Felszólalás adatai

DR. JUHAROS RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Akkor a rendes hozzászólásomban kitérnék erre is. Valójában sok minden elhangzott a javaslattal kapcsolatban, de hosszan nem kívánok beszélni; szép és korrekt jogi munkának tartom. Bár meg kell jegyezni azt, hogy mindaz igaz, ami ilyenkor kritikaként elhangzik, hogy a jogbiztonság érdekében nem szerencsés, ha túl sűrűn nyúlunk hozzá a Btk.-hoz.

Nota bene, felmerült itt kritikaként az is, hogy a még hatályba nem lépett törvény módosítását is eszközli ez a javaslat. Ez kétségkívül így van. Mégis azt gondolom, hogy ilyen esetekben egyrészről megáll az, amit az államtitkár úr is mondott, hogy nem példa nélküli sajnos ez az eljárás, hiszen az előző ciklusban is tizenhétszer nyúltak hozzá a Btk.-hoz, tehát az időarányos részt mindenképpen tartja a kormány. De ez cinikus megjegyzés lenne akkor, ha nem tenném hozzá azt, hogy mégis úgy kell mérlegelni egy újabb Btk.-módosító csomag kapcsán a szándékot, hogy a hozzá és a megvalósulásához fűződő érdek erősebb-e, mint adott esetben az az érdek, hogy a jogalkalmazás során a jogbiztonság érdekeit is figyelembe kell venni, ezért nem szerencsés a túl sűrű törvénymódosítás.

Azt gondolom egyébként, hogy ebben az esetben a válasz igen. Tehát mindenképpen elmondható az, hogy a törvény hatálybalépéséhez és alkalmazásához fűződő érdek messzemenően erősebb, mint adott esetben az a kritika, ami egyébként minden alkalommal megfogalmazódik, függetlenül attól, hogy éppen ellenzékben van-e az a képviselő, aki ezt állítja, vagy kormányon. Természetesen minden alkalommal jogosan fogalmazódik meg.

Nos, összességében ennyit kell erről elmondani. Én azért mégis kiemelnék egy-két olyan dolgot, amiről részletesen szót még nem ejtettünk e Ház falai között: azok a tényállások, amelyek a szabálysértési kódexet úgy módosítják, hogy bár az még nem lépett hatályba... - és amely tényállásoknál megint azt kell elmondani, hogy szerintem a tényállások megalkotásához fűződő érdek erősebb, és súlyosabban esik latba, mint az, hogy ez ne kerüljön bele ebbe a javaslatba, amelynek nyilvánvalóan csak egy technikai módja az, hogy a Btk.-módosító csomagba került bele, hiszen valójában a szabálysértési törvény módosításáról beszélünk. Azt gondolom, hogy ezt nyugodtan be lehet itt vallani.

Az önkényes beköltözés tényállását szeretném érinteni részletesebben. Ez a probléma olyan probléma, amely elsősorban a nagyobb városokat érinti súlyosan, és elsősorban az olyan önkormányzatokat - Budapesten a kerületi önkormányzatokat -, amelyek jelentős számú - elsősorban önkormányzati - bérlakással rendelkeznek, és ahol - bár a tulajdon szentségének elve az alkotmányból következik - mégsem tud érvényesülni az az alkotmányos alapelv, amely azt mondja, hogy a tulajdon köztulajdonformája és magántulajdon-formája mint megjelenési mód egyenrangú, és egyenlő védelmet, alkotmányjogi védelmet élveznek.

Az önkényes lakásfoglalások szempontjából azt kell hogy mondjam - bár létezik erre hatályos norma, mert a lakástörvénynek vannak idevonatkozó rendelkezései, és a bírósági út, ami polgári eljárás keretében zajlik, jelen pillanatban elsőfokon végzéssel zárul, ami egyébként végrehajtható, tehát viszonylag gyors eljárásról beszélhetünk -, a gyakorlat mégis azt mutatja, hogy nagyon sokszor nagyon hosszan elhúzódó polgári eljárásokról van szó. Egy év után tudnak adott esetben az önkormányzatok fellépni az önkényes lakásfoglalókkal szemben.

Nos, azt gondolom, hogy ezt a problémát kezelni kell. Helyes az is, ha nem feltétlenül a büntető törvénykönyv keretei között vetődik fel ez az ügy. Ez az ügy jelen pillanatban nagyon komoly konfliktusokat szül a főváros több kerületi önkormányzatában és számos vidéki városban egyaránt. Itt tehát nem egy olyan esetről van szó, amivel kapcsolatban egy év múlva esetleg elmondhatjuk azt, hogy még mindig nem történt intézkedés, holott pedig a tényállást ilyen körülmények között kellett megalkotni. Sajnos azt kell hogy mondjam, hogy ez a probléma akut. Sajnos nagyon sok üggyel fogunk rögtön találkozni, amint ez a tényállás hatályba lép.

Mégis azt kell hogy mondjam, hogy nem makulátlan sem a tényállás, sem a problémamegoldás. Ugyanis helyes az, hogy ez a tényállás bekerül a szabálysértési kódexbe, de ugyanakkor nem teljesen világos számomra magának a tényállásnak a megfogalmazása, illetve nem vagyok benne biztos, hogy a kívánt célt a tényállás jelenlegi megfogalmazása biztosítani fogja, hiszen azt mondja a tényállás, hogy "aki a bérleti jogviszony létesítésére jogosult szerv vagy személy, illetőleg az elhelyezésre jogosult szerv intézkedése nélkül megszegi a lakásbérletre vagy a helyiséggazdálkodásra vonatkozó szabályokat, és így foglal el üres helyiséget" - tehát ez a tényállás. Azt gondolom, hogy ez alá nem tartozik az az eset, amikor például egy magánszemély tulajdonát képező lakást törnek föl, és a magánszemély adott esetben kívülről fogja a saját igazát keresni. Ez tehát nem esik e szabályozás hatálya alá. Én legalábbis nem értettem bele, de meg lehet győzni az ellenkezőjéről. Az alkotmányügyi bizottságban lefolytattuk ezt a vitát, de ott sem tudtuk ezt így értelmezni. Bizonyára megkapom rá a megfelelő választ.

Nos, a másik az, hogy a szabálysértési kódex módosításán túlmenően ennek a kérdéskörnek a komplex tisztázása akkor lenne megnyugtató, ha a lakástörvény megfelelő módosítását is eszközölni lehetne, és adott esetben ki lehetne venni a bírói út alól - gyorsítva egyébként az eljárást -, és be lehetne vezetni, mondjuk, a birtokháborítási eljáráshoz hasonlóan egy olyan típusú közigazgatási eljárást, ahol a település jegyzője saját maga - a birtokháborítási eljáráshoz hasonló módon - közigazgatási eljárás keretében dönthet nyilvánvalóan elsőfokon, és másodfokon a bíróság kapná meg a jogosultságot, vagy dönthetne a jegyző a tekintetben, hogy az önkényes lakásfoglalónak el kell hagynia a lakást.

(17.00)

Ugyanis semmi másról nem szól ez a javaslat, mint arról, hogy pönalizáljuk az önkényes lakásfoglalót, adott esetben elzárásra ítéljük, de azt, hogy mi történik az általa elfoglalt lakással, és az önkényes lakásfoglalók hogyan cserélik el az önkényesen elfoglalt lakásokat egymással, és ily módon tudják már kijátszani a törvény rendelkezéseit... - és számos fifikával és jogismerettel rendelkező lakásfoglalóról számolhatnék be itt a Ház falai között, de ezt most nem teszem meg, hiszen a törvényjavaslat egyéb más tényállást is tartalmaz.

Összességében annyit szeretnék elmondani, kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa a javaslatot, és nyilván még lesz mód arra, hogy a részletes vitában, illetve a módosító indítványok során jobbá tegyük, ami szükséges.

Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)