Felszólalás adatai

A munka valójában tudatos cél- és eredményorientált tevékenység, amely hatást gyakorol a személyiségre, a társas és magánéletre egyaránt. A munka jellege, keretei és hatásfoka a történelem során folyamatosan változott, mivel az ember igyekszik kevesebb fáradsággal életben maradni, ezért leginkább olyan eszközök előállításán fáradozik, amelyek a munka testi, fárasztó jellegét csökkentik vagy megszüntetik. A munka jellegének megváltozása következtében a munka fogalmát is újra kell gondolni, mert egyszerre jelent alkotói tevékenységet, pénzkereseti eszközt, társadalmi kötelezettséget, más emberrel való együttműködést, jogot és a közösség javáért való fáradozást.

A munka társadalom-újratermelési folyamatokban játszott szerepe folyamatosan viták tárgya Magyarországon is. Ráadásul a munka sokféle tudományág számára lehet az elemzés tárgya. A filozófia, a szociológia, a pszichológia, a közgazdaságtan, az ergonómia vagy akár az orvostudomány különböző nézőpontokból veszi szemügyre azt az ugyanazt, amit a munkában felfedezni vélünk.

Az ember a munka segítségével tárja fel az őt körülvevő létezést, és ennek közvetítésével hozza létre azokat a javakat, amelyek életének alapfeltételeit jelentik. Ebben a filozófiai értelemben tehát életünk minden mozzanata létteremtő munka, és ha egy emberi közösség bajban van, akkor igen alaposan el kell gondolkodnia, hogy hol, hogyan és miért torzult el e létújrateremtő munkához való kapcsolata.

A mai magyar társadalom régóta nagy bajban van, és ennek egyik fő oka, hogy elég furcsa, ellentmondásokkal terhelt viszony köti a közvetlen értelemben vett munkához. Egyfelől társadalmunk látszólag túl keveset dolgozik, mert a hivatalos adatok szerint alacsony a foglalkoztatás és magas a munkanélküliség aránya. Másfelől viszont a nem hivatalos adatok arról tanúskodnak, hogy a magyar társadalom valójában önpusztítóan sokat dolgozik, csak e munka nagy részét képtelen regisztrálni a hivatalos számbavételi rendszer.

Tisztelt Képviselőtársaim! A most előttünk lévő törvénytervezet fő célja, hogy egy olyan szabályozási keretet teremtsen a munka világában, amely a lehető legtöbb ember legális foglalkoztatását teszi lehetővé országunkban. Önmagában a munka törvénykönyve nem alkalmas arra, hogy munkahelyeket létesítsen, de arra mindenképpen alkalmas egy rossz munkatörvénykönyv, hogy megakadályozza az ebbéli gondolkodást, illetve a válság egyértelműen bizonyította, hogy ahol az államok képesek voltak rugalmas foglalkoztatási módszerekkel a válság negatív hatásait kiküszöbölni vagy enyhíteni, ott rengeteg munkahely maradt meg, és ott, ahol erre nem voltak képesek, számos területen munkahelyek szűntek meg a válság kapcsán.

Fontos tehát az, hogy az előttünk lévő törvénytervezet ezeket a kritériumokat, ezeket a feltételeket tudja teljesíteni. A javaslat a nemzeti konzultáció eredményének megfelelően fejleszti a védett kor intézményére vonatkozó szabályozást. A védelmi időszak továbbra is az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évre vonatkozik, a munkáltató azonban a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonyát felmondással csak akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetőleg egyébként olyan magatartást tanúsít, ami a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

A felmondási védelem az anyát abban az esetben is megilleti a gyermek 3 éves koráig, ha az anya szülés vagy a gyermek gondozása céljából nem vesz igénybe fizetés nélküli szabadságot. A javaslat megtartja a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmét. A javaslat úgy rendelkezik, hogy a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a kollektív szerződés kötésére jogosult szakszervezetnél választott tisztséget betöltő és a szakszervezet által megjelölt munkavállaló munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez.

A bérpótlék tekintetében általános szabályként mondja ki a javaslat, hogy a bérpótlék a munkavállalót rendes munkabéren felül illeti meg. A vasárnapi munkavégzés pótlékfizetésének kötelezettségét a javaslat akkor írja elő, ha a munkavállaló vasárnapi munkavégzésére csak kivételként kerül sor. A javaslat a szokásostól eltérő időszakban a 18 és 22 óra között történő munkavégzés esetén műszakpótlék-fizetési kötelezettséget ír elő. További feltétele ennek, hogy a munkavállaló munkaidő-beosztása rendszeresen váltakozzon. A javaslat megengedi a bérpótlék fizetésének mellőzését, ha a munkavállaló alapbérét azokra a körülményekre tekintettel állapították meg, amelyekre figyelemmel egyébként bérpótlékra lenne jogosult. Így tehát ha a munkavállaló alapbérében elismerésre kerülnek a kivételes körülmények, a bérpótlék nem jár.

A munkaviszony a munkáltató és a munkavállaló között létrejött olyan viszony, amelynek keretében a munkavállaló egy meghatározott körbe tartozó feladatoknak a munkáltatónál irányadó munkarendhez igazodó és munkáltató utasításai szerinti ellátására köteles, a munkáltató pedig megfelelő munkafeltételek biztosítására, munkadíj fizetésére, valamint a munkaviszonyokra vonatkozó szabályokban előírt juttatások nyújtására vállal kötelezettséget. Ezt alapozhatja meg a kollektív szerződés.

A törvény szabályainak általános természete az, hogy azoktól a kollektív szerződés korlátozás nélkül eltérhet, tehát a törvény a kollektív szerződéssel szemben általában diszpozitív jellegű. Ez a szabályozási szemlélet jelentősen bővíti a munkáltató, a munkáltatói érdekképviseletek és a szakszervezetek munkaerő-piaci szerepét és befolyását, egyúttal növeli e körben a felelősségüket is, illetve csökkenti az állami szabályozás regulatív funkcióit.

A kollektív szerződés mellett a javaslat lehetővé teszi, hogy az üzemi tanács, üzemi megbízott, központi üzemi tanács és a munkáltató között létrejött úgynevezett üzemi megállapodás is tartalmazzon munkaviszonyra vonatkozó szabályokat. E lehetőség ugyanakkor csak korlátozottan érvényesül annak érdekében, hogy a javaslat kizárja a különböző munkavállalói érdekképviseletek konkurens tevékenységét.

(11.40)

A kollektív szerződésre vonatkozó szabályozás kialakításában a javaslat szemléletét az határozza meg, hogy a legkevésbé korlátozza a felek úgynevezett kollektív autonómiáját, azaz az egymáshoz fűződő viszonyuk rendezését és a munkaviszonyok szabályozását.

Ettől a javaslat azt reméli, hogy jelentősen növeli az érdekképviseletek aktivitását, és a munka világának alakításában egyúttal visszaszorítja az indokolatlan állami beavatkozást, illetve azt piackonform megoldások alkalmazásával korlátozza.

Tisztelt Ház! Az ország és a magyar emberek érdekeit az szolgálja, ha a hazai gazdaság, a magyar vállalkozások megerősödnek, képesek lesznek minőségi munkahelyeket teremteni, és az értékteremtő munka megbecsültebb lesz, mint a spekuláció. Így lehetne valódi versenyképesség-javulást elérni, ez kell hogy legyen a munkavállalók és a munkáltatók együttes érdeke. Ez Magyarország érdeke.

Ezen célok eléréséhez járul hozzá a T/4786. számú törvényjavaslat a munka törvénykönyvéről.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)