Felszólalás adatai

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés még az előző parlamenti ciklusban, 2009. december 7-én fogadta el a 2011. évi népszámlálásról szóló törvényt. A megalakult új parlament ez év június 1-jén módosította. A jelenleg hatályos törvény a júniusi módosítás eredményeképpen tartalmazza mindazokat az adatköröket, amelyek az előző, 2001. évi népszámlálás programjában is szerepeltek, lehetővé téve az elmúlt évtizedben a társadalom összetételében, életkörülményeiben bekövetkezett változások megismerését.

Miért kell most hozzányúlnunk mégis ehhez a törvényhez? A hatályos törvény néhány esetben bizonytalanságot is hordoz magában. Nem teszi egyértelművé például, hogy az adatfelvétel a lakosságra, a lakásokra és az intézetekre is kiterjed, továbbá nem kellően határolódnak el a Központi Statisztikai Hivatal és a települési önkormányzatok feladatai sem. A technikai jellegű módosítások közé tartozik a hatályos törvényben lévő ismétlődések megszüntetése. Ilyen, amikor az adatszolgáltatás módjának szabad megválasztására kétszer is utal a hatályos törvény. A módosító javaslat célja, hogy a pontatlanságokat kiszűrje, a jogi szabályozás pontosításával egyértelművé tegye a jogalkotói szándékot.

A javasolt módosítások második része arra irányul, hogy a népszámlálás előkészítése és végrehajtása a lehető legjobb minőségben és a lehető legkisebb kockázattal történjen, ezáltal minél pontosabb és megbízhatóbb adatok álljanak rendelkezésre a lakosságot érintő kormányzati, megyei és helyi döntések előkészítésekor.

A módosító javaslat két hónapról egy hónapra csökkenti az adatfelvételi időszak hosszát. Ez azt célozza, hogy a tényleges adatszolgáltatás időpontja kevésbé távolodjon el attól az időponttól, amelyre a gyűjtött adatok vonatkoznak. A lakosság rövidebb időtávban ugyanis pontosabban emlékszik vissza az egyes kérdésekhez kapcsolódó információkra, továbbá ezzel a módosítással jelentősen csökkennek a népszámlálás végrehajtásával összefüggő más kockázatok is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az utóbbi években jelentősen csökkent a lakosság adatszolgáltatási hajlandósága. Azzal, hogy a törvényjavaslat kiveszi az adatkörök közül a családok, személyek vagyoni helyzetére utaló kérdéseket, illetve pontosítja egyes adatkörök megnevezését, növeli a népszámlálás iránti bizalmat. Emellett az ilyen típusú kérdésekre kapott válaszok általában pontatlanok, megbízhatatlanok, sőt ezek a kérdések negatívan befolyásolhatják a többi kérdésre adott válaszok minőségét is. A lakások felújítására, karbantartására, korszerűsítésére vonatkozó kérdéseket a lakosság szintén a vagyoni kérdések közé sorolja. Ezen túl az adatkör pontos felméréséhez az adatszolgáltatónak hosszú időtávlatban kell visszaemlékeznie, illetve pontosan ismernie kell a felújítás, a karbantartás és a korszerűsítés fogalma közötti eltéréseket. Ennek hiányában romlik az adatok pontossága és megbízhatósága.

E szempontok alapján javasoljuk az üdülőtulajdonra, valamint a lakások felújítására, karbantartására, korszerűsítésére vonatkozó adatok törlését. Javasoljuk továbbá a félreérthető, a megélhetést biztosító források felmérésére tévesen utaló "személyek és háztartások, megélhetési források" megfogalmazás helyett a "gazdasági aktivitás" kifejezés használatát. Ez egyértelművé teszi az adatkörök valós tartalmát, azt, hogy a személy például a foglalkoztatottak, a nyugdíjasok, a gyermekgondozási ellátásban részesülők vagy az eltartottak csoportjába tartozik. A módosító javaslat az érthetőség érdekében tartalmazza a termékenység adatkörnek az élve született gyermekek adataira történő módosítását, ami pontosabban utal az adatkör valós tartalmára.

A lakás címének az adatkörök közé való felvételére egyrészt a népszámlálási adatfelvétel teljeskörűségének biztosításához, a többféle adatszolgáltatási mód bevezetése miatt, másrészt a két népszámlálás között végrehajtott lakossági adatfelvételek mintáinak kiválasztásához van szükség. A lakások címeit az adatfelvétel teljeskörűségének megállapítása után a Központi Statisztikai Hivatal a népszámlálási adatállományoktól elkülönítve kezeli. A lakcímek összeírásával az adatvédelmi biztos is egyetértett, megerősítette, hogy az adatvédelmi szempontokból nem aggályos, hiszen a lakcím és a többi adat kapcsolására csak egy belső azonosító kód fog majd utalni.

A módosító javaslat új elemeket is bevisz a népszámlálásról szóló törvénybe. Eszerint a személyes és különleges adatok védelmének, valamint a Központi Statisztikai Hivatal és az adatvédelmi biztos kontrolljának biztosítása érdekében a javaslat kimondja, hogy az adatok az adatfeldolgozás befejezéséig nem hagyhatják el a Magyar Köztársaság területét.

Tisztelt Országgyűlés! A törvény a javasolt módosítások elfogadása után összhangban marad az európai uniós szabályozás követelményeivel, lerövidül az adatfelvételi időszak, ezzel a települési önkormányzatok időbeli terhelése, illetőleg a gyűjtött adatok minősége is javul, és biztosított marad a korábbi népszámlálások eredményeivel való összehasonlíthatóság is.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)