Felszólalás adatai

Mélyen tisztelt hölgyek, urak, aki azzal a szándékkal lát hozzá, bár a szándéknak annak kell lennie, hogy tökéletes törvényt fog alkotni, akkor az hibázik, hisz nemcsak az ember nem tökéletes, hanem egy törvény sem tökéletes. Épp ezért úgy gondolom, hogy nagyon fontos egy törvénytervezet kritikája, de azért, hölgyek, urak, legyünk egy picikét reálisabbak a tekintetben, hogy ez a törvény huszonegy évig váratott magára, de senki nem volt hajlandó, hogy megcsinálja így és rendezze. Aztán hallottam Kolber úrtól azt is, hogy sietség, és hallottam mástól is, szóval, hölgyek, urak, hogy kellene még e törvény mellé a vagyonvédelmet szolgáló törvényjavaslat.

Szóval, nem tudom, észrevették-e, de ebben az országban egy költségvetési alrendszer, egy jogág, egy ellátás sincsen jól szabályozva. Azért van rengeteg munkája a tisztelt Háznak, mert hosszú éveken keresztül nem kormányoztak vagy legalábbis látszatkormányzás volt. Az a törvényhozás sem azt tette, ami a dolga lett volna, hanem úgy foglalkozott törvényekkel, de valójában szerkezeti, strukturális átalakító, valamint átgondoló törvényalkotás nem folyt ebben a tisztelt Házban. Épp ideje, ezért van most nagyon sok munkánk, és persze a sok munkában, amikor sok van, sok a tennivaló, előfordul hiba is, amelyet, én úgy gondolom, hogy az a dolgunk, hogy észrevegyünk, és hogyha nem vettük észre, akkor később pedig ki kell javítani, mert egy országot rossz törvények nem szabályozhatnak - de olyanok sem, mint amelyek most vannak, azok nagyon rosszak és elavultak.

Szóval, sietség. Azért el kell dönteni azt, hogy fontos-e vagy sem. Én azt mondom, hogy nemzeti közvagyonról, vagyonról való törvénykezés az egy nagyon sürgős feladat, mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, mert amíg erről nincsen törvény, azt szokták mondani, hogy amit a törvény nem tilt, azt szabad, ami a törvényben szabályozott, akkor azt már valószínű betartják, hisz azért a törvények uralma alatt élünk.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Én nagyon örülök annak a koncepciónak, amit hallottam a hozzászólásokból is, hogy paradigmaváltás van ebben az országban, mégpedig az a korábban puffogtatott tény, ami neoliberális vélekedésként mintegy húsz éven keresztül uralkodott az országban, hogy az állam rossz tulajdonos. Én úgy gondolom, hogy olyan nem létezik, hogy az állam rossz tulajdonos, csak rossz gazdára bízza a tulajdonlást, és hogy fontosnak tartják önök is, hogy az államnak tulajdonnal kell rendelkezni a közfeladatok ellátására, úgy gondolom, ez felelős gondolkodás. Én ezt mindenféleképpen az itt elhangzott hozzászólásokból is dicséretesnek tartom, és azt is, hogy fontosnak vélik, szinte kivétel nélkül, e törvény megalkotását.

Az egy más kérdés, hogy a kritikák azok megalapozottak-e vagy felkészült-e a vélekedés. Úgy gondolom, hogy sok tekintetben nem biztos, hogy felkészült, hisz azt a vélekedést hallgatva, hogy a cégek adatai nyilvánosak legyenek, azért azt mindenki tudja, hogy a cégbíróságon és az éves beszámolókból minden cég gazdasági folyamatai figyelemmel kísérhetők és elemezhetők, persze nem teljes mélységben, arra ott vannak a felügyelőbizottságok meg a tulajdonosi képviselők. És azt is tudni lehet Mária Terézia óta, hogy a földhivatal, amely egy nagyon fontos tulajdon-nyilvántartó, közhiteles és nyilvános szervezet, abban pedig a tulajdon kérdésében el lehet járni és lehet informálódni.

Szóval azért vannak alapvetések, amelyek a vagyonnal kapcsolatosan és annak működésével kapcsolatosan eddig is transzparensek voltak, pusztán csak nem volt gyakorlata, és mondjuk, munka is egy országgyűlési képviselőnek bármely cég adatainak utánanézni, vagy pedig a földhivatalban, akár a TakarNeten keresztül adatokat bekérni. De erre ott van az államapparátus, meg kell kérdezni, és akkor mindent szolgáltatnak, hisz kötelességük kiszolgálni a parlamenti képviselőket.

Tehát én nem látom aggályosnak azt, hogy valaki nem lehet tisztában az állami közvagyonnal, a nemzeti közvagyonnal kapcsolatban, sőt, az azt gyakorló vagy azt működtető cégek adataival kapcsolatban is, mert ezek megszerezhetők. Én úgy gondolom, hogy ez felkészületlenség, ha ilyen véleményt hall az ember, és valójában, azt el kell ismernem, hogy ez munkaigényes, ebben a tájékozódás munkaigényes, de nem lehetetlen.

Az "állam rossz tulajdonos" kifejezés arra volt jó, mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, hogy a rendszerváltást megelőzően, a spontán privatizációval be is bizonyították, sőt, mi több, tönkre is tették és nagyon leépítették a nemzeti közvagyont, mindannyiunk vagyonát, mert egyéni érdekek domináltak.

Nem tudom, emlékeznek-e arra, mert szóba került az állami gazdaságok egy részének egy alkalommal történő privatizációja, ebből tán egy nem működik, mert akkor sem volt üzemképes és működőképes, de jelenleg az ott dolgozók működtetik ezeket a cégeket - egyről van tudomásom, amelyet megfigyeltem a privatizációt követően. Tehát hogyha a vállalkozói vagyonból az állam elidegenít, elad, privatizál, akkor az nem létezik, hogy csak rosszul működhessen. Viszont ne felejtsék el azokat a privatizációs folyamatokat, amelyek az állami és a nemzeti közvagyonból történtek.

Elmondom önöknek például Békés megyében a cukorgyárak privatizációját, ezt elsősorban felszámolás követte, és elmondom a húsipart, a konzervipart, a baromfiipart, és sorolhatnám még a malomipart és a gabonaipart is belevéve, ezek mind spekulatív privatizációk voltak, jó pár malom például leégett a rendszerváltást követő privatizációt követően.

És föl szeretném hívni még a történelemből - mert már történelem - azt az érdekes folyamatot is, amikor a Magyar Köztársaság parlamentje annak idején a kárpótlásról döntött. Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, a kárpótlásnak volt egy fizetőeszköze, a kárpótlási jegy. Nem tudom, emlékeznek-e rá és hallottak-e erről mindenféle mendemondákat. A kárpótlási jeggyel sok mindent lehetett művelni a nemzeti vagyon felszámolását illetően, olyanokról is beszélnek, hogy háromszor sikerült újfent forgalomba hozni ezeket a papírokat. Szóval volt ebben az országban sok minden. Hogyha valaki most úgy gondolja, hogy nem sürgős nemzeti vagyonról törvényt alkotni, amely lehetséges, hogy ma, ha elfogadjuk, nem tökéletes és nem a legjobb, de ugyanakkor van törvény, amely a generális szabályokat rögzíti.

Szeretném itt nagyon kiemelni a korábban már bizottsági előadóként is elmondott vélekedésemet, amelyben taxálja a kizárólagos, a kiemelt, a korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyonköröket, az ezzel kapcsolatos különböző működtetési szabályokat. Ezek számomra nagyon fontosak. Képzeljék csak el azt, a víziközmű-vagyon rövidesen napirendre kerül, voltak, akik ezt eladták, úgy emlékszem, a székesfőváros is, holott ez korlátozottan forgalomképes. Aztán volt, aki különben úgy leterhelte jelzáloggal ezeket a vagyontárgyakat, hogy ihaj, amelyek mondjuk, önkormányzati vagyonok voltak, a hiteleinek fejében.

Aztán mit szeretnék még mondani? Szóval az, hogy rosszul gazdálkodik az állam, ez nem igaz, csak a működtető lehet rossz, akit ki kell seperni akkor, hogyha rosszul használja azt a vagyont, amit rábíztak.

Önkormányzatok vagyona. Szóval azért szeretném a tisztelt képviselőtársaim figyelmét e törvény kapcsán is fölhívni, hogy az a rendetlenség, amely az állami nyilvántartásokban - hangsúlyozom, a nyilvántartásokban - nem rendeződött, mondjuk, még a leltárt illetően és a kimutatásokat illetően, ez az önkormányzatoknál nem teljes egészében így van. Többségében az önkormányzati vagyonleltárak az éves beszámolók kifejezett mellékletei, amelyet könyvszakértők is átnéznek, és a kisközösségek nagyon odafigyelnek a saját vagyonukra vagy legalábbis a sajátjuknak vélt vagyonukra.

Volt egy másik megjegyzés, az elővásárlási jog önkormányzat és állam esetében. Az elővásárlási jognál, hölgyek, urak, ha csak egy szempontból nem pontosan és nem helyesen gazdálkodnak vagy valami egyéni individuális szándék áll különböző vagyoni értékesítések mögött, egyszerű módszere annak, hogy bejelentik az államnak, és az állam nyilatkozik. Nézzék, ha ez a szabály élt volna székesfővárosunkban, akkor biztos, hogy annyi vagyontárgy és annyi ingatlan nem került volna dobra, mint ami áron alul dobra került, és nem lennének tele az előzetesek, sőt, a börtönök sem, mert lett volna kontroll azok felett a vagyoneladások felett, amelyeket mondjuk, Nagy-Budapesten eszközöltek.

(0.10)

Úgy gondolom, hogy a nemzeti vagyon, amely közszolgáltatásokhoz rendelt, az akár az állam, akár az önkormányzat fennhatósága alatt van, azaz birtokában és üzemeltetésében, sok különbség nincs közte, mert alapvetően azok a vagyontárgyak, amelyek közfeladat ellátásához szükségesek, a feladattal együtt mennek vagy jönnek.

Úgyhogy nem értem pontosan az önkormányzati törvény és a közoktatási törvény kapcsán felvetett problémákat, mert úgy gondolom, hogy továbbra is közvagyon az az iskola, amelyet esetleg az állam üzemeltet, és továbbra is közvagyon marad az a szociális otthon, amelyben a megyei kormányhivatal szociális feladatokat lát el az ingatlanban. Tehát nem változik semmi sem, hiszen a feladattal megy a vagyon, és a feladathoz szükségesek ezek a speciális vagyontárgyak, mint az iskola, a szociális otthon, a kórház és sok egyéb más.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tehát úgy látom, hogy az elővásárlásnak van jelentősége, különösen az üzletivagyon-körben, és úgy gondolom, hogy ezekkel kapcsolatban népszavazást helyben tartani, ahogy az LMP-s képviselőtársam mondogatta, szerintem ez eléggé furcsa lenne, hogy ha mondjuk egy üzleti körbe tartozó vagyontárgy egy településen fölöslegessé válik, és úgy gondolják, hogy el kívánják adni, akkor népszavazzanak mondjuk egy lakásingatlan eladását illetően is, vagy legyen az üzletépület vagy bármi más.

Úgy gondolom, és azt tapasztaltam, hogy az országban az önkormányzati vagyon áttekinthető, ellenőrizhető, transzparens és nyilvános. Ebben kevés gond van.

Még egyet szeretnék megjegyezni a törvény szándékát illetően. Nagyon tisztességes szándékúnak tartom a törvényt, és a transzparenciát fokozza, sőt, az egyértelműséget a különböző passzusai. Egyben nekem is gondom van, a mellékletben.

Nem tudom, hogy kimondhatom-e, de valójában a melléklet felsorolása... (Szávay István: Mondd ki!) Ki fogom, nyugodjon meg, csak megkérdeztem magamtól. (Derültség.)

A melléklet gyakorlatilag tükrözi a magyar közállapotokat. Nagy jelentőséget nem szabad tulajdonítani neki. Jelenleg ilyenek a nemzeti vagyonról a kimutatások, ilyen problémásak és ilyen színvonalúak. Ezt ígérte államtitkár asszony, hogy 2012-re generális változás lesz e tekintetben is, akkor legfeljebb a mellékleteket ki lehet javítani és még konkrétabbá lehet tenni, ki lehet egészíteni.

Ez a vagyonkör, amely a mellékletekben felsorolásra került, a jelenlegi adatok alapján került ebbe a törvénybe, viszont megvan a lehetőség rá, hogy kiegészítsék, javítsák és pontosítsák ezt.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! 21 éve nem született meg ez a törvény, én fontosnak vélem, és kérem, hogy már csak az alaptörvényből fakadó kötelezettségünknek is eleget téve, e gyors törvényhozó munkában is azért fogadjuk el, és ha valami később diszfunkcióval párosul, akkorra pedig meglesz a lehetőségünk, hogy kijavítsuk.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)