Készült: 2024.09.26.18:18:44 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

186. ülésnap (2008.12.15.), 160. felszólalás
Felszólaló Juhász Gábor (MSZP)
Beosztás igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka kérdés megválaszolva
Videó/Felszólalás ideje 2:18


Felszólalások:  Előző  160  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

JUHÁSZ GÁBOR igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselő Úr! Képviselő úr, ahogy nagyjából mondta is, ugyanezen címmel a múlt hónapban feltett szóbeli, majd írásbeli kérdése kapcsán már kapott részletes tájékoztatást az állam által kötött nemzetközi szerződésekkel, így többek között a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezményekkel összefüggő jogsérelmek kárpótlási törvényhozás keretei között történő rendezésének problematikájáról. E körben elsőként a 45/2003. AB-határozatra kell utaljak, amely a jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítása mellett visszautasította az arra irányuló indítványt, hogy az Alkotmánybíróság kötelezze a kormányt a Csehszlovákiából Magyarországra áttelepített magyar állampolgárok és örököseik teljes kártalanítására.

A kárpótlással kapcsolatos jogi környezet egésze, az eddigi jogalkotás és számos alkotmánybírósági határozat konzekvens e tekintetben, hogy a kárpótlás nem az okozott kár teljes megtérítését, hanem ex gratia juttatásként minden egyes jogosulti kör esetében részleges kompenzációt jelent. Így történt ez korábban, a politikai sérelmek és a vagyoni károk elszenvedőinek kárpótlása során is.

Képviselő úr kérdésének szakszerű megválaszolása érdekében a főbb ismérvek mentén három fogalmat tisztáznunk kell: a kártérítést, a kártalanítást és a kárpótlást. A kártérítés a jogellenesen okozott kár teljes megtérítését és alapesetben az eredeti állapot helyreállítását jelenti. Kártalanításra a jogszerűen okozott kár okozóját lehet kötelezni, ennek tipikus példája a közérdekű célból történt kisajátítással okozott sérelem orvoslása. Mindkét előző jogintézménytől alapjaiban különbözik az állam által okozott károk jóvátétele, a méltányosságból megállapított kárpótlás, amelynek alapelvei az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlata szerint a részlegesség és arányosság.

Tisztelt Képviselő Úr! Kérdésére azt tudom mondani, hogy az Alkotmánybíróság vonatkozó döntéseit szem előtt tartva folytatjuk a már megkezdett szakértői egyeztetéseket mindaddig, amíg e régóta húzódó ügy rendezésére megnyugtató és konszenzusos megoldás születik az érintettek bevonásával.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  160  Következő    Ülésnap adatai