Felszólalás adatai

SZABÓ LAJOS, az összefoglalt bizottsági állásfoglalás ismertetője: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Számvevőszéki Elnök, Költségvetésitanács-elnök! A bizottsági összefoglalót két részben kívánom elmondani: az első részben az általánosítható tapasztalatokat, amelyek minden bizottsági ülésen elhangzottak nagyjából, a második részben pedig azokat az egyedi szakmai dolgokat, amelyek az egyes szakmai bizottságokban elhangzottak.

Mielőtt a többségi hozzászólásomat megtenném, szeretném a többségi véleményt tolmácsolók nevében megköszönni az ÁSZ-nak és elnökének az idei munkáját és az eddigi tevékenységét, amelynek során együtt dolgozhattunk, a Költségvetési Tanács elnökének pedig azt, hogy idén először tudott eleget tenni ennek a feladatának, amit a közösen elfogadott törvényünk ír elő. Remélem, hogy a parlamenti munkában ez egy nagyon gyümölcsöző együttműködés lesz, hiszen az a szakmai támogatás, amit ez a két szervezet tud adni a parlamenti munkának, nagyon hasznos volt eddig, és remélem, hasznos lesz a jövőben is.

A bizottsági üléseken nagyon sokan foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy hol is tartunk a válságban, kifele megyünk-e a válságból, még befele megyünk-e a válságba, és milyen lesz a válság: egy "W" alakú, egy "L" alakú, elhúzódó válság lesz-e. Ennek megítélése nagyon szórt volt, de ezzel legalább egyenértékűen vetődött fel az a kérdés, hogy milyen világ lesz a válság után, milyen világra kell felkészülnünk a válság után. Mi nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy ebben a költségvetésben figyelembe vegyük azt, hogy milyen költségvetés szükséges ahhoz, hogy a válság után Magyarország kedvező helyzetben találja magát, amikor újra kell építeni a gazdasági rendszerünket, amikor a válságból való kimenetnek meg kell teremtenie a továbbfejlesztés, továbbfejlődés alapjait.

Mi úgy gondoljuk, hogy ebben a helyzetben a költségvetésben két dologra kell koncentrálni: az egyik az egyensúly, a másik pedig a növekedés. Fontos ez azért, mert idén és jövőre a számítások szerint a nemzeti össztermék mintegy 7,5 százalékkal csökken, és két év alatt a nemzeti össztermék 5 százalékának megfelelő kiadáscsökkenést kell végrehajtani. Ez a 2010-es év költségvetésében 1,7 százalékos csökkenést jelent, ami mintegy 450 milliárd forint kiadáscsökkentést jelent a 2010-es költségvetésnek.

Mik azok az alapvető célok, amelyek szerintünk, bizottsági többségi vélemények szerint ebben a költségvetésben benne vannak, és ami miatt mi ezt a költségvetést támogatni tudjuk? Három célt lehet megjelölni, amit ez a költségvetés kitűzött és tartalmaz: a stabilitást, a biztonságot és a növekedést. Természetesen el kell mondanunk, hogy ezeknek a céloknak a megvalósításához vezető úton minimum két korláttal számolni kell, amelyek a gazdaságpolitikai megoldásnak is korlátai kell hogy legyenek. Az egyik a makrogazdasági egyensúly megtartása, hiszen ahogy pénzügyminiszter úr is mondta, illetve a Számvevőszék elnöke és a Költségvetési Tanács elnöke is kitért rá, Magyarországnak korlátozottak a lehetőségei a gazdaságpolitika terén, tehát a makrogazdasági egyensúly megtartása mindenképp egy korlátja a költségvetési mozgásterünknek. A másik pedig az, hogy csak úgy szabad ezeket a lépéseket meglépni, hogy közben a társadalmi stabilitást is megőrizzük, ez pedig mindannyiunk érdeke, mert ennek hiányában nem fogjuk tudni elérni a céljainkat.

Több szempontból beszéltek már a kiadáscsökkentésről. Mi úgy gondoljuk, hogy a kiadáscsökkentésnek csak és kizárólag akkor van értelme, ha ez strukturális változásokkal megalapozott kiadáscsökkentés, ami fenntartható az elkövetkezendő években is. Kiadást csökkenteni úgy nincs értelme, ha egyszeri kiadásokat veszünk el, mert ezekkel csak problémákat idézünk elő az elkövetkezendő időszakban.

(10.30)

Természetesen ennek a célnak ez a költségvetés teljes egészében nem fog tudni megfelelni, de vannak olyan jelek, amelyek ezt segítik. Erősödik a nyugdíjrendszer fenntarthatósága, aminek az elfogadása nem volt számunkra sem könnyű itt a parlamentben, és ez okoz társadalmi problémákat, okoz politikai feszültségeket, amelyeket tudatosan vállaltunk fel annak érdekében, hogy ezeket a fenntartható kiadáscsökkentéseket el lehessen érni.

Célzottabbá válnak a társadalmi és szociális juttatások. Mondanom sem kell, hogy ebben is vannak konfliktushelyzetek, amit fel kell vállalni annak, aki jelenleg van kormányon, de tudomásul kell venni, hogy fel kell vállalni a következő kormányoknak is, hiszen csak így tartható fenn ez a kiadási szerkezet, amely biztosítani tudja a makrogazdasági egyensúlyt. És igaz, hogy az elvárásainknál és a reményeinknél lassabban, de az államháztartás, az állami intézményrendszer működtetése is takarékosabbá válik.

A másik ilyen központi eleme a költségvetésnek a biztonság. Az Állami Számvevőszék elnöke is jelezte a hozzászólásában, hogy van a költségvetésnek olyan területe - például a közbiztonság -, ahol nőnek a tavalyi évhez képest a források. De túl a szűken vett közbiztonságon, van egy másik eleme is a biztonságnak, ami számunkra legalább egyenrangú, ha nem is jelentősebb ennél, ez a foglalkoztatás keretében nyújtott biztonság javulása, javítása. Ezt az adótörvényekben alapoztuk meg, ahogy a pénzügyminiszter úr is beszélt már róla.

Az adótörvények változtatásánál fő szempont volt, hogy a munkát, a jövedelmeket, a tőkét terhelő adók csökkenjenek. Jelentős bevételről mondott le az állam, engedett át jelentős bevételt a másik két jövedelemtulajdonosnak, a lakosságnak és a vállalkozásoknak azért, hogy éppen a legfontosabb területen, a foglalkoztatás területén tudjuk segíteni a helyzetüket, hogy minél kevesebb munkahely szűnjön meg a válság idején, és a lehető legkedvezőbb helyzetbe kerüljenek a válság után a vállalkozások, és Magyarország egy vonzó befektetési célponttá tudjon válni.

A költségvetésnek két oldala van, bevételi és kiadási oldala. Hogyan alakul a bevételi oldal, mi határozza meg, és mire költjük? Érdekes kérdés volt a bizottsági vitákban, hogy az Állami Számvevőszék elnöke, ahogy tavaly a bevételi oldalt tartotta kevésbé kockázatosnak, idén a kiadási oldalt tartja kevésbé kockázatosnak a költségvetésen belül. Úgy gondolom, hogy ez teljesen természetes, a dolog természetéből adódik, mert ha megnézzük, hogy milyen környezetben kell megtervezni a költségvetést, akkor látjuk, hogy ezek a bizonytalansági tényezők melyik oldalon alakulnak. Ahogy már említettem, a bevételi oldalt elfogadtuk az adótörvényeknél, a foglalkoztatást terhelő adók, járulékok csökkentése volt a cél, ennek ellensúlyozására emeltük a fogyasztást terhelő adókat és a sokat vitatott vagyonadó is bevezetésre került, hiszen ezzel tudtuk megteremteni az ellensúlyát a bevételek csökkentésének.

Kiadási oldalon mi is úgy látjuk, ahogy a Számvevőszék elnöke vagy akár a Költségvetési Tanács elnöke, hogy lehetnek bizonytalanságok. Az MSZP-frakció is úgy látja, hogy a közösségi közlekedés vagy akár a szociális kiadások területén van még mit tenni a költségvetés elfogadásáig. Önmagában ez nem baj, hiszen a költségvetési vita elején tartunk, és arról szól a költségvetési vita, hogy a kormány által benyújtott költségvetést hogyan kívánja a parlament még a költségvetési vitában átalakítani. Ezeken a területeken mi állunk rendelkezésre, hogy ezeket a bizonytalanságokat ha eliminálni nem is, de minimálisra csökkenteni tudjuk.

Áttérnék a bizottsági véleményekre. Az önkormányzat az egyik olyan terület, amiről mindenki többet beszélt. Úgy gondolom, fontos megjegyezni, hogy itt senki sem örömmel, jószántából támogatja és fogja majd elfogadni a mi részünkről ezeket az intézkedéseket, amelyek jelentős mértékben csökkentik az önkormányzatok kiadásait. Nem lehet azonban úgy tenni - mint amikor egy családnak kiesne egy havi jövedelme -, hogy a kiadási szerkezetet változatlanul fenntartjuk; akkor egy családban is kényszerűen hozzá kell nyúlni ezekhez a kiadásokhoz, és át kell alakítani a működést ahhoz, hogy ezt az időszakot túl lehessen élni, és úgy várjunk egy következő időszakot, hogy megteremtettük a továbblépés lehetőségeit.

Úgy érezzük, úgy látjuk, hogy öt tényező lehet az, ami megalapozhatja az önkormányzati területen ezt a kiadáscsökkentést. Az első tényező az, ami kiadásként nem is jelenik meg az önkormányzatoknál, ez az adó- és járulékváltozásból, -csökkenésből adódó kiadáscsökkenés, amit nem kell kifizetni az önkormányzatoknak, ezért nem is szükséges, hogy a költségvetésükben megjelenjen. Azt hiszem, hogy ezt a legegyszerűbb elfogadni, és ezt a legegyszerűbb átlátni.

A másik egy sajnálatosabb csökkentés, ami abból adódik, hogy fogy a népességszám, kevesebb embert kell ellátni szolgáltatással, és ha nem változnának a normatívák, összességében akkor is kevesebb kiadás menne erre a területre.

A harmadik, ami nagyságrendjében nagyon jelentős, és talán éppen ezért nem tudunk eltekinteni tőle, mert egy összegben ekkora tételt megfogni máshol nehéz lenne, ez a hazai fejlesztési források egy évre történő befagyasztása, amely jellemzően a kistelepüléseket fogja érinteni, hiszen ezek a források a regionális tanácsokon keresztül az ő részükre kerültek kiosztásra. Itt jelenik meg ez az 50 milliárd forintos, egy évre történő befagyasztása ezeknek a forrásoknak. Amit lehet, ezen a területen európai uniós forrásokkal lehet pótolni, de tudomásul kell venni, hogy ez egy jelentős beruházási kiesés lesz ezen a területen.

A negyedik, ahol meg kell próbálni a kiadáscsökkentést megalapozni, az a terület, ahol feladatokat lehet és kell elhagyni, megszüntetni, más módon elvégezni, és ezzel lehet kiadáscsökkentést elérni. Egy több mint száz pontból álló ilyen lista, ami meg tudja alapozni ezt a feladatcsökkentést. Ebben vannak olyanok, amelyek törvénymódosítást igényelnek, vagy vannak olyanok, amelyek rendeletmódosítást igényelnek, vannak olyanok, amelyek egyszerűen szervezési feladatok, máshol ellátási dolgok.

Az ötödik pedig az, amiről az önkormányzati polgármesterek, képviselők nagyon sokszor beszéltek, ha pénzt nem is tudnak kapni elegendőt, a működésben kapjanak nagyobb szabadságot, hogy azokat a pénzeket, amelyek rendelkezésre állnak, célirányosabban, a helyzethez jobban igazodva tudják elkölteni. Igyekszünk a költségvetés keretein belül a normatívák összevonásával megteremteni ezt a lehetőséget, hogy egy kicsit nagyobb mozgásterük legyen az önkormányzatainknak.

Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságban a többségi véleményt képviselők kifejezték, hogy az ügyészség és a bíróság zavartalanul el fogják tudni látni feladatukat, amelyet az Országos Igazságszolgáltatási Tanács is visszaigazolt.

(10.40)

Örömmel vették, hogy a közbiztonság megteremtésének igénye tükröződik vissza az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium fejezetében megtalálható számadatokon, hiszen a rendvédelmi tárgykörben kifejezetten emelkedés mutatható ki.

Az egészségügyi bizottságban a bizottság többségi véleménye megállapította, hogy az általános folyamatok az Egészségügyi Minisztérium és az Egészségbiztosítási Alap bevételi és kiadási oldalát egyaránt érintik. Az E-alap gyógyító-megelőző előirányzatának 719,6 milliárdos mértéke az idei várható 714 milliárdos teljesítéshez képest kismértékben emelkedett, az előirányzat a jelenleg folyó tárgyalások eredményeképp még tovább növekedhet, és figyelembe kell venni azt is, hogy az adótörvények módosításai 18 milliárd forintos köztehercsökkenést eredményeztek az ágazat vonatkozásában, amely a mozgásteret bővíti.

Összességében a 2010-es költségvetés az egészségügyi ágazat vonatkozásában a gazdasági válság hatásait tompítja. A rendelkezésre álló előirányzatok a szinten tartást biztosítják, a jövő évre vonatkozó zárolással nem számolnak. Prioritásként a járványügyi biztonság, a mentés és a sürgősségi ellátás garantálása került megjelölésre.

Az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságban a nemzeti és etnikai kisebbségeket érintő tételeknél megállapításra került, hogy a kisebbségpolitikai tevékenység támogatására 300 millió forint jut, amely biztosítja a kisebbségi intézmények, szervezetek, önkormányzatok működési zavarainak elhárítását. Az Útravaló-ösztöndíjprogram, amely a hátrányos helyzetű diákok támogatására jött létre, 2010-ben 1,1 milliárd forintos fejezeti összeggel tovább folytatódik.

A romatelepeken élők lakhatási és szociális integrációs programjának alapvető célja, hogy a lakhatási, szociális, foglalkoztatási és oktatási ágazatba történő beavatkozásokkal komplex módon segítsék az alacsony státusú lakosok társadalmi integrációját. Erre a feladatra 2010-ben 1 milliárd forint támogatás jut.

Az egyházakat érintő tételeknél megállapításra került, hogy a vatikáni megállapodásnak megfelelő finanszírozás lesz ezen a területen, néhány helyen azon túlmutató finanszírozásra kerül sor.

Az európai ügyek bizottságában megállapításra került, hogy Magyarország az uniós forrásokból a GDP 3,5 százalékának megfelelő összeget használhat fel a jövő évben. A költségvetésben megjelenő EU-források 646 milliárd forintot tesznek ki, amelyet 188 milliárd forint költségvetési forrás egészít ki. A költségvetésen kívüli uniós források közül legjelentősebb a közvetlen termelői támogatás címen a gazdáknak juttatandó 234 milliárd forint.

A 2011-es magyar elnökségre a Külügyminisztérium fejezetében 9 milliárd forint került elkülönítésre, amelyet az államreform operatív program 2 milliárd forinttal egészít ki.

A bizottság megállapította, hogy a 2010. évben az uniós támogatások és a közösségi költségvetésbe történő befizetések egyenlege az előző évekhez hasonlóan pozitív marad. Itt külön örömünkre szolgált, hogy az Állami Számvevőszék véleménye szerint a jövő évi költségvetés uniós forrásainak felhasználása végrehajtható.

A foglalkoztatási és munkaügyi bizottságban megfogalmazásra került, hogy 2010-től a javuló külső értékesítési lehetőségek és a megkezdett kormányzati intézkedések magasabb bérdinamikát és létszámbővítést tesznek majd lehetővé. Mindez azonban nem tudja majd teljesen ellensúlyozni az év első felében még jelen lévő kedvezőtlen bázishatásokat, aminek következtében éves szinten 1 százalék feletti létszámcsökkenés várható. Az SZMM felügyelete alatt álló intézmények folyamatos működéséhez 2010-ben is biztosítottak a pénzügyi források.

A fejezetben tervezett költségvetési források alapvetően lehetővé teszik a korábbi években indított programok folytatását. A fejezetben a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő költségkompenzációra, a szociális intézményi foglalkoztatás támogatására és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő bértámogatásra a javaslat összesen 45 milliárd forintot tartalmaz.

A 2010. évi "Út a munkához" program folytatására a kormány 13 milliárd forinttal több forrást szán. A program továbbfejlesztésének célja az önkormányzatok által szervezett közfoglalkoztatás hatékonyságának növelése, az érdemi munkavégzés finanszírozási eszközökkel történő ösztönzése.

A kisgyermekes anyák munkaerő-piaci helyzetét javítandó többletforrások bővítik a gyermekek napközi elhelyezési lehetőségeit, a költségvetés mintegy 5 ezer új bölcsődei férőhely működéséhez járul hozzá, kiemelten támogatja a családi napközit, és új ellátási formaként ismeri el a családi gyermekfelügyeletet.

A támogatási rendszer egyszerűsítése és áttekinthetőbbé tétele érdekében csökken a normatív hozzájárulások száma, élve a lakosságarányos hozzájárulások összevonási és a szociális szakellátások támogatásainak egyszerűsítési lehetőségeivel.

A gazdasági és informatikai bizottságban megfogalmazásra került, hogy a hiánycél tartása további kiadáscsökkentést követel meg. A kiadáscsökkentés a bizottság ellenőrzési hatáskörébe tartozó tárcákat különböző módon érinti. A közlekedési és energiaügynél a legjelentősebb a közösségi közlekedés költségtérítésének 40 milliárd forintos csökkentése. A teljesítéséhez lényeges hatékonyságjavulásra van szükség.

A bizottságban megfogalmazásra került, hogy a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumban az EU-s pályázatokhoz szükséges önerő rendelkezésre áll.

A honvédelmi és rendészeti bizottságban megállapította a bizottsági többség, hogy a fejezet kiadási főösszege eléri a GDP 1,17 százalékát, és így a gazdasági válság ellenére is tartható a védelmi kiadások GDP-hez viszonyított arányának előző évi szintje.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium költségvetésével kapcsolatban pozitívumként emelték ki, hogy nő a támogatása. A 2010-es költségvetés tervezése során a közbiztonság megerősítése prioritást élvezett, ennek megfelelően a törvényjavaslat fedezetet biztosít a 2009-ben megindított programok folytatásához, a "Közbiztonsági háló" program, és a szeptemberben meghirdetett "Rend és biztonság" program végrehajtásához.

A rendőrség címen belül 8 milliárd forint támogatási többletet irányoz elő a költségvetési javaslat a rendőrség megerősítésére.

Az ifjúsági, szociális és családügyi bizottságban a többség támogatja, hogy az ingyenes étkeztetés kiterjesztése a rászoruló hetedik osztályos tanulókra jelenjen meg, ez mintegy 500 millió forintos többletet jelent ezen a területen. A gyermekszegénység elleni program keretében a 2010. évben is 2,4 milliárd forint központosított előirányzat biztosítja a rászoruló gyermekek nyári étkeztetésének megszervezését.

A kisgyermekes anyák munkaerő-piaci helyzetét javítandó többletforrások bővítik a gyermekek napközbeni elhelyezési lehetőségeit.

A Nyugdíj-biztosítási Alapnál a 2010. évben a korrekciós nyugdíjemelések keretében, a törvényben eredetileg 2009-re előirányzott intézkedések tartalmának módosulása nélkül az 1988 és '90 között, valamint az 1992 és 1995 között és a '97-98-ban megállapított saját jogú nyugdíjak emelkednek 2, illetve 4-4 százalékkal.

A környezetvédelmi bizottságban megállapították, hogy a szűk keretek ellenére a környezetvédelmi tárca költségvetése megoldható, a hatósági munka nem szenved csorbát, pénzügyi feltételei 2010-ben megvannak. A bizottság megelégedéssel támogatta, hogy a parlagfű ügyében a 2010. évi költségvetés pozitív elmozdulást mutat, egyrészt 350 millió forint áll rendelkezésre a parlagfű elleni védekezésre állami forrásokból, másrészt újrafelhasználhatóvá válik a személyi jövedelemadó 1 százaléka parlagfű-mentesítésre.

A kulturális bizottságban kiemelték, hogy az integrált közösségi szolgáltató terek a vidéki kulturális élet megújítását segíthetik elő. A fejezet költségvetésén belül több évre biztosítottak a működési források, azaz a fejlesztési forrás kiegészül a tartalom támogatásával.

(10.50)

A 2009. év jelentős forrásbővülést jelentett a színházak számára, a 2010-es költségvetés ennek a megőrzését szolgálja.

A mezőgazdasági bizottságban meghatározásra kerültek az agrárpolitikai fő célok, amelyek több mint 10 millió hazai fogyasztó és a bővülő exportpiacok egészséges élelmiszerekkel történő ellátásában kerültek megállapításra. A vidéken élők jövedelembiztonságának és megélhetésének javítása kiemelt cél.

Összességében a többségi véleményt képviselők nevében elmondható, hogy a költségvetés a pénzügyminiszter úr által mondott módon tartalékokkal is megfelelően megalapozott. Azok a tartalékok, amelyek jelenleg a költségvetésben szerepelnek, a jelenlegi körülményekhez képest a maximumon vannak tervezve, biztosítják a költségvetés biztonságos végrehajtását a jelenlegi helyzet ismeretében. Összességében el lehet mondani, hogy egy konzervatív módon megtervezett költségvetéssel állunk szemben, és ahogy a Költségvetési Tanács elnöke említette, hogy bár vannak metodológiai eltérések a Pénzügyminisztérium által használt módszer és az ő módszerük alapján, a Költségvetési Tanács rövidebb távon egy kedvezőbb helyzetet lát a költségvetésben, mint a Pénzügyminisztérium, mint a kormány. Mi csak remélni tudjuk, hogy amennyiben ez a kedvezőbb helyzet bekövetkezik, akkor a mindenkori kormányok tudnak élni az ebből a kedvezőbb helyzetből adódó lehetőségekkel, és amennyiben lehetőség lesz ezeknek átvezetésére a már elfogadott költségvetésben a jövő évben, akkor ezzel élni fognak.

Mi, a többségi vélemény képviselői a parlamentben kérjük a Ház mindkét oldalát, hogy a parlamenti vitát egy tisztességes szakmai-politikai vitaként fogjuk föl, bonyolítsuk le, és a szükséges módosítások után a költségvetést fogadjuk el.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)