Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! 1956. december 8-a Salgótarján város gyásznapja. Emlékezni a hősökre, visszatekinteni a múlt eseményeire, úgy gondolom, kötelességünk. A magyar nép 1956-ban megelégelte az elnyomást, a jogtiprást, a diktatúrát. Mindennél erősebben munkálkodott az emberekben a szabadság, a nemzeti függetlenség és a jobb élet utáni vágy. És ez nemcsak gondolatokban, nemcsak szavakban, hanem tettekben is megnyilvánult. Amikor emlékezünk, gondoljunk azokra az emberekre, akik elismerést, megbecsülést és dicsőséget szereztek Nógrád megyének, a magyar népnek. Talán azért is, mert mi, magyarok 1956 őszén igazi felemelő, feltétel nélküli szabadságban éltünk pár napon keresztül. Legyőztük magunkban a csalódásainkat, a félelmeinket, úrrá lettünk a szenvedéseinken. 1956 hősei elmondhatták magukról, hogy volt az életüknek egy olyan pillanata, amikor mindent megtettek az igazságért, ami örökre magához láncolta őket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1956-os forradalomról és szabadságharcról az igazságot évtizedeken át vörös erők sötét lepellel borították le az emberek elől. A forradalom megvallása bűncselekménynek számított. Ha valaki el akarta kerülni az üldöztetést, hallgatnia kellett. Így épült fel a hazugság vára a hatalom minden szegletét kézben tartó és ahhoz haláláig görcsösen ragaszkodó pártállamban. Mi azonban tudjuk, hogy az igazságot csak ideig-óráig lehet takargatni. Idő kellett hozzá, hogy kinyíljon a szemünk. Megtanultunk azt is, hogy ha az embereket naponta becsapják, ha megfélemlítik, ha elveszik kenyerét, ha elárverezik lakását, ha kétségessé teszik saját maga és gyermekei jövőjét, akkor előbb-utóbb elveszíti a türelmét.

(14.40)

Feltámad és megindul, hogy megvédje a szabadságát, hogy visszaszerezze mindazt, ami az övé, és helyreállítsa a jogait. Ez történt 1956-ban is. A kommunista diktatúra viszont saját népére támadt, saját nemzetének testén ejtett életveszélyes sebeket.

Tisztelt Országgyűlés! Salgótarján december 8-án gyászol, és gyászol Nógrád megyében, az egész országban minden jóérzésű ember, osztozik fájdalmunkban minden demokrata. A forradalom és szabadságharc hozzávetőleg négyezer magyar állampolgár életébe került. Több tízezren sebesültek meg. A vérbíróságok ítéletei alapján több mint négyszáz embert végeztek ki. Az anyagi érdekek hajszolásának, az önzésnek és a hatalomvágynak nincsenek vértanúi. Mártírokat viszont csak igaz eszmék, valós értékek és közösségek teremtenek.

Mennyit ér egy 1956-ban elhunyt mártír élete? A magyar nép számára nagyon sokat; mint mindenki másé, aki a nemzet függetlenségéért, felemelkedéséért, szabadságáért adta oda a legdrágábbat. Amikor rájuk gondolunk, jussanak eszünkbe azok a nagy tüzek, amelyeket sohasem szabad hagynunk kialudni. Nekünk a legfájdalmasabb, hogy 1956. december 8-án Salgótarjánban a letartóztatott munkásvezetők szabadon bocsátását követelő tömegnek halálos sortűzzel válaszolt a hatalom.

Egyes történészek szerint 47-en, köztük nők és gyermekek haltak meg a helyszínen és a kórházban. Más források 131 halottról beszélnek, a sebesültek számát pedig másfél száz körülire becsülik. Nehéz is végleges adatokat találni, mert a hatóságok azonnal hozzákezdtek a tények meghamisításához és eltüntetéséhez. Salgótarjánban a Kádár-diktatúra bölcsőjét véres kézzel ringatták. Angyal Pál, Balázs József, Bártfai József, Benkő Imre ‑ kezdődik az áldozatok névsora. De hogyan kezdődik a bűnösök és a bűnpártolók névsora? Azoké, akik a honfitársaikra lőttek. Azoké, akik elrendelték a sortüzet. Azoké, akik a rendszerváltásig úgy tanították a középiskolás diákoknak, hogy ’56-ban a csőcselék ellenforradalma zajlott, ma pedig már a demokrácia és a jogállamiság lelkes támaszainak maszkírozzák magukat. Vigyázat, Biszku Béla szellemi örökösei folytonosan itt ólálkodnak körülöttünk! A pártbizottságokról ejtőernyővel landoltak a többnyire gondosan előkészített terepen, és igyekeznek elhitetni velünk, hogy született demokraták.

Tisztelt Országgyűlés! Kegyelettel és hálával emlékezzünk a salgótarjáni sortűz mártírjaira! Bátorságból, emberségből, szolidaritásból örök példát mu­tattak az utókornak. Azt hagyták ránk, hogy vigyázzunk nemzetünk egységére, fogjunk össze, és cselekedjünk közösen egy boldog, virágzó, demokratikus Magyarországért. A mi magasztos tisztünk az is, hogy amíg világ a világ, megőrizzük a salgótarjáni sor­tűz mártírjainak emlékét, megőrizzük a forradalom tiszta lángját. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)