Felszólalás adatai
186. ülésnap (2008.12.15.), 160. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Juhász Gábor (MSZP) |
Beosztás | igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | kérdés megválaszolva |
Videó/Felszólalás ideje | 2:18 |
Felszólalások: Előző 160 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
JUHÁSZ GÁBOR igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselő Úr! Képviselő úr, ahogy nagyjából mondta is, ugyanezen címmel a múlt hónapban feltett szóbeli, majd írásbeli kérdése kapcsán már kapott részletes tájékoztatást az állam által kötött nemzetközi szerződésekkel, így többek között a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezményekkel összefüggő jogsérelmek kárpótlási törvényhozás keretei között történő rendezésének problematikájáról. E körben elsőként a 45/2003. AB-határozatra kell utaljak, amely a jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítása mellett visszautasította az arra irányuló indítványt, hogy az Alkotmánybíróság kötelezze a kormányt a Csehszlovákiából Magyarországra áttelepített magyar állampolgárok és örököseik teljes kártalanítására.
A kárpótlással kapcsolatos jogi környezet egésze, az eddigi jogalkotás és számos alkotmánybírósági határozat konzekvens e tekintetben, hogy a kárpótlás nem az okozott kár teljes megtérítését, hanem ex gratia juttatásként minden egyes jogosulti kör esetében részleges kompenzációt jelent. Így történt ez korábban, a politikai sérelmek és a vagyoni károk elszenvedőinek kárpótlása során is.
Képviselő úr kérdésének szakszerű megválaszolása érdekében a főbb ismérvek mentén három fogalmat tisztáznunk kell: a kártérítést, a kártalanítást és a kárpótlást. A kártérítés a jogellenesen okozott kár teljes megtérítését és alapesetben az eredeti állapot helyreállítását jelenti. Kártalanításra a jogszerűen okozott kár okozóját lehet kötelezni, ennek tipikus példája a közérdekű célból történt kisajátítással okozott sérelem orvoslása. Mindkét előző jogintézménytől alapjaiban különbözik az állam által okozott károk jóvátétele, a méltányosságból megállapított kárpótlás, amelynek alapelvei az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlata szerint a részlegesség és arányosság.
Tisztelt Képviselő Úr! Kérdésére azt tudom mondani, hogy az Alkotmánybíróság vonatkozó döntéseit szem előtt tartva folytatjuk a már megkezdett szakértői egyeztetéseket mindaddig, amíg e régóta húzódó ügy rendezésére megnyugtató és konszenzusos megoldás születik az érintettek bevonásával.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)
Felszólalások: Előző 160 Következő Ülésnap adatai