Felszólalás adatai

KELLER LÁSZLÓ, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Először arról szeretnék nagyon röviden szólni, hogy milyen mechanizmus szerint került ide a Házhoz az ORTT 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat. Aztán később a zárszámadás tartalmáról is röviden szeretnék szólni.

(20.20)

Nyilvánvaló, hogy a beszámolót a 2005. évi pénzügyi teljesítésről az ORTT szervezete készíti el és nyújtja be a költségvetési bizottságnak. A költségvetési bizottság egy albizottságot hozott létre arra, hogy az ORTT-vel kapcsolatos kérdéseket tárgyalja, leginkább a zárszámadást és a költségvetését terjessze a Ház elé. Az albizottság elvégezte a munkáját, gyakorlatilag néhány apró, nem lényeges módosító javaslattal terjesztette azt a zárszámadást be a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság elé, amit az ORTT apparátusa kidolgozott. A lényegét tekintve azt lehet mondani, hogy az albizottságban nem volt érdemi vita, hogy azt mondjam, az ellenzéki képviselők meg sem szólaltak egyébként ebben a vitában, majd a költségvetési bizottság ülésén már nem ez volt a jellemző.

Természetesen senki nem vitatta a tartalmát ennek az anyagnak, amit az ORTT elkészített, tehát lényegét tekintve a főösszegeken nem változtatott a költségvetési bizottság. Az 1 milliárd 274 millió 37 ezer forintos bevételen és az 1 milliárd 257 millió 459 ezer forintos kiadáson nem történt változtatás, lényegében a költségvetési bizottság ezen főösszegekkel terjesztette be a 2005. évi zárszámadást ide a Ház elé.

Részleteztük a bevételeket is. Lényegében a működési és felhalmozási kiadások fedezésére szóló bevételek összege 1 milliárd 31 millió 196 ezer forint, és ezen túlmenően vannak persze egyéb bevételek is: működési, felhalmozási bevételek, illetve a korábbi években képzett pénzmaradványnak a 2005-re elszámolt bevétele. Nyilvánvalóan a bevételeket növeli az az összeg, amiről itt az előző napirend kapcsán hosszan vitatkoztunk leginkább Babák képviselő úrral - ez így volt egyébként a bizottsági ülésen is e napirend tárgyalása során -, a Műsorszolgáltatási Alaptól átvett 185 millió 785 ezer forint, ami gyakorlatilag a költségek fedezetéül szolgál, tehát így lett kiegészítve az ORTT bevétele.

A testület általános működési kiadásai 1 milliárd 290 millió 315 ezer forintban számszerűsíthetők, és a felhalmozási kiadás értelemszerűen 48 millió 144 ezer forint volt. A személyi juttatások ebből a kiadási összegből 708 millió 753 ezer forintot tesznek ki, és nyilvánvaló, hogy egyéb járulékok és egyéb dologi kiadások is terhelik a működést.

A költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy a pénzmaradvány 16 millió 578 ezer forintos értékben kerüljön jóváhagyásra, és úgy, ahogy az szerepel az ORTT által elkészített zárszámadásban. Nagyon jelentős pénzt kezel az ORTT, ami nem jelenik meg a saját költségvetésében, átfut rajta. Ez több mint 6 milliárd, közel 7 milliárd forint. Ez lenne nagyjából a zárszámadás tartalma, és nyilván itt is számos melléklet részletezi a benyújtott javaslatunkat.

A bizottsági vitában is két kérdésről nagyon alapos vita folyt, és miután én a bizottsági véleményt a kulturális bizottság ülésén is képviseltem - majd nyilván erről a kulturális bizottság előadója szól, de lényegét tekintve ez a két kérdés uralta a zárszámadás vitáját, azt lehet mondani -, természetesen nem lehetett a zárszámadási vitát függetleníteni az egész ORTT-nek attól a tevékenységétől, amit 2005-ben folytatott, és amit az előző napirendben is tárgyaltunk. Én most ezt nem szeretném idehozni, de mindenképpen még egyszer szeretném azt mondani, hogy van egy strukturális forráshiánya az ORTT-nek évek óta, ahogy erről a titkár úr is szólt, és mi magunk is vitatkoztunk erről alaposan.

Babák képviselő úr az előző napirendi vitában arról beszélt, hogy itt törvényellenesen járt el az ORTT. Akkor nem kértem szót, mert tudtam, hogy a zárszámadás során lesz lehetőségem arról beszélni, hogy amikor az ORTT igénybe veszi vagy elszámolja ezeket a bevételeket, amelyekről most itt beszélünk, a 185 millió forintot, akkor törvényesen jár el, képviselő úr, mert van egy köztársasági elnök úr által aláírt, kihirdetett törvény, ő azt hajtja végre. Arról persze lehet vitatkozni, hogy azt a törvényt feles vagy kétharmados többséggel kell elfogadni, de ez a mi kompetenciánk, itt, a parlamentben kell erről vitatkozni, de ha már egyszer kihirdetésre kerül a törvény, akkor nyilvánvaló, hogy arra, aki eszerint jár el, nem lehet azt mondani, hogy jogellenesen, törvénytelenül járt el. Éppen ezért nem lehet azt mondani a 2005-ös zárszámadásról, hogy ez nem valós, jogszabályokat megsértve használták fel 2005-ben a forrásokat. Nem jogellenes felhasználásról van szó, ezt mindenképpen a bizottsági vitában is erőteljesen hangsúlyoztuk. Nyilvánvaló, hogy jó lenne, ha ezen túl lehetne lépni, és egy olyan médiatörvény módosítását tudnánk megvalósítani, ahol a források és a kiadások egyensúlya megteremthető lenne.

Az is érthető, hogy amikor 1995-ben a médiatörvényt fogalmaztuk, akkor igazából sok mindenről csak voltak gondolataink, voltak elképzeléseink, és nem tudtuk, hogy ez pontosan milyen tartalommal kerül majd az elkövetkezendő években kifejtésre. Ezért is indokolt lenne áttekinteni a törvény szükségszerű módosítását.

Itt térek ki arra a másik kérdéskörre, amit szintén alaposan érintettünk. Ez a zárszámadás tartalmazza azt, hogy az ORTT 70 millió forintot költött - az én emlékeim szerint - 2005-ben arra, hogy törvénymódosítási javaslatokat fogalmazzon meg, vagyis értékelje az egész médiapiacot, a médiahelyzetet, a média működését. Persze lehet azt mondani, hogy miért áldoz erre közpénzt az ORTT, ez az albizottsági vitában is felmerült, kormánypárti képviselők is szóba hozták ezt a kérdést. Bizony a vita rávilágított arra, hogy annak, aki ismeri ezt a szeletét a média működésének, vannak olyan kötelességei - egyébként a törvényből is fakad ilyen kötelessége az ORTT-nek -, hogy bizonyos kezdeményezéseket kell megtenni. Nyilvánvaló, hogy ez a kezdeményezés egyébként akkor ér valamit, ha célba is ér.

Nyilván az ORTT kevésbé tudja befolyásolni azt, hogy itt a kormánypártok, az ellenzéki pártok mennyire fogékonyak az ő javaslatukra, ezt nyilván ők nem tudják befolyásolni. Ebben itt kellene megtalálni azt a mechanizmust, amin keresztül azok a szakmai észrevételek, amelyek 70 millió forintért 2005-ben megfogalmazódtak, valamilyen módon gyökeret verjenek, vagyis hogy kezdődjön el egy érdemi, politikai egyeztetés azokról a kérdésekről, amely kérdéseket az ORTT e vonatkozásban felvet.

Nyilvánvalóan azt meg kell fontolni - de ez majd a 2007-es költségvetésnek lesz a témája -, hogy vajon milyen kiadásokat indokolt a törvény-előkészítő szakaszra fordítania az ORTT-nek akkor, amikor egyébként a Műsorszolgáltatási Alapból átcsoportosításokra szorul. Tehát van itt igazsága azoknak, akik ilyen kérdéseket feszegetnek.

(20.30)

De még egyszer: nincs abban a helyzetben megítélésem szerint - és ez volt a többségi véleménye a költségvetési bizottságnak - az ORTT, hogy ne tegye a törvényben meghatározott feladatát, és ha már teszi, akkor praktikusan úgy célszerű tenni, hogy ezt a lehető legnagyobb szakmaisággal tegye. És nyilvánvaló, hogy nekünk mindenképpen gondoskodni kell arról, hogy megtaláljuk azt a módot, ahogy be tudjuk ide a Házba csatornázni ezeket a javaslatokat.

Nos, tisztelt Ház, ezekkel az észrevételekkel a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság nevében teszem meg az előterjesztésemet az ORTT 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat formájában, és kérem a tisztelt Házat, hogy figyelemmel is arra, hogy a vita jelentős részét már az előző napirend kapcsán lefolytattuk, erre figyelemmel kérem, hogy támogatólag fogadják el az ORTT 2005. évi költségvetéséről szóló beszámolót.

Köszönöm szépen, elnök úr, a megtisztelő figyelmet.