A felszólalás szövege:

BALLA MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Horvátország csatlakozásával az Európai Unióhoz az Európai Unió által a Moldovai Köztársasággal kötött, a közös légtér létrehozásáról szóló megállapodást is módosítani kellett a jegyzőkönyv aláírásával. Magyarország érdeke a keleti partnerségi program erősítése. Ez biztonsági érdek is, hiszen minél több szövetségese van az Európai Uniónak keleten, annál erősebb lesz. Hazánk támogatást nyújt a Moldovai Köztársaság európai integrációs törekvéseihez, illetve nemzetközi fejlesztési együttműködési programok révén is igyekszik hozzájárulni az ország integrációját és modernizációját elősegítő folyamatok sikeréhez.

Az Európai Unió és Moldova között a közös légtér létrehozásáról aláírt megállapodás célja, hogy olyan közös légteret hozzanak létre, amely a felek számára kölcsönös piacra jutást tesz lehetővé a légi közlekedési piac tekintetében. Magyarország egyúttal támogatta a Moldovával megkötött társulási és vízummentességi megállapodást is. A társulási megállapodás bizonyítja az Európai Unió elkötelezettségét aziránt, hogy a Moldovai Köztársasággal szorosan együttműködve továbbmélyítse a két fél közötti politikai társulást és gazdasági integrációt.

A közös légtérre vonatkozó megállapodást módosító jegyzőkönyv aláírásával, illetve kihirdetésével Horvátország is részesévé válik a megállapodásnak. Kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

BALLA MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Az Európai Unió és a Jordán Hásimita Királyság közötti euromediterrán légi közlekedési megállapodás célja, hogy előmozdítsák a légi fuvarozók közötti tisztességes versenyen alapuló nemzetközi légi közlekedési rendszer létrehozását, a nemzetközi légi fuvarozási lehetőségek bővülését, hogy eleget tegyenek az utasok és a fuvaroztatók megfelelő légi közlekedési szolgáltatások iránti igényeinek. Továbbá az a szándék, hogy a nemzetközi légi fuvarozásban a legnagyobb fokú biztonságot és védelmet biztosítsák, valamint a szabályozási környezet konvergenciájának, a szabályozási együttműködésnek és a piacra jutás liberalizációjának elvein alapuló euromediterrán légtér ügyét előmozdítsák. Ennek a megállapodásnak részesévé válik Horvátország is annak módosítását követően. Magyarország számára is fontos a Jordániával való együttműködés fejlesztése. Ezt támasztja alá, hogy több kétoldalú megállapodást is kötöttünk Jordániával, így például nemrégiben a diplomata-útlevéllel rendelkező állampolgárok vízummentességét rögzítettük. Ezenkívül említésre méltó a nukleáris energia békés felhasználásáról szóló kétoldalú megállapodás. Jordániának ezenkívül fontos szerepe van a menekültellátásban és a terrorizmus ellen folytatott harcban. Az ország lakosságának 2 százalékát adják a keresztények, és békében élhetnek, mert itt nincsenek kitéve üldöztetésnek. A Jordániában élő menekültek helyzetének javítására 2016-ban megállapodás született az Európai Unió és Jordánia között, amelynek értelmében a Jordániába menekültek alkalmazásával előállított egyes termékek kedvezményesen juthatnak az Unió piacaira.

Mindezekre való tekintettel kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmet.

BALLA MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Ebben az esetben is arról van szó, hogy Horvátország csatlakozásával az Európai Unióhoz szükségessé vált az Európai Unió által Grúziával, helyesebben Georgiával kötött, a közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás módosítása a jegyzőkönyv aláírásával. Az Európai Unió és Georgia között a közös légtér létrehozására aláírt megállapodás célja szintén olyan közös légtér létrehozása, amely a felek számára kölcsönös piacra jutást tesz lehetővé egyenlő versenyfeltételek biztosítása mellett. Emellett a környezetvédelem és a fogyasztóvédelem is hangsúlyosan jelenik meg.

Magyarország támogatta a Georgiával aláírt társulási és vízummentességi megállapodást. Az EU csak akkor tudja növelni versenyképességét, ha minél több külső szövetségest, stratégiai partnert tud szerezni. Georgia igyekszik kihasználni a keleti partnerség kínálta lehetőségeket, így fontos mérföldkő volt a társulási megállapodás és annak részét képező szabadkereskedelmi megállapodás aláírása. Georgia az Európai Unióval való együttműködést elsősorban a kiberbiztonság, energiabiztonság, határvédelem, terrorizmus elleni küzdelem és stratégiai kommunikáció terén szeretné előmozdítani. Georgia végső célja a teljes jogú EU- és NATO-tagság elérése.

Magyarország következetesen támogatja Georgia európai és euroatlanti integrációs törekvéseit. Rendszeresek a felső szintű találkozók és üzleti fórumok a két ország között. A jó politikai kapcsolatok mellett most az a cél, hogy a gazdasági, kereskedelmi együttműködés is intenzívebbé váljon. Ezt szolgálja az is, hogy az Eximbank 85 millió eurós hitelkeretet nyitott a magyar és grúz vállalatok együttműködésének ösztönzésére. A két ország között van közvetlen légi járat, Budapest-Kutaiszi útvonalon, ami szintén elősegíti a kapcsolatok, valamint a turizmus fejlődését.

A megállapodást módosító jegyzőkönyv aláírásával, illetve kihirdetésével Horvátország is részesévé válik a közös légtérre vonatkozó megállapodásnak. Kérem a tisztelt Házat, a képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a lehetőséget, elnök úr, és elnézést kérek, hogy szót kértem és húzom az időt, csak Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak a megjegyzésére szeretnék röviden reagálni. Az szép, szép, hogy mi jobban szeretjük a Grúzia megnevezést, vagy ahogy ön mondta, hogy ön jobban szereti, de az országban ma a Georgia nevet szeretnék használni, akárhogy is van ez a Google keresőben vagy a Wikipédiában.

Másrészt pedig tény és való, hogy Oszétia és Abházia nem egy konfliktusterület, hanem jelenleg megszállás alatt van, tehát én azt gondolom, hogy ha esetleg megpróbáljuk egymást valamilyen szinten kioktatni, akkor talán a tényekkel is pontosabban tisztában kellene lenni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.  Cseresnyés Péter: Így van!)

BALLA MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz képviselőcsoportja támogatja a Macedóniával kötendő megállapodás aláírását és kihirdetését, és ugyanilyen mértékben támogatjuk Macedónia európai integrációs törekvéseit, s készek vagyunk segítséget nyújtani a megvalósulást elősegítő lépések során. Azt gondolom, hogy ebben a különböző frakciók eddig egyetértettek és konszenzusra tudtak jutni. Jelen szerződés célja, hogy olyan keretet alakítson ki az Európai Unió és Macedónia közötti politikai párbeszéd előmozdítása érdekében, amely révén lehetőség nyílik a kapcsolatok fejlesztésére, Macedónia gazdasági és nemzetközi együttműködése fejlesztése céljából tett erőfeszítéseinek támogatására, harmonikus gazdasági kapcsolatok előmozdítására és egy szabadkereskedelmi terület fokozatos kiépítésére.

Macedónia uniós csatlakozásáig jelen megállapodás képezi Macedónia Európai Unióval való kapcsolatának az alapját. A gazdasági kapcsolatokon túl a nyugat-balkáni régió az Európai Unió biztonságpolitikájára jelentős hatást gyakorol, a térség szerepe a migrációs folyamatok nyújtotta kihívás kezelésében és megoldásában meghatározó jelentőségű.

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Az Európai Uniónak fel kell ismernie, hogy a Nyugat-Balkán által Közép- és Kelet-Európa biztonsága a térség európai uniós és NATO-csatlakozási folyamatának felgyorsításával garantálható. Az illegális migráció elleni hatékony védekezésben a Nyugat-Balkán Európai Unióval ápolt kapcsolata egyértelműen kulcskérdésnek bizonyul. Egy hatékony együttműködési mechanizmus kialakítása Magyarország számára is kiemelkedően fontos. Egy esetleges krízishelyzet kialakulása mérsékelhető, adott esetben megelőzhető, amennyiben a nyugat-balkáni államok képesek egységesen, egymást segítve reagálni a válságra.

Amennyiben a Nyugat-Balkán nem képes megfelelően felkészülni és védelmi intézkedéseivel megállítani az illegális migráció balkáni útvonalakon érkező hullámait, a déli határra nehezedő nyomás hazánk biztonsági helyzetére is közvetlen hatással lesz.

A fenti érvek alapján Magyarországnak egyértelműen érdeke, hogy segítse a Nyugat-Balkán, azon belül Macedónia mielőbbi európai integrációját. Ezért is a frakció nevében kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BALLA MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Egyiptommal hazánknak régre visszamenő jó kapcsolata van, ami máig fennáll. A 97 milliós Egyiptom stabilizáló hatása és mértékadó szerepe nemcsak az észak-afrikai országokra, hanem egész Európára is kiterjed. A mi szempontunkból, az Európai Unió szempontjából ez a szerződés a megvalósult szomszédságpolitika, ami Európa környezetét kívánja stabilizálni. Ezen megállapodáson keresztül hatással lehetünk az egyiptomi kereskedelmen túl az egyiptomi társadalomra is, amelynek több mint 10 százaléka kopt keresztény. Annak fényében pedig különösen fontos ez az egyezményünk, hogy az Oroszország ellen bevezetett szankciók óta Egyiptom egyre nagyobb üzleteket üt nyélbe Oroszországgal, egyre erősebb kapcsolatok fűzik Oroszországhoz. Nekünk érdekünk az, hogy Egyiptom külkapcsolatai, külgazdasági kapcsolatai kiegyenlítettek maradjanak, és ebben növekvő aránnyal vegyen részt az Európai Unió és annak tagállamai, köztük Magyarország is. Ennek a társulási euromediterrán megállapodásnak egy fontos célja lehet az is, hogy Egyiptom térségbeli stabilitását és térségbeli mértékadó szerepét tovább tudja erősíteni. A frakciónk ezért támogatja a törvényjavaslatot.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)

BALLA MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Üzbegisztánnak ázsiai viszonylatban is gyorsan fejlődő gazdasága van, és egy Magyarország méretű ország számára fontos kereskedelmi partnerré válhat. Ennek a jelei máris mutatkoznak marhahúsexportunk és az állattartáshoz kapcsolódó agrártechnológiánk exportja, az ország adottságai miatt nagy könnyebbséget jelentő víztisztító készülékeink megjelenése, valamint a Richter Gyógyszergyár egyre szélesedő befektetései képében. A kereskedelmi bővülés lehetőségeiről pedig lassan egy éve a Taskentban megnyílt nagykövetségünk is gondoskodik. Általában véve sem, de a felsorolt kapcsolatok miatt nekünk különösen sem mellékes, hogy egy dinamikusan fejlődő közép-ázsiai ország szorosabbá fűzi a viszonyát az Európai Unióval és annak tagállamaival. Az erősödő kereskedelmi kapcsolatok pedig bizonyára a jó viszony mélyítését fogják szolgálni két, egymást kulturálisan is számontartó nép között. Ezért a Fidesz frakciója támogatja a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

BALLA MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Ahogy ön is mondta, a világ ma jelentős átrendeződési folyamatban van. Ez a most zajló átrendeződés esélyt ad arra, hogy létrejöjjön az európai béke alapfeltétele, a stabil és kiegyensúlyozott kapcsolat Oroszország és az Európai Unió között, bár tudjuk azt, hogy jelenleg nehézségek és különböző szankciók sújtják ezt az együttműködési rendszert. De az Európai Közösségnek és az Orosz Föderációnak véleményünk szerint törekednie kell az együttműködésre, hogy kedvezőbb feltételeket teremthessenek az áruk és szolgáltatások és a tőke kereskedelmének. Ez Magyarországnak gazdasági érdeke is. A megállapodás különösen a kereskedelmet és a beruházásokat érinti, ezen belül a szállítási szolgáltatások kereskedelmének előmozdítására irányul, valamint keretet hoz létre az átfogó gazdasági, pénzügyi és műszaki együttműködés megteremtésére. A legfontosabb gazdasági feladat a következő évekre, hogy a közép-európai országok a Nyugat-Balkánnal kiegészülve minél szerteágazóbb energetikai hálózatokkal, lehetőségekkel tudják majd biztosítani a versenyképességüket. Az energiaellátás oldaláról Magyarország képes lesz az iparát versenyképesebbé tenni, és úgy látjuk, hogy Horvátország csak akkor tud Közép-Európához hozzánőni, ha energiarendszere képes lesz a közép-európaihoz kapcsolódni.

(12.50)

Magyarország évek óta arra törekszik, hogy minél több országgal kiépítse a földgázszállítás útvonalait. A megállapodás biztosítja az együttműködés révén a felek közötti gazdasági és társadalmi kapcsolatok fejlődését és a békés egymás mellett élés lehetőségét. Ennek tudatában frakciónk támogatja a törvényjavaslatot, kérem a tisztelt Házat is erre. Köszönöm szépen a figyelmet.

BALLA MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Államtitkár úr felsorolta azokat az érveket, egyáltalán azokat a tételeket, amelyek magában az együttműködési partnerségi keretmegállapodásban szerepelnek. Talán fontos kiemelni, hogy a Kína és Oroszország közé ékelődött Mongóliára általában véve nem úgy gondolunk, mint az Európai Unió és Oroszország által létrehozott Eurázsiai Gazdasági Unió közti közvetítőre, pedig a mindkét közösség tagjaként közös halmazt képező Mongólia Magyarországgal egyetértésben ilyen aspektusból is láttathatja a szerepét. Ráadásul az elmúlt években Mongólia felértékelődött. Azt is tudjuk, azt is tapasztaljuk, hogy Mongólia számára egyre inkább fontosabb, egyre inkább fontossá válik az a fajta kapcsolatrendszer, amit az Európai Unió jelent, illetve egyre inkább érdekeltek abban, hogy regionális együttműködések is kialakuljanak, ha kell, az Európai Unió együttműködési rendszerein keresztül. Másrészt pedig Mongóliát látni kell úgy is, hogy keresi önmagát, és keresi azt a fejlődési utat, amely talán egy olyan fejlődési pályára állíthatja, hogy a térségben, régióban meghatározó szereppel tudjon majd bírni. Azt gondolom, az Országgyűlés azzal, hogy támogatja ezt a törvényjavaslatot, sokat tud tenni azért is, hiszen tény és való, hogy az Európai Unió tagállamai és a Horvát Köztársaság csatlakozásával kapcsolatos jegyzőkönyv kihirdetéséről beszélünk, de ezzel a törvényjavaslattal viszont tudjuk segíteni azt is, hogy Magyarország is minél nagyobb részese lehessen az Európai Unió, annak tagállamai és Mongólia közötti kapcsolatrendszerben, ezért frakciónk támogatja ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

BALLA MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A gazdasági kapcsolatok fejlesztése céljából magyar származású üzletemberek 2013-ban Santiagóban újjáalakították a chilei-magyar kereskedelmi kamarát, amely együttműködik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával. A két ország kapcsolatrendszerében azonban  nem kell magyaráznom  fontos volt az, hogy a nagyköveti szintű jelenlét is kiemelkedően fontossá vált. Ezért 2014-ben újranyílt Chilében a nagykövetségünk.Ugyanakkor a másik oldalról tekintve, az Európai Unió-Chile közötti kapcsolatban: a társulási megállapodás Chile számára is kiemelten fontos az Európai Unió és annak tagországaival való viszony fejlesztéséhez, és egy fontos diplomáciai célkitűzésük volt a társulási megállapodás. A latin-amerikai országok közül Chile volt az első, amellyel az Európai Unió társulási megállapodást kötött.

Magyarország szempontjából nézve pedig a déli nyitás keretében ténylegesen nyitottunk is számos külképviseletet az Egyenlítőtől délre. Ennek elsősorban nem szimbolikus a jelentősége, hiszen a kereskedelmi kapcsolatainkban a térségben Mexikó és Brazília után Chile a harmadik legnagyobb kereskedelemi partnerünk.

Mindez azt mutatja, hogy a most beterjesztett törvényjavaslat az Európai Unió és Chile közötti társulási megállapodásról Magyarország és Európa érdekeit helyesen és időszerűen ismerte fel, és nekünk is használ, külpolitikai irányvonalunkba illeszkedik. Ezért tisztelettel kérem a Házat, hogy támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr, a lehetőséget. Tisztelt Ház! Az előző témákat hallgatva most én egy kicsit más vizekre eveznék, hiszen a kormány költségvetésében is kifejezi azt, hogy elkötelezett a nemzeti szuverenitás védelme mellett, amit a költségvetés tervezésekor is figyelembe vett. Márpedig a nemzeti szuverenitás védelmének alapvető eszköze a diplomácia, ezért engedjék meg, hogy felszólalásomban kifejezetten a Külgazdasági és Külügyminisztérium költségvetéséről beszéljek. Legelőször is azt kell megállapítanunk, hogy a minisztérium költségvetése idén is jelentősen nő. Ez a növekedés immár sok éve töretlen, akárcsak a költségvetés valamennyi más területén. A növekedés az ideihez képest 72 milliárd forint, ami közel 40 százaléknak felel meg, és egyaránt mutatja a klasszikus külügyi feladatok bővülését, illetve a külgazdasági fókusz további erősítését. Ennek a 72 milliárdos növekedésnek közel fele, több mint 34 milliárd forint a határon túli gazdaságfejlesztési programok támogatásának többletéből származik. 2018-ban 16 milliárd forint áll rendelkezésre erre a célra, jövőre ez az összeg 50 milliárdra nő.

A második nagy tétel, hogy az Információs Hivatal a minisztérium irányítása alá kerül. Ez 14 milliárd forintot jelent. A növekedés harmadik jelentős eleme, hogy a külképviseleti beruházásokra 5 helyett több mint 16 milliárd forint jut majd. Végül negyedikként érdemes megemlíteni, hogy a kötöttsegély-hitelezésre rendelkezésre álló összeg jövőre az idei 8 milliárdnak közel duplája, 15 milliárd forint lesz.

Ez a négy tétel összesen 66 milliárd forintos növekedést jelent, ezért érdemes ezeket külön-külön is megvizsgálni. Először is: Magyarország Kormánya 2016-ban a határon túli magyarok által lakott területeken gazdaságfejlesztési programot indított. Az elsőként beindított vajdasági és kárpátaljai programokat 2017-ben a muravidéki, a horvátországi, az erdélyi és a felvidéki gazdaságfejlesztési programok követték, amelyek nyomán több ezer sikeres pályázat kiírására került sor, és több ezer munkahely létesült. Ezek a gazdaságfejlesztési programok az elmúlt 2,5 év alatt jelentős sikert arattak. Érdemben tudtunk hozzájárulni a határon túli magyarlakta területek gazdasági megerősödéséhez és az ott élő közösségek életminőségének növeléséhez, megkönnyítve ezzel a szülőföldön történő boldogulást. A nemzeti kormány ezekkel a gazdaságfejlesztési intézkedésekkel érdemben hozzájárult a határon túli magyar családok gazdasági megerősödéséhez.

A gazdaságfejlesztés első lépéseként minden esetben cél a mezőgazdaságból élő családok, illetve a kis- és közepes vállalkozások támogatása, amivel az egész régió erősödéséhez hozzájárulhatunk. A sikeres programok folytatódnak, de költségvetésük jövőre több mint háromszorosára nő. Ezek a támogatások jó hatással vannak a határ menti gazdasági életre és a kereskedelemre, és ez jól látható az érintett megyékben, legyen szó Nógrádról, Borsodról, Hajdú vagy Szabolcs megyékről.

A második tétel, az Információs Hivatal a Magyarország biztonságának megőrzésére szolgáló eszközrendszer egyik eleme, amely kiveszi a részét az Európát sújtó bevándorlással járó terrorveszély csökkentéséből is. A hivatal költségvetése a Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetében újdonságként jelentkezik, de egyébként lényegében megegyezik az ideivel.

A külképviseleti beruházásokra  ez a harmadik rész  jövőre összesen 16 milliárd forint jut majd. Több mint 5 milliárd forint áll rendelkezésre a Magyarország pekingi nagykövetségének elhelyezését biztosító ingatlan megvásárlására. Két héttel ezelőtt tárgyalta a parlament az ezt a vásárlást lehető tevő nemzetközi szerződést. Itt tehát arról van szó, hogy Magyarország megvásárolja a pekingi kormányzati negyed szomszédságában lévő, 1969 óta bérelt épületet. Közel 3,5 milliárd forint áll rendelkezésre a varsói kereskedelmi kirendeltség kialakítása, több mint 2 milliárd a washingtoni nagykövetségi épületnek a kor elvárásainak megfelelő átalakítására, és kereken 1 milliárd a kijevi nagykövetségünkre. Az ománi nagykövetség nyitására 430 millió forintot szán a kormány.

A negyedik rész, a kötöttsegély-hitelezés a magyar exportösztönzés fontos és hatékony eszköze. A magyar vállalatok exportképességének erősítése pedig a minisztérium külgazdasági portfóliójának kiemelt feladata. 2014 óta a magyar export és az országba érkező beruházások mennyisége egyaránt évről évre rekordot dönt. 2017-ben az export értéke átlépte a 100 milliárd eurót. A kormány célja az, hogy amellett, hogy megtartjuk pozícióinkat hagyományos exportpiacainkon, még inkább a nagy növekedési lehetőséggel rendelkező térségek felé fordulunk, ezekben a térségekben is növeljük a hazai cégek jelenlétét. Különösen fontos a hazai kis- és középvállalkozások exportképességének a fokozása. Célunk, hogy a külpiaci versenyelőnyt egyre kevésbé az árelőny, sokkal inkább a hazai vállalkozásokra jellemző magas színvonal, szolgáltatási rugalmasság, szakértelem és megbízhatóság jelentse. A külgazdasági sikerek túlmutatnak a számokon. Valójában munkahelyek megőrzését, új munkahelyek létrehozását, bérnövekedést, fejlesztéseket és innovációt jelentenek.

Az export ösztönzését segíti az az új pályázat is, amit a minisztérium 2019-ben fog első ízben kiírni, összesen 500 millió forintos keretösszeggel. Ezeken az exportfejlesztési feladatokon kívül a minisztérium a budapesti víz-világtalálkozó ismételt megrendezésével közvetlenül támogatja Magyarország vízipari exporttörekvéseit. A 2013-as és ’16-os évek után immár harmadszorra megrendezett találkozó kiemelt célja a hazai vízügyi képességek nemzetközi pozicionálása, ezáltal új exportlehetőségek megnyitása.

Az export élénkítése mellett szólnunk kell a beruházásösztönzésről is. A Külgazdasági és Külügyminisztérium számára továbbra is meghatározó jelentőségű a külfölditőke-beáramlás, a külföldi közvetlen tőkebefektetések által megvalósuló, illetve a már megvalósult befektetések továbbfejlesztését szolgáló beruházások elősegítése. Kiemelt cél, hogy olyan termelő beruházások jöjjenek az országba, amelyek a hazai kis- és középvállalatok részére is további beszállításokat generálnak, munkahelyeket létesítenek, vagy új technológiát, innovatív megoldásokat, modern termelési kultúrát hoznak Magyarországra. E nagy beruházások a beszállítói iparág irányában több ezer közvetett munkahely létrehozását is elősegítik.

A magyarországi befektetésösztönzés professzionális szervezete a Nemzeti Befektetési Ügynökség, amelynek támogatásával 2017-ben mintegy száz befektetési projekt esetében született pozitív döntés, amelyek nyomán 17 ezer új munkahely jött létre, s 3,5 milliárd euró külföldi tőke érkezik az országba.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez tehát az a négy elem, ami a Külgazdasági és Külügyminisztérium költségvetése növekedésének oroszlánrészéért, a 72-ből 66 milliárdért felel.

Meg kell ugyanakkor említeni, hogy a klasszikus diplomáciai és a külpolitikai feladatok közül több olyan is van, amelyre jelentős többletforrás jut. Ezek között mindenekelőtt a Gül Baba türbéje, illetve környezete méltó megújítását kell megemlíteni, ami a kiváló és kiemelkedően fontos magyar-török diplomáciai kapcsolatok egyik kézzelfogható budapesti lenyomata. A víz-világtalálkozó megrendezésére 500 millió forintot szán a kormány, a Demokrácia Központ Közalapítvány működésére az ideinél 200 millió forinttal többet. Az idei összeg duplája, 200 millió forint áll rendelkezésre a nemzetközi fejlesztési együttműködésre, ami a migrációval vívott küzdelemben a kibocsátó országok segítésében fontos szerepet tölt be.

(17.50)

Összességében tehát a 2019-es költségvetés a Külgazdasági és Külügyminisztérium számára a növekedés és a gyarapodás költségvetése. Ezeket a forrásokat a minisztérium az ország gyarapodására fordítja, és a kiadások sokszorosan megtérülnek. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Orbán Viktor miniszterelnök úr két héttel ezelőtt adta át a visegrádi együttműködés, a V4-ek elnöki stafétáját szlovák kollégájának, Peter Pellegrininek. Hazánk egy éven át töltötte be az elnöki tisztet, érdemes hát most visszatekintenünk az elmúlt időszakra. Mindenekelőtt kijelenthetjük, hogy a visegrádi csoport jó formában van, sikeres 12 hónap áll mögöttünk. Nem elsősorban saját magunkra, a magyar elnökségre gondolok, hanem e négy ország mindegyikére. A helyzet ugyanis az, hogy mára ez a kontinens legsikeresebb régiója. Itt a legnagyobb a gazdasági növekedés, tartósan alacsony a munkanélküliség, és kiemelkedő a versenyképesség. Ez ma az Európai Unió gazdasági motorja, nélkülünk nem lenne növekedés. Szlovákia az elmúlt évtizedben páratlan sikereket ért el, ezért nincs okunk aggódni amiatt, hogy Pozsonyhoz kerül a visegrádi négyek elnöksége.

Másodszor azt tartom fontosnak megjegyezni, hogy a visegrádi négyek a legfontosabb kérdésekben, mondhatni, a sorskérdésekben egységesek. Bármilyen sikeres ugyanis ez a négy ország külön-külön, tisztában vagyunk az országaink népességével, piacának méretével, és tudjuk, hogy együtt sokkal többet számít a szavunk. A legfontosabb ilyen sorskérdés ma az Unióban a migráció kérdése. Mind a négyen egyetértettünk abban, hogy Európának képesnek kell lennie arra, hogy megvédje a saját polgárait, aminek előfeltétele, hogy megvédje a külső határait. Abban is egyetértünk, hogy az Európai Unió következő költségvetését nem a migránsokra, hanem az európai emberekre kell költeni, és ki fogunk állni annak érdekében, hogy ezt érvényre is juttassuk.

Szimbolikus jelentősége van annak, hogy az elnökség átadásakor tartott csúcstalálkozón Ausztria kancellárja is jelen volt. Ausztria ugyanis az elmúlt hétvégétől az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztét tölti be, és mivel hozzánk hasonlóan úgy vélekedik, hogy közösen meg kell védenünk Európa külső határait, teljesen világos, hogy nem kell attól tartanunk, hogy az osztrák elnökség bevándorláspárti javaslattal áll elő. A visegrádiak és Ausztria ebben a tekintetben egységes, és nagyon úgy tűnik, hogy Olaszország is ezt a politikát kezdi követni.

Tisztelt Államtitkár Úr ! Mindezek fényében hogyan látja az elmúlt egyéves elnökségünket, és mire számíthatunk a következő 12 hónapban? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Igen, köszönöm szépen. Én elfogadom a választ, bárhogy is mondja Arató képviselőtársam, másrészt egy olyan egy év áll mögöttünk, amely, azt gondolom, Magyarország és Közép-Európa, a visegrádi négyek számára tényleg arról az időszakról szól, ami a megerősödést, az összetartozás erősítését is jelentheti. Másrészt pedig azért is elfogadom a válaszát államtitkár úrnak, mert olyan kérdéseket is felölelt meg felöleltünk, amelyekben egyrészt az országok és Közép-Európa fejlődéséről is beszélünk, és én bizakodó vagyok abban is, hogy a parlamenti együttműködések, amelyek most kaptak új erőre az elmúlt években, legyen az különböző bizottsági szintek vagy házelnöki szint, bízom benne, hogy a szlovák elnökség és a következő elnökségek a következő években is tovább fognak erősödni. Köszönöm szépen a válaszát. (Taps a kormánypártok soraiból.)

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Ház! Az az igazság, hogy az elmúlt órákban azt látom, hogy mindenféle témáról elkezdtünk beszélni, és mindenféle vitakérdés felmerült, ami az elmúlt időszakban ebben a Házban zajlott. De alapvetően a határozati javaslat, amiről a mai nap zajlik a vita, arról talán egyre kevesebbet beszélnek a felszólalók is, és Szél Bernadett képviselő asszonynak mondom, hogy jó, általánosít képviselőket, de nézze, képviselő asszony! Engem a saját körzetemben hatodszorra választottak meg, és tudom azt is, hogy nincs minden rendben, van még sok teendő, és van sok feladat. És ráadásul, igen, lehet, hogy még itt ülünk, de én időszakonként és rendszeresen eljárok abba a csecsemőotthonba, ahol beteg csecsemők vannak, illetve nagyon nehéz sorban élő olyan anyák, akik ott éppen egy kis menedéket kapnak anyaházban. De alapvetően az, hogy ön általánosít, ebben az a sértő, hogy közben meg, higgye el, hogy persze, vannak problémák, csak az a másik része, hogy vannak olyan képviselők, akik ilyen ügyeket szívügyüknek is tekintenek, és próbálnak segíteni, sőt adományt gyűjteni, adományozni és hasonló dolgokat is tenni.

Alapvetően amikor a jelentés kapcsán, tehát a Sargentini-jelentés kapcsán, illetve annak reakciójaként kialakult politikai határozati javaslat vitájában vagyunk, tény és való, hogy sokféle példát és sokféle pró és kontra példát fel lehet hozni, hogy mi jó és mi nem jó. El lehet menni különböző részletekbe is, csak egy dolgot azért összegzésként talán érdemes elmondani: maga a jelentés mondja ki, hogy döntően és terjedelme legnagyobb részét tekintve olyan eseteket vizsgál, amelyek nem tartoznak a közösségi jog hatálya alá. Tehát olyan ügyekbe avatkozik bele, amelyhez az Európai Parlamentnek tulajdonképpen semmi köze, amelyek kizárólagosan nemzeti hatáskörbe tartoznak. A jelentés tehát eleve sérti a jogállamiságot, és nem többet, mint az Európai Parlament többségét. Sajnos ma még úgy áll, de meglátjuk, hogy mi fog történni a következő év tavaszán.

(17.20)

Remélhetően már nem sokáig. Azok vannak most többségben, bízom benne, hogy ez nem így lesz, akik jellemzően a föderalista törekvés irányába szeretnék elvinni az Európai Közösséget.

Miközben beszélünk arról, hogy mi van a Sargentini-jelentésben, a mögött érdemes tisztázni, hogy tény és való, hogy ott kiemelt, fontos háttere van annak, hogy igen, zajlik Európában egy vita, és ennek a vitának igenis az egyik központi kérdése a migráció kérdése. És zajlik egy másik vita, amelynek a központi kérdése talán az, hogy ez az Európai Közösség a következő években, amely mondjuk, most az elmúlt években jelentős változáson ment keresztül, a következő években egy föderalista közösséget fog alkotni vagy alapvetően a nemzeti érdekek vagy a nemzetek, nemzeti államok közösségét fogja jelenteni. Ez a vita zajlik jelenleg.

Amikor föderalista elképzelésekről beszélünk, igen, azt össze lehet kapcsolni azzal a kérdéssel, amit migrációnak nevezünk, amikor azt mondjuk, hogy igen, jöjjenek a migránsok. Látjuk azt, hogy Magyarország annak idején, amikor tehette, az első bajok után elindította azt a folyamatot, ami például az Európai Közösségben talán nem volt jellemző. Ráadásul tapasztaltuk azt, több olyan vitán és kerekasztal-beszélgetésen vettem részt különböző országokban vagy rendezvényeken, ahol a fő kérdés talán az volt, hogy a schengeni, illetve a dublini egyezmény megfelelő-e arra, hogy alapvetően az illegális bevándorlást megállítsa. Tulajdonképpen Magyarországon létezett egy Schengen-határ akkor. Ha valaki odajött a határellenőrzési ponthoz, és azt mondta, hogy át szeretne kelni valamilyen állampolgárként a határon, különböző szabályoknak meg kell felelni. Csak amikor elindult a migránsáradat, ezek az emberek nem a határátkelőhöz mentek, hanem átmentek azon a zöldhatáron, amely alapvetően abban az időben semmilyen eszközzel, semmilyen technikai eszközzel nem volt védve. A zöldhatáron szépen átsétáltak, és utána a rendőrök vagy meg tudták őket fogni, de a vége már az volt, hogy akkora tömegekben jöttek, hogy elindult ezeknek a tömegeknek a terelése, mert nem voltak megfelelő jogszabályok ahhoz, hogy hogyan is lehet velük szemben intézkedni. Alapvetően az Európai Közösséget attól a perctől kezdve ez a kérdés, hogy milyen szigorítás legyen a határvédelemben, milyen szigorítás legyen az illegális migrációval szemben, alapvetően megosztotta. Megosztotta a különböző politikai erőket is, de ebbe most nem szeretnék belefolyni, mert ez talán egy külön beszélgetést is jelentene.

De nézzük tovább! Ennek a jelentésnek, a Sargentini-jelentésnek az a célja, hogy elítélje, megbélyegezze Magyarországot és a magyar embereket. Egyértelmű hogy Magyarországról, nem pedig a magyar kormányról van szó. Az Európai Parlament határozata ugyanis tartalmaz egy szövegtervezetet az Unió Tanácsa számára, az Európai Unió Tanácsa számára, amely szó szerint így hangzik: „Ennek a határozatnak Magyarország a címzettje”. Azoknak, akik ezt a jelentést megszavazták, az a céljuk, hogy nemzetközi gyámság alá helyezzék Magyarországot, mert nem tetszenek nekik a magyarok döntései, a választási döntései, azok a döntések, amelyeket meghoztunk azokkal a lehetőségekkel és jogosítványokkal, amelyekkel egyrészt az emberek bíztak meg. Másrészt pedig igenis a magyar államnak, illetve Magyarországnak szuverén joga, hogy olyan kérdésekben, amely nem az Európai Közösség feladatkörébe tartozik, azokban az ügyekben igenis Magyarországnak meg lehet hozni a saját döntéseit, csak ez sokaknak nem tetszett és nem tetszik jelenleg.

Ez az a mozgás, amit az ember érez, amikor különböző témákról beszélgetünk, hogy előbb-utóbb mindig ezekhez a kérdésekhez térünk vissza. Nagyon érdekes dolog, hogy ezeken a különböző nemzetközi rendezvényeken, találkozókon igen gyakran beszélünk ezekről a kérdésekről, és sok esetben nem mi hozzuk fel, hanem azok a partnerek, akikkel találkozunk, nem beszélve arról, hogy biztonságpolitikai szempontból ma a NATO-nak és alapvetően a NATO parlamenti közgyűlésének egy kiemelten fontos témája az illegális migráció kezelése. Higgyék el, alapvetően mindenki biztonsági szempontból közelít ehhez a kérdéskörhöz.

Ha már itt elhangzott többször, hogy így a Frontex, úgy a Frontex, az egy fontos intézmény, csak ne felejtsük el, hogy a Frontex alapvetően nem teljes mértékű határvédelemben dolgozik, hanem alapvetően ők valamilyen formában egyik oldalról a határőrizetben is részt vesznek, másik oldalról pedig a bevándorlási ügyeket intézik. Alapvetően ezért hangzik el, és már nemcsak az Európai Közösségben, hanem az ENSZ-ben is, hogy igenis az illegális bevándorlást valamilyen formában legálissá kell tenni. Ez óriási veszély, és óriási veszély arra nézve, ami a következő években, évtizedekben várhat Magyarországra, várhat Közép-Európára, akár az Európai Közösségre is. Ezek vannak igazából az ilyen határozatok mögött, és nem véletlen. Most Romániával szemben is elindult egy ilyen eljárás, a lengyelekkel szemben is elindult, és el fog indulni. Alapvetően ezek olyan országok, amelyek elég szigorúan álltak ki az elmúlt időszakban a migrációs ügyekben. Kíváncsi vagyok, hogy a következő időszakban mely országok ellen fog még talán elindulni, mert az a helyzet, hogy azzal, hogy az Európai Parlament kinyitotta ezt a szelencét, ebből sok minden más is adódik. Az is adódik, vagy az is következtetés lehet, hogy bármilyen oknál fogva egy bürokratikus rendszeren keresztül akár bármelyik európai uniós országgal szemben elindíthatnak ilyen eljárásokat.

Talán engedjék meg, hogy a gondolataim végén még azt is hozzátegyem, hogy pontosan magában a jelentésben, ami ellen mi most egy politikai ellenvéleményt vagy véleményt fogalmazunk meg, ebben a Sargentini-jelentésben talán egy olyan helyzetkép van, de az európai parlamenti vita stílusáról már nem is nagyon szeretnék beszélni, mert elég sok kívánnivalót hagy maga után  biztosan az a sok képviselő, akikről mellesleg elhangzott itt, hogy közvetlenül választják, de nem közvetlenül választják őket, hanem pártlistákon keresztül közvetve, tehát ettől az apró különbségtől eltekintve , azt gondolom, az Európai Parlamentben az a hangnem, és alapvetően ahogy beszéltek, az valahogy nem odaillő volt.

A másik része pedig, hogy amikor Magyarországról beszélünk, és azt mondják, hogy a magyar kormánnyal szemben, maga a Sargentini-határozat vagy jelentés alapvetően Magyarországot címkézi. Persze, vannak tételek benne, de az a helyzet, hogy lehet, hogy ez a jelentés olyan példát statuált, hogy előbb-utóbb majd találkozunk ilyennel Lengyelországról, Romániáról. Azt gondolom, pont ezért kell egy nemzeti parlamentnek a saját országának a szuverenitása érdekében ilyen határozatokat, politikai szándékú és jelzésű határozatokat hozni.

Még egy apróság, hogy a jelentés mennyire korrekt. A magyar kormány szakértői egy 108 oldalas dokumentumban világosan cáfoltak tételeket. A jelentés 69 megállapításából 37 egyenesen hamis, illetve téves megállapítás, 19 folyamatban lévő eljárás, ahol folyamatos a párbeszéd a kormány és az uniós intézmények között, 13 pedig lezárt ügy. Olyanokat említ tehát a Sargentini-jelentés, amin túl vagyunk, de az úgy jó, hogy belekerül ebbe a jelentésbe, mert jól el lehet adni, és nagy médiát, nagy csinnadrattát lehet ezek mellé a témakörök mellé rendelni.

Azt gondolom, hogy ha önmagunkkal szemben, európai, közép-európai emberként arra, ami ebben a jelentésben elhangzott, mi megadjuk a magyarországi válaszainkat, akkor szerintem jó úton járunk, hogy ezt a véleményt kifejezzük. Kérem, hogy aki teheti és úgy gondolja, ezt a határozatot majd támogassa. Köszönöm szépen a figyelmet. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Nemrég volt hallható a hír, amely szerint a Nógrád megyei Bercelen a japán tulajdonú Nidec Hungary Kft.-nél új csarnokot avattak. Ennek a beruházásnak az értéke eléri a 15 milliárd forintot, amelynek következtében a következő egy évben 1 millió olajszivattyú készül el Bercelen az autógyártás számára. Ez kimagasló lehetőség Nógrád megye és a nyugat-nógrádi térség számára gazdasági szempontból. Ráadásul a jelenlegi berceli gyárban körülbelül 240 ember dolgozik, a következő években a fejlesztés eredményeként nagyjából 500-600 fő fog itt munkát találni.

A Nidec komoly múlttal rendelkező nemzetközi cég, hiszen 1945-ben alakult meg, és jelenleg 120 ezer embernek ad munkát. 43 országban gyárt különböző termékeket, 12 milliárd eurós árbevételt produkálva 2017-ben.

Évről évre több működő tőke érkezik Japánból hazánkba. 2017-ben az akkori adatok szerint nagyjából 1200 milliárd forintot tett ki a magyarországi japán működőtőke-befektetések értéke, ami a következő néhány évben további 500 milliárddal nőhet, köszönhetően az új beruházásoknak.

Ez a beruházás is azt a megállapítást erősíti, hogy a magyar gazdaságpolitika 2010-es fordulata helyes volt, amelynek az eredményeit évről évre láthatjuk. A nemzetközi befektetők bíznak a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatóságában, bíznak a képzett magyar munkaerőben és bíznak Magyarország stabil pénzügyi helyzetében. Az előrejelzések szerint ez a folyamat folytatódni fog, amelynek köszönhetően egyre több munkahely jöhet létre, és majd nő az állam és a helyi települések adóbevétele. Összességében tehát megállapítható, hogy a nemzetközi befektetések jót tesznek az országnak. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Kérdezem államtitkár urat, tekinthető-e ez az újabb csarnokavatás a Magyarország iránti töretlen bizalom megnyilvánulásának. Köszönöm szépen, és köszönöm a türelmet, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)