Felszólalás adatai

BOLDVAI LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A T/10380. számon benyújtott törvényjavaslat a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetésének zárszámadási javaslata.

A törvényjavaslat magában foglalja a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetési zárszámadását. 2008 a globális válságról szólt, amely végigsöpört a világon, egyaránt érintette az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát, Németországot, az európai uniós tagországokat és természetesen Magyarországot is. A válság kivétel nélkül rendkívüli helyzetbe kényszerítette a kormányokat.

Rendkívülinek számít, hogy az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában jelentős állami beavatkozásokra került sor a pénzügyi rendszer stabilitása érdekében. Jó nevű befektetési bankok mentek csődbe, gyárakat kellett bezárni, termelést kellett leállítani vagy legalábbis visszafogni.

A rendkívüli helyzet rendkívüli válaszokat igényelt. Azok a kormányok, azok az országok, amelyek felismerték, hogy mi a helyes teendő, és gyorsan reagáltak, jelentős részben csökkenteni tudták a válság romboló hatását. Azok jöhetnek ki nyertesen ebből a rendkívül súlyos helyzetből, akik gyorsan és hatékonyan tudnak reagálni a világban zajló változásokra. Ilyen időkben a késlekedés, a vég nélküli, parttalan vita, a döntések halogatása nagyon könnyen kezelhetetlen helyzethez vezethet.

Ami most történik a világban, az nem hasonlítható az elmúlt időszak világgazdasági folyamataihoz. Országra, gazdaságra való tekintet nélkül végigsöpört a világban, a 2008. évre a válság vihara nyomta rá a bélyegét. A válság adta sokk gyorsan begyűrűzött a magyar gazdaságba, mindeközben teljesíteni kellett a konvergenciaprogramból adódó kötelezettségünket. Törékeny gazdaságunk legnagyobb kihívása volt, miként tudunk alkalmazkodni és reagálni a megváltozott helyzetre.

Az általános gazdasági mutatók is jól reprezentálták a gazdasági válság hatását. A 2,8 százalékos tervezett növekedés helyett csupán 0,6 százalékkal számolhattunk. A folyamatosan csökkenő gazdasági mutatók megmutatták a válság mélységét is. Az ipari termelés volumene stagnált, a belföldi értékesítés némi visszaesése és az exportértékesítés 2007-es szinten maradása mellett. Az ipari termelés dinamikája a második negyedévtől kezdődően gyors ütemben lassult, az év második felében pedig már erőteljes csökkenésbe fordult át, ami egyértelműen a globális válság begyűrűzésének a következménye. Az építőipari termelés volumenének 6,3 százalékos csökkenésében a visszaeső vállalati beruházások és a háztartási szektor lakásberuházásainak elmaradása játszott szerepet. A piaci szolgáltatások nagyobb mértékben csökkentek 2007-hez képest, ez nagyrészt a pénzügyi szektor hozzáadott értékének a csökkenéséből fakadt.

A GDP felhasználási oldalán a bruttó állóeszköz-felhalmozás 2008 egészében 2,6 százalékkal csökkent. Előzetes adatok szerint a háztartások fogyasztása 2008-ban lényegében az előző év színvonalán maradt. A csökkenés az utolsó negyedévben következett be, 2007 utolsó negyedévének volumenéhez képest 4,4 százalékkal volt alacsonyabb. A visszaesésben a fogyasztási hitelek felvételének szigorítása, valamint a válság miatti óvatosabb költekezés állt. A közösségi fogyasztás az év egészében 2,1 százalékkal, ezen belül is az utolsó negyedévben 9,5 százalékkal esett vissza.

A válság a kereskedelemre is rányomta a bélyegét. A hazai és a külföldi keresletcsökkenés következtében mind az export, mind az import növekedési üteme lényegesen lelassult a korábbi időszakhoz képest, az év végén pedig erőteljesen visszaesett.

(12.30)

2008 egészében 4,6 százalékos export, illetve 4 százalékos importnövekedés valósult meg. 2008-ban az áruforgalmon belül az import árindexe nagyobb mértékben emelkedett az exporténál, így a cserearány jelentős romlást mutatott. 2008 folyamán a folyó fizetési mérleg hiánya 8,9 milliárd euró, a GDP 8,4 százaléka volt. A hiány a bázisidőszakhoz képest 2,3 milliárd euróval növekedett.

A Magyarországra érkező közvetlen külföldi tőkebefektetések értéke 4,4 milliárd euró volt, ami megegyezik a 2007-es értékkel. A külföldön befektetett közvetlen tőke mértéke 1,6 milliárd euróval csökkent 2007-hez képest, ami a részesedések és a külföldön újra befektetett jövedelmek csökkenésével magyarázható. A bruttó adósságállomány közel 18 milliárd euróval, a GDP arányában 14 százalékponttal emelkedett 2007 végéhez képest, és GDP-arányosan 92,1 százalékot ért el. A növekedésben meghatározó szerepet játszott a monetáris intézmények adóssága, akiknek főként devizában történő forrásbevonása többségében a háztartások és a vállalatok hiteleinek finanszírozását szolgálta.

Az államháztartás adóssága ezzel párhuzamosan 5,2 milliárd euróval, GDP-arányosan 3,6 százalékponttal emelkedett. Az államháztartás bruttó adóssága elsődlegesen az IMF-hitelkeretből történő lehívás miatt bővült. A munkaerőpiacot sem hagyta érintetlenül a válság hatása, a külső dekonjunktúra begyűrűzésével a foglalkoztatottak létszáma visszaesett, a munkanélküliségi ráta pedig megemelkedett, számszerűen 2008-ban 7,8 százalék volt.

A bruttó átlagkeresetek 2008-ban 7,5 százalékkal nőttek, a béralakulást tekintve a termelőszektor keresetei alulmaradtak a versenyszférához képest, megjelenítve a válság hatását. A válság dacára a reálbérek a nemzetgazdaság egészében 0,7 százalékkal emelkedtek. Az évi átlagos fogyasztóiár-emelkedés 2008-ban 6,1 százalék volt. Ami miatt mégis sikeresnek kell tekinteni a költségvetési évet, az az államháztartás hiányának alakulása. 2008-ban a költségvetés hiánya mindössze 3,4 százaléka a GDP-nek, ami a nyugdíjkorrekció figyelembevételével a 2010-re kitűzött távlati célt is jelenti gyakorlatilag.

Az államadósság tényszerűen a GDP 73 százalékára nőtt. Ennek egyik meghatározó eleme, hogy az ország adósságfinanszírozásának kockázata a nemzetközi válság következtében jelentősen megnövekedett. A költségvetési törvény az államháztartás 2008. évi pénzforgalmi hiányát 1221,8 milliárd forintban, a GDP 4,5 százalékában határozta meg. Az évközi adatok már előre jelezték, hogy a hiány a várakozásoknál kisebb lesz, mivel az egyenlegek havonta kedvezőbben alakultak az aktualizált előrejelzéseknél. A bevételi oldalon az előirányzatokhoz képest magasabban teljesült a társas vállalkozások különadója 17 százalékkal, a bányajáradék 34 százalékkal, az ökoadó 23 százalékkal, a személyi jövedelemadó 4 százalékkal, valamint a magánszemélyek különadója 3 százalékkal.

A központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei és befizetései meghaladták a tervezett összegeket. Az adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek, az uniós bevételek, valamint az egyéb bevételek is magasabb mértékben teljesültek az előirányzatokhoz képest. Összességében a bevételi oldalon a központi kormányzatban a túllépés mértéke a GDP mintegy 1 százalékát tette ki. A kiadási oldalt vizsgálva az előirányzatokhoz képesti teljesülés, fogyasztóiár-kiegészítés 92 százalék, különféle jogcímeken adótérítések 96 százalék, szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai 85 százalék, állami vagyonnal kapcsolatos kiadások 76 százalék, kormányzati rendkívüli és egyéb kiadások 89 százalék.

Az előirányzatokhoz képest magasabb kiadásokkal teljesítették a költségvetést a nyugdíjkiadások, a nyugdíjasok létszámának növekedéséből automatikusan ez következik, valamint az egyedi és normatív támogatások tekintetében is hasonló volt a helyzet. Összességében a kiadási oldal tekintetében a túllépés a GDP 0,2 százalékát tette ki. A kiadási és bevételi tételek eredményeként az éves pénzforgalmi központi kormányzati hiány a GDP közel 0,8 százalékával alakult kedvezőbben az előirányzatokhoz képest.

Összességében 2008-ban az államháztartás pénzforgalmi hiánya 893,7 milliárd forintban, a GDP 3,4 százalékában teljesült. Az adórendszerben történt átalakítások elsősorban a foglalkoztatás növelését és az adórendszer egyszerűsítését célozták, de néhány elemét az európai uniós jogharmonizáció is szükségessé tette. 2008-tól a korábbiaknál erőteljesebben ösztönzi az adórendszer a beruházási tevékenységet. A személyi jövedelemadózásban a legális foglalkoztatás növelése érdekében, a marginális terhelési csúcsok lefaragása érdekében egységes adójóváírás lett bevezetve. Az egyéni vállalkozók versenyképességének növelését több intézkedés szolgálta. A társasági adózásban a magyar gazdaság versenyképességének erősítése, az adót fizetők körének bővítése és az egyszerűsítési elvek indokoltak változtatásokat. Az egyszerűsítések érdekében több adóalap és adókedvezmény megszűnt. A többszörös adózás elkerülése, az adózási adminisztráció egyszerűsítése és az egyértelmű jogalkalmazás érdekében 2008-tól több ponton módosult a hitelintézeti járadékra vonatkozó szabályozás is.

Az általános forgalmi adóról szóló új törvény a közösségi előírásoknak történő maradéktalan megfelelést, az átláthatóbb szabályozás révén az önkéntes jogkövetést segíti elő. A cigaretta jövedéki adója az EU-minimum adószinthez való közelítése céljából 2008-ban kétszer, a jövedéki adó mintegy 3-3 százalékos emelésével valósult meg. Az ellenőrzés hatékonyságának javítása, az önkéntes jogkövetés erősítése érdekében változott a szankciórendszer, emelkedtek a bírságösszegek.

Az energiaadó vonatkozásában az uniós jogharmonizáció jegyében magasabb adómérték került bevezetésre. Ez megegyezik az irányelv által a nem üzleti felhasználásra előírt adóminimumokkal. A vámszabályozás 2008-tól hatályba lépő módosításai elsősorban az ellenőrzés hatékonyságának javítását, az adminisztráció csökkentését, valamint az elektronikus ügyintézés lehetőségének bővítését célozták. Az illetékekre vonatkozó szabályok az egyszerűsítést, adminisztrációs terhek csökkentését valósították meg. Az adóalap szélesítése érdekében a gépjárműadó alóli mentességre vonatkozó szabályok is változtak. Az adórendszer egyszerűsítését célozta a kis adók számának csökkentése, az adózás rendjének módosítása pedig az ellenőrzés hatékonyságának növelését célozta.

Az államadósság alakulásáról elmondható, hogy a 2008. év végi adósságállomány 18 103,9 milliárd forint volt, amely 2518,4 milliárdos növekedést jelent az előző évhez képest. Az igénybe vett IMF-világbanki hitelcsomag nélkül a központi költségvetés adóssága a tervekhez képest 400 milliárd forinttal kedvezőbb értéket ért volna el. A kincstári kört érintő bruttó adósság tényleges nemzetgazdasági súlyát jelző mutató a GDP arányához mérten jelentősen nőtt, a GDP 61,3 százalékáról annak 68,4 százalékára. Ez az összeg nominálisan több mint 2,5 ezer milliárd forinttal, 16,2 százalékkal volt magasabb a 2007. év véginél.

Az adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások tekintetében a kamat- és tőkebevételek 93,1 milliárd forintos teljesülése 31,6 milliárd forint többletet mutat a módosított előirányzathoz viszonyítva. A kiadások 1154,1 milliárd forintos összege 43,3 milliárd forinttal haladta meg az előirányzatot. Az adósságszolgálat kiadásait döntően a kamat határozta meg. Az elkülönített állami pénzalapokkal kapcsolatban elmondható, hogy a bevételek legnagyobb része, 73,7 százaléka a járulékokból származott. A járulékbevételek esetében a 2008. évi teljesítés meghaladta az előirányzatokat. Az elkülönített állami pénzalapok összesen 32,8 milliárd forint költségvetési támogatásban részesültek, és a 2008. évben a Munkaerő-piaci Alap, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, a Szülőföld Alap és a nemzeti Kulturális Alap alkotta.

(12.40)

A társadalombiztosítással kapcsolatban a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény az alrendszer bevételi főösszegét és kiadási főösszegét közel azonos nagyságúnak határozta meg. A megjelenő minimális többlet az Egészségbiztosítási Alapban jelent meg. A társadalombiztosítási alrendszer 67,5 milliárd forintos hiánnyal zárta az évet, ami a Nyugdíj-biztosítási Alapban képződött. A legnagyobb kiadás a nyugellátásra kifizetett 2891,7 milliárd forint volt, ami 10,7 százalékos növekedést jelentett a 2007. évhez képest.

Az Egészségbiztosítási Alap 2008. évi költségvetésének előirányzott bevételi főösszegéből és kiadási főösszegéből tervezett egyenlege közel 2 milliárd forint többletet tervezett. Év közben az előirányzatok között átcsoportosítások történtek. Az alap a 2008. évet 1445,2 milliárd forint bevételi és kiadási főösszeggel zárta. A bevételek háromötöd részét, pontosan 872,4 milliárd forintot a munkáltatói és a biztosítotti befizetések adták. A kiadások 16,1 százalékát a pénzbeli ellátások jelentették, és ebből a táppénzre 102,6 milliárd forintot fordítottak. A kiadások 78,6 százalékát a természetbeni ellátások adták, ami 1136,3 milliárd forint összegű teljesítést jelentett, de ez elmaradt a törvényi előirányzattól 12,5 milliárd forinttal.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Állami Számvevőszék törvényi kötelezettségéből kiindulva a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetésének végrehajtását szabályszerűségi, megbízhatósági szempontból vizsgálja, a költségvetés végrehajtásának szabályszerűségét, a beszámolók megbízhatóságát értékeli. A Magyar Köztársaság éves költségvetése végrehajtásának megítélése szempontjából kulcsfontosságú a kitűzött hiánycél betartása. Az Állami Számvevőszék kedvezőnek minősítette, hogy 2008-ban a hiány összege kisebb a tervezettnél. 2008-ban az államháztartás elsődleges egyenlege többletet mutatott.

A zárszámadási ellenőrzés alapján 64 javaslatot tettek, amelynek célja a megbízhatóság és az átláthatóság növelése. Az ÁSZ megállapításai alapján a törvényjavaslat és a törvényi mellékletek összhangban állnak. A központi költségvetés, a társadalombiztosítás és az elkülönített pénzalapok finanszírozása 2008-ban is biztosított volt. Az ÁSZ-minősítések alapján a központi költségvetés zárszámadási törvényjavaslatban szereplő pénzforgalmi adatai összességében megbízhatóak. Az államháztartási elkülönített állami pénzalapok alrendszereinek pénzügyi helyzetét 2008-ban alaponként és összességében is kiegyensúlyozottnak tekintették.

Több év ellenőrzési tapasztalata indokolja a zárszámadási dokumentum tartalmi és formai követelményei teljes körű meghatározásának szükségességét ahhoz, hogy biztosítható legyen az információtartalom állandósága, a folyamatok követése és az évek közötti összehasonlítás lehetősége.

Az ÁSZ-jelentés évről évre hasznos, fontos és megfontolandó tapasztalatokat, véleményeket, javaslatokat ír le, melyeket próbálunk az intézményrendszer munkája során felhasználni, hogy ezzel is elősegíthessük a szabályos, átlátható és stabil előrehaladást.

Tisztelettel szeretném frakciónk nevében megköszönni az Állami Számvevőszék minden dolgozójának, elnök úrnak a 2008. évi zárszámadási munkáját.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A frakció nevében elfogadásra ajánlom a T/10380. számon benyújtott, a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, valamint a T/10380/1. számon benyújtott, az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló jelentést.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)