Készült: 2024.09.20.09:07:39 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

255. ülésnap (2005.10.17.),  362-366. felszólalás
Felszólalás oka Részletes vita lefolytatása
Felszólalás ideje 11:20


Felszólalások:   338-362   362-366   366-369      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vitát lezárom.

Kérdezem az államtitkár urat, kíván-e válaszolni. (Molnár Albert jelzésére:) Nem.

A módosító javaslatokról várhatóan a következő ülésünkön határozunk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/17548. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/17548/8. számon kapták kézhez.

Indítványozom, hogy a részletes vitát a benyújtott indítványok számára figyelemmel egy szakaszban folytassa le az Országgyűlés. Kérdezem önöket, egyetértenek-e a javasolt vitaszerkezettel. (Szavazás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés az indítványt elfogadta.

Kérem a felszólalni kívánó képviselőket, hogy felszólalásuk kezdetén jelezzék, a bizottsági ajánlás mely pontjaihoz kívánnak hozzászólni.

Megnyitom a részletes vitát az ajánlás 1-5. pontjaira. Kérdezem, ki kíván felszólalni ötperces időkeretben. (Jelzésre:) Tállai Andrásé a szó.

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Szeretném előre jelezni - összesen, ha jól látom, öt módosító javaslat van -, hogy én a 4. számúhoz, a Pettkó András képviselő által benyújtott módosító javaslathoz szeretnék kapcsolódni, mert ez a módosító javaslat legalább felhívja arra a figyelmet, hogy más is szeretne ilyen kedvezményeket kapni, más szakmában dolgozó emberek is szeretnének ilyen kedvezményt kapni, amit most Gyurcsány Ferenc kormányfőtől kapnak a kultúrában, a művészetben dolgozók és a médiában dolgozók - legalábbis látszólag kapnak ilyen kedvezményt.

Azért nem adtunk be módosító javaslatot a törvényjavaslathoz a Fidesz-frakció részéről, mert egyszerűen nem látjuk esélyét annak, hogy ezt a törvényjavaslatot bármely módosító javaslattal is igazságossá lehetne tenni. Egyszerűen ez a javaslat nem szól másról, mint hogy az államnak legyen kevesebb járuléka, de a kormánynak legyen több kedvezményezettje. Semmi másról a világon nem szól. Ez igazságtalan, nem lehet tudni, hogy milyen elvek alapján választotta ki a kedvezményezetteknek a körét, nem lehet tudni, hogy milyen elvek alapján határozta meg a törvényjavaslatban lévő járulékot, a személyi jövedelemadó-járulékot, a társadalombiztosítási járulékok mértékét.

Egészen bizonyos, hogy ha az Európai Unióhoz érkezik majd esetleg panasz a törvénnyel kapcsolatban, ugyanúgy fejfájást fog majd okozni a kormánynak, de egész biztos, hogy nem ennek a kormánynak, mert akkorra már - pontosan az ilyen törvényjavaslatok miatt - valószínűleg ez a kormány már nemigen lesz a helyén. (Derültség az MSZP soraiban.) Tehát ez már a következő kormánynak okoz majd gondot.

Ez a törvény elvtelen a tekintetben is, hogy a kedvezmény mértékét sem úgy használja, állapítja meg a törvényben, hogy az legalább emberséges legyen. Tudniillik az egész jövedelem után fizetni kell a járulékot, az itt meghatározott 20 százalékot, illetve 15 százalékot, ugyanakkor pedig, mondjuk, a nyugdíjbiztosításnál csak a jövedelmeknek, a bevételnek az 50 százaléka fog majd számítani. Tehát még azzal is kiszúrnak, akinek kedvezni akarnak, komolyan mondom, mert akkora felháborodás van belőle, hogy nem igaz!

Van egy réteg, amelyik természetesen jól fog ezzel járni, de az lehetőleg ne legyen nyugdíjközelben, mert akkor már biztosan nem éri meg. És egyébként is, úgy gondolom, ez a réteg, ha valaki azt szeretné, hogy a nyugdíja magas legyen, akkor olyan szerződést köt a megbízójával, tudniillik a nyugdíjjárulékra vonatkozó dolgokat vagy a társadalombiztosítási járulékot az adott kifizető fizeti ki, tehát neki kell átvállalni, illetve ő fizeti be a megszerzett jövedelemből levont járulékmértékeket is.

Tehát semmi másról nincsen itt szó, mint arról, hogy valószínűleg a kormányfő az egyik médiaszereplése alkalmával vagy több médiaszereplése alkalmával megígérte annak a körnek, hogy majd valamiféle kedvezményt ide hozzon. De hogy ez ilyen rosszra, igazságtalanra sikeredjen, arra senki nem számíthatott, olyannyira, hogy egyesek szerint ez fölveti az alkotmányossági kérdéseket is. Biztos vagyok benne, hogy lesznek olyanok, akik meg fogják kérdezni az Alkotmánybíróságot, hogy megállja-e a helyét az, hogy egyes szakmákban dolgozókat kiemelünk, és nem is az adózás szempontjából, hanem a járulék és a szolgáltatás meghatározása szempontjából teljesen más alapokra helyezzük, mint az általános szabályok.

Összességében: ugyanaz lesz, mint az evával. Az evánál is nagy az ujjongás, nagy a siker, amikor meg megnézzük, hogy mennyi az áfabevétel, akkor érdekes módon évente 100, 150 vagy 200 milliárddal kevesebb, mint amit a kormány betervezett.

 

(23.30)

 

Ugyanez lesz ezzel a törvényjavaslattal is. El lehet mondani, hogy megint van egy olyan körünk, amelyik szeret bennünket; az pedig, hogy az országban a költségvetéssel mi történik, az már sem a Medgyessy-kormányt nem érdekelte, sem a jelenlegi, Gyurcsány-kormányt már régóta nem érdekli. Úgyhogy azért is nem nyújtottunk be módosító javaslatot, mert hangsúlyozom még egyszer, ez a törvényjavaslat úgy rossz, ahogy itt van előttünk, és ha egy kis lelkiismeret-furdalása vagy lelkiismerete lenne a kormánypárti képviselőknek, akkor egészen bizonyos, hogy nem szavaznák meg a törvényjavaslatot, és azzal mindenki jobban járna.

Viszlát, uraim! (Derültség az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Kocsis Róberté a szó.

KOCSIS RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én is Pettkó András képviselőtársunk módosító javaslatához csatlakoznék, de szeretném leszögezni a felszólalásom legelején, hogy az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról szóló törvényt nem fogom támogatni. De mivel tudom, hogy a kormányoldal biztosan meg fogja szavazni, ezért kérem önöket, ugyanúgy fontolják meg Pettkó András képviselőtársam indítványát, mint Horváth képviselő úrét, hacsak nem politikailag akarnak dönteni, úgy, mint döntéseik elsöprő többségében.

Kérdezném önöket, az adózás szempontjából miben különbözik egy informatikus egy újságírótól. Szerintem semmiben. Hacsak abban nem, hogy nem tud annyi embert befolyásolni, mint egy újságíró. Miközben önök a társadalmi igazságosságról papolnak, és az arányosabb közteherviselésért szállnak síkra egy másik törvénytervezetükben, most az ekhóval mintha egy újabb kiváltságos kasztot szándékoznának kialakítani.

Nagyon szép és hangzatos indoklást olvashattam önöktől a tervezetben. Olyan szépen hangzik, hogy az ekho célja a közügyek szabad megvilágítása, a közügyekkel összefüggő információhoz való hozzájutás, továbbá a művészeti élet szabadságának előmozdítása. Ha nem tudnám, mire megy ki ez az egész, talán el is hinném.

A várható társadalmi hatást megvizsgálták? Igen, meg. De erre nem szeretnének kitérni, mert azonnal kiderülne a turpisság, pedig önök is nagyon jól tudják a hatásvizsgálat eredményét, érzékelhető változást csak a művészeti tevékenységet végzők számára fog jelenteni. Hogy is van ez? Akkor kik miatt vezetünk be egy újabb adófajtát?

Tisztelt Képviselőtársaim! Szerintem ez az új adóforma, az ekho azért járt így, mert előbb választották ki a gombokat, mint a kabátot, vagyis előbb találta ki a milliárdos kormányfő a hangzatos száz lépést, mint hogy megtöltötte volna azt konkrétumokkal. Utána elkezdtek kapkodni, és íme, ez lett belőle, mert aki kitalálta, az nem gondolta komolyan. Az az érzésem van az egész elolvasása után, hogy olyan ember találta ki, akinek minden mindegy, aki úgy gondolta, úgyse neki kell vele bajlódnia.

A törvény januártól az APEH-ra egy újabb feladatot ró, nem elég, hogy a differenciált minimálbér miatt úgyis lesz bőven pluszfeladata. Itt gyorsan meg is jegyezném: az ilyen irányú béremeléssel egyetértek.

Tisztelt Képviselőtársaim! A luxusbaloldalnak újra sikerült egy valószínűleg alkotmányba ütköző törvényt elénk terjeszteni, pedig már tizenkétszer volt gondjuk a taláros testület ítéleteivel. Kiragadtak bizonyos szakmákat, és ezeket próbálják meg előnyben részesíteni, ilyenek az újságírók és a színészek. Nincs ennek olyan kampányszaga, mint az egész száz lépés programnak? Talán önök szerint nem, de szerintem igen. Nem akarják véletlenül önök megvásárolni ezen társadalmi réteg jóindulatát? De igen.

Tudjuk nagyon jól, önök se gondolják komolyan ezt a törvényt. Ahogy a múlt alkalommal, egy héttel ezelőtt nevettek a törvényi indoklásból citáltakon, most is csak csevegnek itt egymás közt a parlament padsoraiban, különösebben nem érdekli önöket ez a kérdés. Tehát önök is nevetnek rajta, kampánynak szánták az egészet.

Végül szeretném elmondani, hogy ennek a tervezetnek a közgazdasági észérvekhez a legkisebb mértékben sincs semmi köze, ugyanolyan, mint a kormány politikája: kártyavárszerű. Reméljük, a vár összeomlik a jövő évi választások után, mert ha még sokáig marad, akkor képes, és az egész országot maga alá temeti.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vitát lezárom. Kérdezem államtitkár urat, kíván-e szólni. Úgy tűnik, nem. (Molnár Albert: Nem!) Módosító javaslatokról várhatóan következő ülésünkön határozunk.

Tisztelt Országgyűlés! Most a napirend utáni felszólalások következnek.

A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Kékkői Zoltán képviselő úr, “Noha kormányhatározat írja elő, a mai napig nem született a román és a magyar honvédelmi miniszterek között a hadisírokra és katonai temetők gondozására vonatkozó megállapodásö címmel. A képviselő úré a szó.




Felszólalások:   338-362   362-366   366-369      Ülésnap adatai