Felszólalás adatai

BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előbb a gazdasági miniszter úr is az állami költségvetés bevételi, kiadási oldalait, megalapozottságát, a lendületet, a fejlődést, a versenyképességet emlegette.

Ebben az évben, amikor a szocialista-szabad demokrata kormány benyújtotta a költségvetést, a költségvetés vitája szinte ugyanúgy kezdődött, mint tavaly vagy tavalyelőtt: rendben van a bevételi oldal, rendben van a kiadási oldal, az államháztartásnak mind a két oldala tartható - aztán év közben kiderült, hogy a kormány nem képes a folyamatokat kézben tartani. (Zaj. - Domokos László: Figyelj!) Nőtt a hiány, a felelőtlen politikájuk eredménye az, hogy ma már minden magyar állampolgárra, az újszülöttre éppúgy, mint az ország legidősebb emberére 1 millió 300 ezer forint államadósság jut.

A jövő évi költségvetés ugyanolyan szerkezetre, tervekre, ígéretekre épül, mint a korábbiak. A kormány érzéketlenül bánik a családok mindennapjait, biztonságát érintő ügyekkel, adósa marad mindazoknak az ígéreteknek, amelyeknek a betartását elvárják a választók, nem nyújt megoldást a munkahelyteremtés egyre sürgetőbb igényére, a 400 ezer új munkahely megteremtésére, a hazai mikro-, kis- és közepes vállalkozások versenyképességének a megőrzésére.

A költségvetés nem ad választ arra, hogyan lesz a 400 ezer munkanélkülinek munkahelye. Kirívóan magas a pályakezdők és a nők munkanélkülisége: minden ötödik pályakezdő fiatal munkanélküli, a nők munkavállalási esélyei is egyre romlanak. Különösen nehéz helyzetben vannak a vidéken élő nők, akiknek szinte megoldhatatlan feladatot jelent a gyermekek napközbeni elhelyezése. Bevezetik ugyan a gyes melletti munkavállalás lehetőségét, de a három év alatti gyermekeknek csak a 8 százalékát tudják bölcsődében elhelyezni, miközben az uniós elvárások szerint 2010-re a gyermekek egyharmadának kellene nappali ellátást biztosítani.

Ezen a helyzeten sajnos a családi összefogás sem tud segíteni, tisztelt képviselőtársaim, hiszen a nők nyugdíjkorhatárát is megemelték, ezért azok az asszonyok, akik nagymamakorban vannak, nem tudnak gyermekeiknek segíteni, feltéve, ha van még munkahelyük, hiszen jól tudjuk, hogy a 45 év feletti nők elhelyezkedése is nagyon nehéz, vagy hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök jelzőjét megidézzem: aki öregecskedik, az bizony nehézségekkel néz szembe a munkahely keresése során.

(10.40)

Az otthon végezhető távmunkában, illetve a részmunkaidős foglalkoztatásban sincsen előrelépés, pedig mindazoknak az édesanyáknak, akik kisgyermeket nevelnek, ez jelenthetné a gyermeknevelés és a munkavállalás összehangolását.

Az ország minden régiójában nőtt a munkanélküliség. Különösen rossz a helyzet Észak-Magyarországon, az Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúl régióiban, ahol az országos átlagot meghaladó a munkanélküliség. A növekvő munkanélküliség oka, tisztelt képviselőtársaim, elsősorban az, hogy nem növekszik a munkahelyek száma, nem valósult meg a 400 ezer új munkahely. A mikro-, kis- és közepes vállalkozások adnak munkát ma a dolgozók kétharmadának. Mégis azok a terhek, amelyek a munkabéreket sújtják, azok az adók és járulékköltségek elsősorban az ő terheiket növelik. Az áfavisszatartás, a 100 milliárd forintra becsült körbetartozás náluk okozta a legnagyobb veszteséget. Nemhogy létszámbővítésre nem gondolhatnak, de sokuknak a meglévő munkahelyek megtartása sem sikerült. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerint a költségvetés túl sok forrást von el a vállalkozói szférától, és így kevesebb forrás marad fejlesztésre, beruházásra. Az adóbevételek, a keresetarányos elvonások súlya nagyon magas, az élőmunka, azaz a bérek utáni adó- és járulékterhek csökkentik a hazai vállalkozások versenyképességét.

A kis- és közepes vállalkozások fejlesztésének támogatására a költségvetésben mindössze 19-20 milliárd forint van. Ez körülbelül 10 ezer forint beruházásfejlesztést jelent egy dolgozóra vetítve. És ezt most hasonlítsuk össze a Hankook gumiabroncsgyártó cégnek nyújtott támogatással. A pontos adatokat nem ismerjük, de a sajtóhírek arról számoltak be, hogy a beruházáshoz Magyarország állami támogatást biztosít. Ez több éven keresztül folyósított készpénzből, szakképzési támogatásból és fejlesztési adókedvezményből áll. Más sajtóhírek szerint ennek a támogatásnak az összege eléri legalább a 12 milliárd forintot. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara számításai szerint jövőre 27 milliárd forintot vonnak el a hazai kisvállalkozásoktól, pedig ők itt maradnak az országban, nem csomagolnak össze, és nem mennek el a Távol-Keletre; legfeljebb tönkremennek, és újabb munkahelyek szűnnek meg, növelve ezzel ismételten a munkanélküliséget.

Nézzük meg most akkor, hogy a minimálbérek hogyan is állnak! Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentette szeptember végén, hogy kössük a minimálbért a megélhetési költségekhez, a létminimumhoz. Most először 15 év után azt mondjuk, hogy a minimálbér mindenképpen legyen magasabb, mint az a legkisebb költség, a létminimum költsége, amiből már éppen meg lehet élni. Ezzel szemben mi a valóság? 2002-ben a létminimumra vonatkozó számítások szerint a létminimum egy főre vetített összege 33 900 forint volt, ugyanakkor a minimálbér nettó összege 37 750 forint. Tehát a miniszterelnök most akar visszatérni ahhoz, ahova az ország már 2002-ben eljutott.

Összegezve tehát a benyújtott költségvetéssel kapcsolatos véleményünket: úgy ítéljük meg, hogy nem segíti a munkanélküli pályakezdő fiatalok vagy a munka nélkül maradt nők és férfiak elhelyezkedését. A 400 ezer új munkahely ígérete, akárcsak a költségvetésről vagy a versenyképességről szóló ígéretek, vagy a hazai kis- és közepes vállalkozásoknak nyújtott terhek könnyítése csak ígéret maradt, és ezek az ígéretek kártyavárként fognak összedőlni.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiban.)