Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. BECSÓ KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő javaslat célja, hogy lehetővé tegye uniós lakhellyel nem rendelkező, azaz harmadik országbeli magyar állampolgárok számára azt, hogy aktív választójoguk gyakorlásával részt vehessenek és akaratukat kifejezhessék az Európai Parlament tagjainak megválasztása alkalmával.Szeretném önöknek kiemelni, hogy jelen javaslat alapkoncepcióját nem a magyar kormány, ahogy ez már többször elhangzott, hanem maga az Európai Unió dolgozta ki, egy 2018 nyarán született európai tanácsi határozat módosítani kívánta a korábbi, az Európai Parlament tagjainak közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló úgynevezett választási okmányt.

Maga az Európai Unió ösztönzi tehát arra a tagállamokat, hogy megteremtsék uniós lakhellyel nem rendelkező állampolgáraik számára azt, hogy véleményt nyilváníthassanak, amikor arról döntenek, hogy kik képviseljék hazájukat Brüsszelben. Úgy vélem, a magyar kormány helyesen tette, hogy élni kíván a határozat nyújtotta lehetőségekkel, hiszen jövő májusban minden egyes magyar ember szava számítani fog, amikor eldöntik, hogy melyik párt jelöltjei legyenek a legalkalmasabbak a nemzet érdekeinek képviseletére és védelmezésére az Európai Parlamentben, és természetesen arról is döntenek, hogy melyik irányba folyjon tovább az Európai Unió működésének sorsa.

Tisztelt Képviselőtársaim! A hatályos magyar szabályozás értelmében az Európai Parlament tagjainak magyarországi választásán kizárólag az választó és választható, aki Magyarországon lakóhellyel rendelkezik. A jelöltté válás szigorú feltétele, hogy az indulni kívánó személy Magyarországon élő magyar vagy uniós állampolgár legyen, a törvényi követelmény tehát világosan kizárja a harmadik országbeli magyar állampolgárokat abból, hogy éljenek aktív választójogukkal.

Különösen fontosnak tartom ezt akkor, amikor a kárpátaljai magyarságot súlyos támadások érik szülőföldjükön. Ukrajnában a társulási szerződés aláírását követően elindultak a magyarellenes intézkedések és atrocitások. Az előttünk fekvő módosítás elfogadása esetén lehetősége lesz nemzettársainknak, hogy hallassák hangjukat, és kifejezzék, melyik politikai közösség az, amelyik leginkább törekszik védelmezésükre. Nem túlzok, ha azt mondom, hogy a mostani európai parlamenti választásnak minden eddiginél nagyobb a tétje, minden eddiginél több európai embert érint a következménye.

Most dől el, hogy mely erők erősödnek vagy gyengülnek meg Brüsszelben: továbbra is a bevándorlást támogató, az emberek akaratával szemben politizáló szűk elit fogja irányítani a politikát, vagy az európai keresztény kultúra és a nemzetállamok polgárai védelmét szolgáló politikai erők jönnek ki győztesen a megmérettetésből. Úgy gondolom, igenis lehetőséget kell biztosítani azoknak a magyar állampolgároknak is, akik nem uniós ország területén élnek, hogy kifejezzék Európa jövőjéről való véleményüket, hiszen legtöbbjük életét szintén befolyásolják vagy befolyásolni fogják az Európai Unió keretében születő döntések.

Tisztelt Ház! Elsődlegesen tehát tegyük meg, hogy az Unió által biztosított lehetőséget kiterjesztjük nemzettársainkra. Másodsorban, a jogrendszer koherenciájának biztosítását kell elérnünk azáltal, hogy a választási, illetve a népszavazási eljárásról szóló törvényt hozzáigazítjuk a közigazgatási perrendtartás új terminológiájához. Végezetül szükséges néhány fogalmi pontosítást, tisztázást is végigvezetnünk az idekapcsolódó törvényeinken, úgymint a kampánytevékenység vagy a választási gyűlés definícióját illetően.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottakra tekintettel kérem önöket, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)