Felszólalás adatai

DR. KALTENBACH JENŐ, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa: (Hangosítás nélkül:) Köszönöm a szót, elnök úr. Az országgyűlési biztosnak nem feladata…

ELNÖK: Kérem szépen a kollégákat, hogy biztosítsanak hangot a biztos úrnak, akitől egy pici türelmet kérek szépen, amíg megjelenik… (A kijelzőn megjelenik dr. Kaltenbach Jenő neve.) Parancsoljon!

DR. KALTENBACH JENŐ, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa: Köszönöm a szót, elnök úr. Az országgyűlési biztosnak nem feladata, hogy pártpolitikai vitákban részt vegyen - én ezt most sem fogom megtenni, ezért nem is reagálok arra, ami elhangzott -, ugyanakkor az ombudsmantörvény az ombudsman kötelességévé teszi azt, hogy ha alkotmányos visszásságot észlel, akkor azt a kialakulásakor is kifogásolja, tehát ha az alkotmányos visszásság veszélye áll fenn, akkor felemelje a szavát az ellen. Ez az oka a mostani megszólalásomnak.

Két ilyen körülmény is volt, amelyre, azt gondolom, kötelességem felhívni a tisztelt országgyűlési képviselő hölgyek és urak figyelmét. Az egyik az úgynevezett szabad identitásválasztás, ahogy az többször elhangzott - nem először egyébként, ez régóta okoz problémát. Az Országgyűlés nyilvánosságát is szeretném felhasználni annak a véleményemnek a leszögezésére, hogy szabad identitásválasztást a magyar jog, de egyetlen európai jog sem ismer, különösen nem úgy, hogy annak nincs jogilag körülírható, értelmezhető tartalma.

Abban az értelemben persze van szabad identitásválasztás, hogy mindenki annak tekinti magát, aminek akarja, de abban a pillanatban, amikor ennek jogi, és különösen akkor, ha ennek közjogi következménye van, akkor a jogalkotónak kötelessége - amint ezt a többek által idézett európai dokumentumok, valamint az Alkotmánybíróság egy határozata is egyértelműen leszögezi - pontosan meghatározni azokat a kondíciókat, amelyek mellett ez a jog gyakorolható, és azoknak a körét, akik ezt a jogot gyakorolhatják. Ha ez nem történik meg, akkor ez sérti a jogbiztonság alkotmányos elvét, és mint ilyet kénytelen vagyok alkotmányos visszásságnak minősíteni.

(16.10)

Az Országgyűlésnek mint jogalkotónak kötelessége, hogy a jogot oly módon alakítsa, hogy az alkotmány előírásainak megfeleljen.

A másik, lényegében ezzel összefüggő dolog, hiszen itt is tulajdonképpen egy ebből a minőségből eredő jog gyakorlásáról van szó, az a választójog kérdése. Szeretném leszögezni, hogy a választási eljárás nem a szavazással kezdődik, azzal majdnem hogy végződik. A választási eljárás a választási időpont megállapításával, ha úgy tetszik, kiírásával kezdődik, majd a következő mozzanat mindjárt, hogy a választási adminisztráció össze kell hogy állítsa a választójogosultak névjegyzékét. Nincs a világnak egyetlen olyan választási rendszere sem, amelyik megengedné, hogy nem tisztázott előre a választójogosultak köre. Nálunk is egyébként minden egyes választási procedúrában a választójogosultak körének megállapítása a választási szervek jogban, jogszabályban előírt kötelessége. Olyan választás, amelynek során a választójogosultak köre nincs pontosan tisztázva, szintén nem felel meg a jogbiztonság alkotmányos elvének, nem felel meg az alkotmány választójogra vonatkozó szabályainak, de nem felel meg nemzetközi dokumentumok előírásainak sem, ezért kénytelen vagyok ezt is alkotmányos visszásságnak minősíteni.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)