Felszólalás adatai

DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Egy ilyen hosszú, tízórás vita - van, aki ezt végigfigyeli, de van, aki nem tudja végigfigyelni - alkalmat kell adjon arra is, hogy a végén bizonyos dolgokat megismételjünk. Ezért bátorkodtam jelentkezni ismételt hozzászólásra. Természetesen nem megismételni akarom a szószékről elmondottakat, hanem néhány, a vitában elhangzott dologra is szeretnék reagálni, meg a törvényjavaslatok szövegéből is idézni.

Miniszter úr - igen, itt van a politikai államtitkár úr -, a nemzeti földalapról szóló törvényjavaslat meghatározza, hogy mely területekre terjed ki.

(20.50)

Hála a jóistennek, ebbe a nagy újraosztó hivatalba nem engedik be az erdőt. Ezt nem azért mondom, hogy ötletet adjak, ne is engedjék be! Ha van valami pozitív eleme ennek, az az, hogy nincs benne az erdő - legalább ezt nem lehet elherdálni.

De mi, éppen Göndör képviselőtársammal abba az irányba tettünk többször lépéseket és nyújtottunk be törvényjavaslatot, hogy vásárolhasson például jogi személyiségű erdőgazdaság annak érdekében földet, hogy azon - későbbi cserealapot képezve - erdőtelepítést végezhessen el. Akkor is azt mondták, hogy ez jó ötlet. Nem látjuk a törvényjavaslatok egyikében sem. Sőt, egyértelmű, hogy semmiféle nyitást nem jelentenek a jogi személyiségek felé.

A nemzeti földalappal kapcsolatosan szeretném nagyon határozottan leszögezni, hogy a Magyar Szocialista Párt egy parasztnyúzó hivatalt nem fog támogatni. Azt hiszem, ezt elég egyértelműen és nyilvánvalóan mondtuk el. Milyen földalapot tudunk támogatni? Ezt is elmondtuk, de szeretném megismételni.

Olyan földalapot - ha így nevezzük, akkor nemzeti földalapot - tudunk támogatni, amelyik nem újabb bürokráciaként, nem újraosztásként, hanem a létező földhasználók jogainak erősítéséért, a helyben lakók jogainak erősítéséért működik. Nem önálló elővásárlással, nem önálló haszonbérlettel, hanem mögöttes segédlettel. Ez nyilván azt is jelenti, hogy ehhez állami támogatási pénzeket is indokolt mellérendelni.

Miért ezt? Azért ezt, mert azt gondoljuk, hogy ha van egy ilyen nemzeti földalap, akkor például az általa is garantált bérletek lehetőséget fognak előbb-utóbb nyújtani arra is, hogy a termelés finanszírozásában a bérelt föld is szerepet kapjon, mint ahogy az például az Egyesült Királyságban, Angliában lehetséges. Ha ilyen megoldásokkal tudunk előrehaladni, akkor valószínűleg előbbre fogunk tudni jutni a törvények elfogadhatósága irányába is.

A nemzeti földalappal kapcsolatos törvényben szeretném fölhívni igen tisztelt képviselőtársaim figyelmét a javasolt 13. § (3) bekezdésére, amely a vonalas infrastrukturális létesítmények megvalósítása céljára történő eladás esetén mindenféle versenytárgyalást és árverést kizár. Azt gondolom, ez tarthatatlan. Ez nyílt bevallása egyébként annak, amit képviselőtársaim gyakran vetettek a kormánypártiak szemére - nem földügyben, egyéb ügyekben, például az autópálya-építésben -, hogy ez bizony másfajta érdekeket, másfajta zsebek érdekeit szolgálja. Ezzel a passzussal megerősíteni ezt a törekvést nem lehet.

A családi gazdaságról sok szó esett, el nem hangzott azonban ebben a Házban, hogy miként is gondolkodnak erről. Hallottuk, hogy Széchenyi miként gondolkodott erről - ezt ismertette Solymosi képviselőtársam. Beszéltek mindannyian, csodálatos jövőképet fölvázolva, a családi gazdaságról. Csak arról nem esett szó, hogy mit értenek önök a törvény értelmében a családi gazdaságon.

Annak igényével szeretném fölolvasni, hogy hallják azok is, akiknek majdan ezek szerint családi gazdasági előnyeik lesznek. Eszerint:

"E törvény alkalmazásában családi gazdaság: legfeljebb 300 hektár nagyságú termőföld (ideértve a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet is) - belterületi földet is! - tulajdonával, illetőleg haszonbérletével, használatával rendelkező gazdálkodó család valamennyi termőföldjén, az ahhoz tartozóként leltárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak (épület, építmény, mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) hasznosításával, legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többi családtag közreműködésén alapuló gazdálkodási forma."

Elnézést kérek, ha valaki kívülálló, nem itt a terem falai között, hallgatja ezt, és nem értett ebből semmit, nem csodálom! Nem lesz egyszerű megérteni. Még nehezebb lesz végrehajtani azt a vagyonleltárt - vagyonbevallást? Miért pont a családi gazdaságot kell vagyonbevallásra késztetni? Ez ugyanis az. (Dr. Szentgyörgyvölgyi Péter: Gazdálkodó szervezet. - Francz Rezső: Mondjad!)

Azt gondolom tehát, hogy ami itt le van írva családi gazdaságként, az az egyszerű gazdálkodó számára áttekinthetetlen, vállalhatatlan. (Borkó Károly közbeszól.) Kevesebbért is kimentek annak idején az utcára, Borkó képviselőtársam! Nem szeretik ezek az emberek, ha a vagyonukat, azokat a vagyontárgyaikat is, amelyeknek semmi köze a tevékenységhez, annak érdekében, hogy valami ködös támogatáshoz hozzájussanak, le kell tenni az asztalra. Azt gondolom tehát, érdemes lesz majd végiggondolni, hogy milyen fogalommeghatározással kell dolgozni a jövőben.

A családi gazdaság kapcsán még egyszer szeretném megerősíteni azt - hiszen a termőföldről szóló törvényjavaslat tartalmazza ezeket az előírásokat -, hogy a Magyar Szocialista Párt nem tudja elfogadni azokat az egyébként alkotmánysértő és a vállalkozás szabadságának alkotmányos jogát is sértő korlátozásokat, amit az elővásárlás és az előhaszonbérlet kapcsán ezek a törvényjavaslatok tartalmaznak.

Ennek bizonyos összefüggéseit megemlítette éppen az előbb Göndör képviselőtársam is. Én most arra szeretném fölhívni az igen tisztelt képviselőtársaim és mások figyelmét is, hogy itt bizony a leggyakrabban arról esik szó ebben a Házban, hogy ez veszélyezteti-e vagy nem veszélyezteti a társas vállalkozások, társas gazdálkodók földügyeit. Veszélyezteti!

De most én nem erről akarok beszélni. Nemcsak az övéket veszélyezteti. Veszélyezteti mindazon gazdák jogait, földjét, akik nem minősülnek az előbb részletesen ismertetett családi gazdálkodóknak. Mert innentől kezdve őket is ugyanúgy megelőzi mindenki, megelőzi a nemzeti földalap által - garanciák nélkül bárki megnevezhető - kijelölt személy és mindenki más. Ő is ugyanaz a haszonbérlő, akinek jogai, lehetőségei a sorban az utolsók ebben a törvényjavaslatban.

Vigyázat! Megismétlem tehát, a Magyar Szocialista Párt az elővásárlás és az előhaszonbérlet sorrendjében azon a platformon áll - és ilyen irányú javaslattal fogunk élni -, hogy a ma létező, a földtörvényben is létező használati jogok az elsők, a helybéliek a másodikak, a nemzeti földalap pedig nem önálló elővásárlási joggal, hanem ezek fedezeteként jelenjen meg.

Ne vegyük el a gazdától a földjét! Azt gondolom, ez teljesen természetes kívánság. Éppen ezért azt gondolom - Ékes képviselőtársamnak mondom -, ha az az MDF álláspontja, amit itt hallottunk önöktől, akkor gondolják végig az ebből levont következtetést. Az a politikai következtetés ugyanis rossz következtetés. Mert olyanhoz adják a nevüket, amit egyébként el szeretnének kerülni.

Befejezésül: azt gondolom, a Magyar Szocialista Párt mind a földvitanapon, mind pedig a mai együttes általános vitán többször is egyértelműen rögzítette: a magyar mezőgazdaságnak ma nem az a baja, hogy kié a föld. Minden négyzetcentiméter földnek van tulajdonosa - tudjuk, vannak ezzel gondok. Az a baj, hogy a földnek nincs haszna. A haszna megteremtése érdekében tegyünk bátrabban, uraim és hölgyeim, és akkor lesz pénze a gazdának arra, hogy megvédje a földjét. Helyette ne akarjuk mi ezt tenni! Ő a legjobb tulajdonos, ő a legjobb használó, majd el fogja tudni dönteni, hogyan és miképpen találja meg a módját, hogy nála is maradjon ez a földterület. (Francz Rezső: Így van!)

Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)