Felszólalás adatai

Felszólalások:   29   29-32   33-36      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Dömötör Csaba államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A napirend előtti felszólalások végére értünk. A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Farkas Félix roma nemzetiségi szószóló; Ungár Péter, LMP; Ágh Péter, Fidesz; Fülöp Erik, Jobbik; Z. Kárpát Dániel, Jobbik; Ander Balázs, Jobbik; Szél Bernadett, LMP; Schmuck Erzsébet, LMP; Szabó Szabolcs, LMP; Hohn Krisztina képviselő asszony, LMP.

Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy 2018. február 1-jén az orosz nemzetiség honos népcsoporttá nyilvánítása tárgyában az alábbi kezdeményezés érkezett a Nemzeti Választási Bizottsághoz. „Alulírott magyar állampolgárok aláírásunkkal bizonyságot teszünk arról, hogy a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 1. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelünk, és a (2) bekezdés alapján úgy nyilatkozunk, hogy a magyarországi orosz kisebbséghez tartozunk. A törvény 148. § (3) bekezdése alapján kezdeményezzük és kérjük a tisztelt Országgyűléstől az orosz nemzetiség Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítását, és ennek megfelelően indítványozzuk, hogy a törvény 1. számú mellékletében megnevezett nemzetiségek felsorolását az orosz nemzetiséggel egészítse ki.” Eddig a kezdeményezés szövege.

Tisztelt Országgyűlés! A kezdeményezést a Nemzeti Választási Bizottság 2018. február 16-án meghozott 115/2018. számú határozatával hitelesítette, amely döntés jogorvoslat hiányában 2018. március 5én jogerőre emelkedett. Az aláírásgyűjtésre nyitva álló határidőt követően meghozott, az aláírás-ellenőrzés eredményéről szóló 1028/2018. számú NVB-határozat 2018. szeptember 17-én emelkedett jogerőre. A kezdeményezést H/1515. sorszámon a honlapon megismerhetik. A kezdeményezésről az Országgyűlés későbbi ülésén fog dönteni.

Tisztelt Országgyűlés! Most 12 óra 18 perckor elkezdjük a kérdések és azonnali kérdések tárgyalását.

Apáti István, a Jobbik képviselője, kérdést kíván feltenni az agrárminiszternek: „Mikor szólal meg a vészcsengő? Mikor veszik észre, hogy az egyre nagyobb munkaerőhiány végképp tönkreteszi a családi gazdaságokat?” címmel. Apáti István képviselő urat illeti a szó.

DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Gyakran halljuk önöktől, hogy Magyarország jobban teljesít, gyakran mondogatják ezt miniszterek, államtitkárok, sőt maga a miniszterelnök úr is. Ugyanakkor az önök magatartása abban foglalható össze, hogy úgy érzik, csak a sikerekhez van közük, ugyanis a gazdasági mutatók legkisebb javulását rögtön kisajátítják, saját érdemként tüntetik fel, ugyanakkor a forintgyengülésért, az üzemanyagok árának emelkedéséért vagy az egyre drasztikusabb munkaerőhiányért nem vállalják a felelősséget. Amikor erről kérdezzük önöket, akkor nemzetközi folyamatokra, Európai Unióra vagy éppen a magyar ellenzékre mutogatnak meglehetősen álságos módon.

(12.20)

Ráadásul egy olyan ágazatról beszélünk, ahol nagyon gyenge lábakon áll a szakképzés, a szakemberek utánpótlásával is komoly gondok vannak, ahol a fideszes oligarchák garázdálkodása egyre nagyobb károkat és problémákat okoz. Úgy néz ki, hogy a munkaerőhiány meg fogja fojtani a magyar vidéket, és tönkreteszi a még állva maradt kis és közepes családi gazdaságokat is, a kisgazdákat is, ha úgy tetszik.

Ha megnézzük Szabolcs-Szatmár-Bereg megye munkanélküliségi rátáját, akkor azt látjuk, hogy tavaly az országban itt volt a legnagyobb a munkanélküliség, 8,5 százalékkal, ugyanakkor Budapest és Borsod megye mellett Szabolcs megyében okozza a legnagyobb problémát a munkaerőhiány, amelynek egyik fő oka a közmunka nagyon rossz megszervezése, rossz gyakorlati lebonyolítása. Nem azt mondjuk, hogy nincs szükség közmunkára, közmunkára szükség van, még mielőtt félremagyaráznák a szavaimat, de azt sokkal profibb módon kellene megszervezni.

Itt arra gondolok, hogy több kötelező vagy kedvezményes elemet kellene belevinni a törvényi szabályozásba annak érdekében, hogy a közmunka és a mezőgazdasági idénymunka vagy általában a mezőgazdasági munka közötti átjárást meg tudjuk teremteni, ugyanis amíg közmunkások sokszor halált megvető bátorsággal vizet gereblyéznek, addig a parasztgazdának nincsen munkáskéz például a gyümölcsszüretek elvégzéséhez. Jól járna ezzel a közmunkás, mert sokkal többet keresne, mint a közmunkán; jól járna a kis és közepes családi gazdaságok tömege, hiszen (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) akkor lenne munkáskéz; és jól járna az állam, mert nem közmunkán kellene tartani százezreket, csak önök ehhez eddig, szavazatmaximálási (Az elnök újból csenget.) okok miatt nem mertek meg nem akartak hozzányúlni. (Taps a Jobbik padsoraiból.) Várom tehát érdemi válaszát arra, mit kívánnak tenni ezzel a helyzettel. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen, Apáti képviselő úr. Elnézést, hogy csengettem (Dr. Apáti István: Semmi gond!  Derültség a Jobbik padsoraiból.), de két perc az idő. (Dr. Apáti István: Megoldottam!) Farkas Sándor államtitkár úrnak adom meg a szót válaszadásra, kettő percben.

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ugyanakkor csak a statisztikai adatokat mondom először, mert úgy gondolom, azok a legfontosabb dolgok, mivel a növekedés fokozatos a magyar gazdaságban, és tavaly 4 százalékkal bővült. 2018-ban a második negyedéves adatok is ehhez hasonló bővülésről tanúskodnak, azaz a lendületes teljesítmény nem egyszeri folyamatok eredménye, hanem tartósan pozitív elmozdulást tükröz. A foglalkoztatottak száma 4,4 millió fölé emelkedett. 2018. május-július hónapban 715 ezer fővel több foglalkoztatott volt, mint 2010 azonos időszakában. A mezőgazdaságban is dinamikus a foglalkoztatás bővülése, a munkaerőért folyó verseny éleződése azonban általános érvényű és nem korlátozódik a mezőgazdaságra. A közfoglalkoztatás és a mezőgazdasági idénymunka között a képviselő úr által javasolt rugalmas átjárás lehetősége jelenleg is biztosított. Ennek ellenére tárcánk folyamatosan tesz javaslatokat annak érdekében, hogy a mezőgazdaságban kialakult munkaerőhiányt minél rugalmasabban lehessen kezelni. Jelenleg folyamatban van a jogszabályok oly módon történő módosítása, hogy az a közfoglalkoztatott is jogosulttá váljon 2000 forint/nap összegű elhelyezkedési juttatásra, aki egy hónapban legalább 14 napig idénymunkában dolgozik.

Ugyanakkor a magyar mezőgazdaság ma nem kellően attraktív a fiatal pályaválasztók számára, munkaerő-megtartó képessége sajnos alacsony. A fiatal termelők zöme meglévő gazdaságot vesz át, nem pedig újonnan kerül az ágazatba.

Az egyik legfontosabb kihívásunk, hogyan tudunk fiatalokat arra ösztönözni, hogy a magyar agrárium szolgálatába állítsák életüket. Olyan életpályát kell tudnunk felmutatni a fiataloknak, amely jobb életkörülményeket, több jövedelmet biztosít számukra. Meg kell nekik mutatnunk, hogy a XXI. századi agrárium (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) nem egyenlő a korábbi hagyományos mezőgazdasággal. Ezért dolgozik a kormány, és kérem ebben a munkában képviselőtársam segítségét is.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Felszólalások:   29   29-32   33-36      Ülésnap adatai