Felszólalás adatai

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Azért emelkedtem szólásra ezen törvény záróvitájában, mert az állampolgári jogok országgyűlési biztosának intézménye nagyon fontos és nagyon védendő intézmény a Magyar Köztársaság területén. Az elmúlt években nagyon erőteljesen bizonyította az ombudsman intézménye azt, egyébként a 6. számú ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni, majd ezután fejtem ki a pontos indokaimat, tehát az állampolgári jogok országgyűlési biztosának intézménye a gyurcsányi időszak szabadságjogi jogsértéseinek időszakában bizonyította, hogy képes hatékony fellépéssel ellensúlyozni az állam részéről felmerült tömeges jogsértéseket.

Egyik szemünk nevet, amikor ezt a törvényjavaslatot végül is végigkísértük a vitában, mert azt tapasztaltuk, hogy van szándék a kormányzat részéről arra, hogy az eddig kialakult rendszer értékeit megtartva bővítse az ombudsman hatáskörét. Bővítse például azzal, hogy eljárhat most már közüzemi szolgáltatók esetében is, akik sarcolják, kizsigerelik a polgárok tömegeit, és eddig védtelenek voltak az olyan típusú jogsértésekkel szemben, amelyeket az ombudsman munkája során feltárhatna. Ez üdvözlendő javaslat. Volt egy különleges eljárás, ami egy gyors, kivételes lehetőséget biztosít arra, hogy rendkívül súlyos jogsértések esetén akár egy előzetesben lévő terhelt esetében kivételes, gyors hatékonysággal lépjen föl az ombudsman.

Azonban nagyon sok vitát gerjesztett az a megoldás, ami miatt végül is egyértelműen arra az álláspontra kell helyezkednünk, hogy nem tudjuk támogatni a törvényjavaslatot ebben a formájában, mert a helyettesi intézményrendszer számára közjogi értelemben nem adta meg azokat a felhatalmazásokat, azokat a hatásköröket, azokat a lehetőségeket, amelyeket egyébként az alaptörvény, a kétharmados többség által elfogadott alaptörvény maga is biztosít. Ezt a kritikánkat azért kell előterjesztenünk, mert egyébként Varga Géza képviselőtársam 17 módosító javaslatot terjesztett elő a törvény vitájában, és ezek közül egyet sem fogadtak el. A 6. ajánlási pont alatt szereplő javaslat kicsit visszatükröz ebből valamit, hiszen bírósági eljárás kezdeményezése esetén, amennyiben a beadványtevő ilyen eljárást vet föl, és nincs hatáskörrel rendelkező szerv, akkor az előterjesztés szerint a beadványtevőt értesíteni kell arról, hogy bírósághoz fordulásnak helye van.

De mi lett volna, ha például a bírósági kikényszerítésre vonatkozó Varga Géza-féle javaslatot támogatják? Akkor még erősebb lett volna az ombudsman hatásköre, és csírájában lenne képes elfojtani olyan típusú jogsértéseket, amelyeket például 2008. április 11-én tapasztalhattunk, amikor Budapesten, a Clark Ádám téren egy tüntetéssorozat egyik elemeként jogszerű tüntetésre gyülekező embereket, több száz embert kerített körbe a gyurcsányi rendőrség. Majd pedig 59 embert előállított, és ezek közül a legtöbbjüket el is ítélték végül is, azonban jogerősen később, a jogorvoslati eljárásokban felmentették őket. Egyébként azért is említettem meg ezt az ügyet, mert ez nemrég fejeződött be jogerősen, bizonyítva azt, hogy Budaházy György és társai nemcsak ebben az esetben, hanem sok más esetben voltak jogsértés elszenvedői. Ebben az ügyben a magyar bíróság jogerős kártérítést ítélt meg neki és társainak, több százezer forint mértékben; noha nyilvánvaló, hogy az ombudsman a kiadott állásfoglalásában már akkor is jogellenesnek nyilvánította ezt az akciót.

De az ombudsman a politikai szabadságjogok védelmezése területén 2009. július 4-én is a helyén volt, és dicséretére legyen mondva, már akkor egy egyértelmű és világos elmarasztaló állásfoglalást bocsátott ki a gárdisták szimpátiatüntetésének véres szétverése miatt. Ennek nyomán a joggyakorlat ma már eljutott oda, hogy kimondta, hogy a tüntetés feloszlatása az Erzsébet téren 2009. július 4-én jogellenes volt. Tehát nagyon ambivalens érzésekkel vagyok ebben a javaslatban, hiszen a Jobbik a programjában is, egyedüliként, ahogy tudom, az országgyűlési választási kampányban egyértelműen az ombudsmani hatáskörök szélesítése és megvédése mellett emelt szót. Tehát ha rövidlátóan vizsgálnánk ezt az ügyet, akkor örülhetnénk annak, hogy egységesedik a rendszer, a helyettesek és az ombudsman közötti viták úgymond akkor végre megszűnnek, mert akkor egységes kezelésbe kerül az állampolgári jogok állami szintű, hivatásos jogvédelme.

Azonban a jövő nemzedékek érdekrendszerének sérelmét látjuk abban, hogy a helyettesi intézmények elvesztették azokat a lehetőségeiket, amelyeket a jelenlegi rendszer biztosít számukra, és amit az alaptörvény is egyébként egyértelműen biztosít. Azért mindenképpen megfontolásra javaslom azt a kritikát, amelyet nemcsak én, hanem Szabó Máté ombudsman is már régóta javasol, hogy a magyar államnak alá kellene vetnie magát olyan mechanizmusoknak, amelyet például a kínzás elleni nemzetközi egyezményrendszer kiegészítő jegyzőkönyve ír elő, és amely a mai napig egyébként nem lépett Magyarországon hatályba.

(21.50)

Emiatt, az ombudsmani ajánlás és intés ellenére a jelenleg a magyar fogvatartási viszonyok lényegében a harmadik világ szintjén vannak, az előzetes letartóztatás intézménynek a végrehajtása és a fogva tartás területén súlyos hiányosságok jellemzik Magyarországot.

Végül, de nem utolsósorban figyelmébe ajánlom önöknek, hogy az állami jogvédelem egy másik területén is fontos jogalkotási lépéseket kellene és lehetne megtenni, ez pedig a Kárpát-medencei magyarság jogvédelme. Nagyon kérem, hogy miután most sarkalatos törvényekkel próbáljuk a jogvédelem intézményét megalapozni Magyarországon, ezen egyébként nem támogatható javaslat mellett mielőbb legyenek partnerek abban, hogy a Jobbik által már régóta javasolt Kárpát-medencei magyar jogsegélyszolgálat állami rendszere jöjjön létre, hogy az elszakított területen élő magyar testvéreink számára egy intézményes, határozott jogvédelmet adhasson a magyar állam, többek között Székelyföld autonómiájának kivívása érdekében is.

Kérem ehhez támogatásukat, ezt a javaslatot azonban ebben a formában így emiatt nem tudjuk támogatni, köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)