jogi szabályokban, ezért ezzel nem tudunk mit kezdeni. Bárki mondhatja, hogy szerinte innentől magas szintű, és onnantól meg alacsony szintű.

(16.00)

Van, úgy látom, egy kis információhiány is. A „Híd a munka világába” programmal kapcsolatban azt mondta, hogy nincs semmilyen előrehaladás, sőt talán még azt is mondta, erre pontosan nem emlékszem, hogy már nyomozás nincs. Olyannyira van nyomozás  ezt lehet, hogy nem mondta, csak én következtettem erre, de olyannyira van nyomozás , hogy öt személyt már meg is gyanúsítottak ebben az ügyben, és biztos, hogy tovább fogjuk vinni ezt az ügyet. Ugyanígy az ön által említett képviselő ügyében is  ott biztos, hogy mondta, hogy nincs haladás  olyannyira van haladás, hogy már vádemelés volt Simonka György ügyében, most már a bíróság fog dönteni az ő felelősségéről.

Olyanokat tudok még mondani, hogy például az önök által, többek által említett csengeri ügyben az, hogy valaki öngyilkos lett, önmagában még nem jelent semmit az ügy büntetőjogi vonatkozásait illetően, egyebek iránt az ügyben természetesen szintén van büntetőeljárás és tanúvallomás, ami egyebek iránt akkor is felhasználható, ha a tanúnak utána változik a státusza, tehát a korábban tett tanúvallomás felhasználható ebben a tekintetben, megnyugtatom.

Bencsik képviselő úrral kapcsolatban csak annyit tudok mondani, hogy én valóban igen sok évet töltöttem az ügyészség keretében, és jó a lelkiismeretem, hála istennek.

Egy dolgot hadd vessek fel: itt többen említették, hogy van a jó ügyész meg a rossz ügyész, amit soha nem értettem; nem ez az első ilyen megjegyzés. Egy ügyészség van, erre azért szeretném felhívni a figyelmüket, és ráadásul ez egy olyan hierarchikus szervezet, amely a legfőbb ügyész által van képviselve és megjelenítve, egyébként nemcsak nálunk, sok helyen másutt is; van, ahol más a szabályozás, de nálunk ilyen. Nincs két ügyészség. Egy ügyészség van. Egy ügyészség van, és az tesz mindent. Ha önök szerint jót tesz, akkor ez az egy ügyészség teszi; ha rosszat, akkor ezt is ez az ügyészség teszi.

Stummer János képviselő úr felvetéseire nem kívánok válaszolni, a legelején elmondtam, hogy mit gondolok erről.

Szél Bernadett képviselő asszony konkrét kérdést tett fel. Szeretném azt mondani, hogy az ő konkrét kérdésében nevesített képviselővel szemben nincs vád, még csak nyomozás van.

Z. Kárpát Dániel képviselő úr a közbeszerzésekre kérdezett rá. Én azt gondolom, hogy ez nem az én asztalom, de azt szeretném mondani, hogy ’18-ban a fővárosban 15 százalékkal nőtt a gazdasági bűncselekményeknek a száma.

És végül engedjenek meg nekem egy utolsó megjegyzést összefoglalás helyett. Úgy tudom, hogy önök tisztelik az Európai Uniót, és sok tekintetben az Európai Uniónak a véleménye meghatározza az önök véleményét is. Ehhez szeretnék talán egy adalékot mondani. 2018-ban  mert ez a 2018. évről szóló beszámoló  ellátogatott Magyarországra Ladislav Hamran úr, az Eurojustnak az elnöke, és mondott egy beszédet, ebből egy rövid részletet hadd idézzek.

Azt mondta Hamran úr: „Magyarország proaktív hozzáállása és igazságügyi együttműködés melletti elkötelezettsége példamutató mindannyiunk számára. Az Eurojust iránti támogatásukat nemcsak azzal fejezték ki, hogy operatív munkájuk során bizalommal fordultak hozzánk, hanem azzal is, hogy Brüsszelben Magyarország hatékonyan védte érdekeinket.

Ennek kapcsán szeretném kifejezni elismerésemet Polt Péter legfőbb ügyész úrnak az európai uniós igazságügyi együttműködés terén hosszú ideje kifejtett elkötelezett munkásságáért, különösen a tagállamok közötti kapcsolatok fejlesztésére és az Eurojustban rejlő lehetőségek hatékonyabb kihasználására irányuló új és konstruktív javaslataiért.”

Hamran úrnak ez volt a véleménye a magyar ügyészségről. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  81  Következő    Ülésnap adatai