Felszólalás adatai

DR. ÁNGYÁN JÓZSEF vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Azt a címet adta napirend előtti felszólalásának, mit hoz a tavasz a gazdák számára. Reményeink és szándékaink szerint megújulást fog hozni. Az elmúlt év a tűzoltás éve volt. Valóban katasztrofális állapotban vettük át az országot, természeti katasztrófánál is nagyobb következményei voltak, azt hiszem, vagy súlyosabb következményei voltak annak a 8 évnek, amit a Gyurcsány-Bajnai-korszak jellemez. Ezért tehát az első év nyilván a zuhanás megállításával és a tűzoltással kellett hogy teljen.

Egyszerűen stabilizálni kellett az országot, hogy újjá lehessen építeni. Egy kirabolt országot kaptunk, valóban, egyetértek képviselő úrral, a kasszák üresek, a nemzeti vagyonunk szőrén-szálán eltűnt off-shore cégekben, erre-arra. Eladósított országban vagyunk, 21 000 milliárd forint az az államadósság, ami az elmúlt 8 év alatt 2,5-szeresére nőtt ahhoz képest, mint ahogy átvették annak idején ezt a kasszát. A családok eladósodtak, az önkormányzatok eladósodtak, és ezen túl természeti katasztrófák is sújtották ezt az országot. Tehát valóban azt mondhatjuk, hogy az első lépéseknek ilyen körülmények között a stabilizálás lépéseinek és a tűzoltásnak kellett lennie.

Ezen túl a gazdák és a vidék helyzete talán még súlyosabbá vált ebben az időszakban. Gyenge érdekérvényesítő képességű csoportról van szó, bár stratégiai, nemzetbiztonsági cikk az élelmiszer, mégis olyan helyzetbe került ez a társadalom, hogy végveszélyben van. Piacait elveszítette, és éppen napjainkban veszítette el, az elmúlt időszakban veszítette el talán a belső piacait is. Azok a botrányok, amelyek most a belső piacon zajlanak, jelzik, hogy milyen állapotok alakultak ki ebben az országban. A végpontokat eladták, és ez a katasztrófája talán a mezőgazdaságnak. Az a mezőgazdaság, ahol alapanyag-termelésbe, négermunkába szorítják be a gazdákat, ahol a feldolgozás és az értékesítés kikerül a gazdatársadalom kezéből, egyáltalán a magyar társadalom kezéből (Gőgös Zoltán közbeszól.), ez katasztrofális helyzetet eredményez. Ezt látjuk ma a mezőgazdaság teljes vertikumában. (Jakab István Gőgös Zoltánnak: Fáj az igazság! Szólj hozzá!) Az élelmiszer-gazdaság teljes vertikumában keletkező hasznot, ha 100 százaléknak vesszük, ebből a gazdák, akik az alapértéket előállítják, körülbelül 10 százalékban részesülnek, a többit az eladott feldolgozó és értékesítő kapacitások azok, amelyek elviszik.

Nos, nem kell ezek után talán indokolni, hogy megújulásra van szükség. A megújulás éve minden tekintetben a 2011. év. Új stratégiát kell alkotnunk. Szeretném jelezni, két héten belül széles körű társadalmi vitára bocsátjuk azt az agrár-, vidék- és környezetstratégiát, amely ezeket a területeket egységesen és hosszú, 10 éves kitekintésre határozza meg. Talán ez is az egyik bajunk volt az elmúlt időszakban, hogy nem volt ennek az országnak agrár-vidékstratégiája. Nos, ez deklarálni fogja, és megmutatja intézkedéseken keresztül, hogy mit is jelent a patrióta, néppárti gazdaság- és társadalompolitika. Nem szervilisen megtudni kell kimenni Moszkvába vagy Brüsszelbe, hogy mi a teendőnk, hanem a nemzeti érdekeinket kell először is meghatározni pontosan, és ezt kell képviselnünk itthon és külföldön egyaránt.

A termelési alapok stabilizálása elkezdődött azzal, hogy a Nemzeti Földalapról szóló törvényt és a földtörvényt módosítottuk. Ez talán a legfontosabb ahhoz, hogy el tudjunk rugaszkodni.

A vízgazdálkodás problémái mutatkoznak. Bűn az, ami az elmúlt időszakban a vízgazdálkodás terén Magyarországon történt, ahol a belvíz-, árvízhelyzetet úgy kezelték, ahogy, s ennek egyenes következménye, hogy egy olyan évben, amikor duplája mennyiségű csapadék hullik egyébként, ez a rendszer, ez a korrupt rendszer, amelyik tulajdonképpen csak pénzlenyúlási rendszer volt, és nem végezte el azt a munkát, amit a belvízmentesítéssel kapcsolatban el kellett volna végezni, ez a rendszer katasztrofális következményekkel jár. Látjuk, elvetni sem tudnak a gazdák több százezer hektáron. Nos, ezt állami kézbe fogjuk venni, állami irányítással, és a helyi közösségekkel, a gazdákkal együttműködve fogjuk ezt a problémát megoldani. Még egyszer nem fordulhat elő az a helyzet, ami ebben az elmúlt időszakban a vízgazdálkodás terén kialakult.

A piac talán a legfontosabb, a piac építése és védelme. A kistermelői rendelet, a közbeszerzési rendelet, törvény, amelyek jöttek, a feldolgozás támogatása az Új Széchenyi-tervben és az Új Magyarország vidékfejlesztési programban, valamint a hitellehetőségek, amelyek megnyílnak a gazdák előtt, az agrár Széchenyi-kártya, amely lehetőséget ad, az agrár-forgóeszközhitel és a vis maior agrár-forgóeszközhitel, ezek mind-mind azt szolgálják, hogy talpra állítsuk újra a gazdákat, és a piaci helyzetüket javítsuk. (Az elnök csenget.)

A védelmet illetően: a magyar termékrendelet előkészítés alatt van, ami meg fogja mondani, hogy mit is nevezhetünk magyar terméknek. Védenünk kell a piacainkat, és építenünk kell a piacainkat, hogy a gazdatársadalom és a magyar vidék újra talpra tudjon állni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)