Készült: 2024.05.04.16:40:56 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

274. ülésnap (2013.05.06.), 26. felszólalás
Felszólaló Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Beosztás közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:10


Felszólalások:  Előző  26  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Én is azzal kezdeném, amivel képviselő úr kezdte, hogy Magyarországot nagyon sok helyről nagyon sokan támadják. De érdemes bizonyos döntéseket felvállalni, hogyha azokért Magyarország támadást kap, de ugyanakkor a közteherviselés rendszerét, mondjuk, igazságosabbá tesszük. Érdemes olyan intézkedéseket felvállalni, amelyeket a magyar kormány tesz, hogyha mondjuk, a szegényeknek segít ezzel a rezsicsökkentés által. Ez egy olyan konfliktus, egy olyan bírálat, amit nemzetközi szempontból érdemes fenntartani; vagy akkor is érdemes a kritikákkal szembemenni, hogyha mondjuk, a magyar vállalkozások helyzetbe hozásáról van szó.

De az olyasfajta demonstrációk, az olyasfajta tüntetések, az olyasfajta retorika, amit önök ilyesfajta kérdésekben alkalmaznak, azok az országnak ártanak. (Dr. Gyüre Csaba: Azt ki dönti el, bocsánat?) Higgye el, képviselő úr, rontják az ország hitelét, amikor önök ilyen tüntetéseket tartanak, akár a rendőrségi határozatot megfellebbezve. Szintén alapot adnak ezek a fajta demonstrációk, felszólalások arra, hogy Magyarországot egy torz kép vegye körül, egy torz Magyarország-kép alakuljon ki külföldön Magyarországról, hiszen majd ezeket a különböző demonstrációkat bemutatva, ezeknek a legszélsőségesebb részét mint reprezentatív magyar véleményt bemutatva, önök nagyon sokat ártanak ezzel Magyarországnak. Ezek nem olyan támadások lesznek, amelyek az állampolgárok széles rétegei számára hasznos és mindenki számára elfogadott, mint amelyek például a rezsicsökkentés-döntések miatt érik Magyarországot, hanem egy szűk kisebbségnek egy közvélemény által elutasított véleménye alapján az egész ország jó hírét rombolják önök ezekkel.

Ami a törvényességet illeti, tisztelt képviselő úr, az Alaptörvény IX. cikkének (4) és (5) bekezdése szól az ilyen és hasonló demonstrációkról, az ilyen és hasonló véleménynyilvánítási esetekről. A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának megsértésére, egyrészről; másrészről a IX. cikk (5) bekezdésében azt mondja az Alaptörvény, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának megsértésére. Szintén a gyülekezési törvény, amely alapján önök ezt a rendezvényt bejelentették, ez a '89. évi III. törvény, ennek a 2. § (3) bekezdése szintén elmondja, hogy ez a fajta egyesülési joggal való élés nem valósíthat meg bűncselekményt, bűncselekményre való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és mások szabadságának a sérelmével. Én úgy gondolom, hogy önök azt előre tudták, hogy ez kiknek a sérelmével fog járni, és önök direkt ennek a provokálására hívták életre ezt a tüntetésüket, mint ahogy a Magyar Gárda vonulásait is, legyenek azok cigány vagy zsidó honfitársaink. Önök direkt provokálják ezeket a közösségeket, és fel sem mérik, hogy a rövid távú politikai haszonból, hogy egy év múlva mennyi szavazatot gyűjtsenek össze, Magyarország számára mennyi kellemetlenséget okoznak, és mennyi helyen kell az önök politikája miatt a magyar kormánynak Magyarország nevében magyarázkodnia. Ezért volt fontos, hogy miniszterelnök úr felkérte a Kúria elnökét, hogy vizsgálja meg a bírósági gyakorlatot, és legyen egyértelmű, hogy az új alaptörvény közösségek méltóságát jobban védő szakaszai alapján immáron egységes legyen a bírói gyakorlat, és egységesen lehessen ezeket a demonstrációkat elutasítani. Hiszen nagyon fontos döntések születtek nyilvánvalóan az elmúlt években pontosan a holokauszttal vagy a második világháború alatt elkövetett szörnyűségekkel kapcsolatban, legyen szó a Wallenberg-emlékévről, a Holokauszt Emlékközpontról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a jövő évi emlékbizottságról, vagy nagyon fontos volt a különböző félkatonai szervezetek működésének a betiltása, hogy ne legyenek Gárda-felvonulások vagy egyenruhás bűnözés, vagy a kiegészítő nyugdíjaknak a megemelése. De európai szinten is Magyarország a holokauszttal való európai szembenézésnek a motorjává kívánt válni, hiszen a magyar EU-elnökség alatt fogadtuk el, hogy augusztus 23. a XX. századi totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapja, így a holokauszt áldozatainak emléknapja is, európai szinten is, tehát nem csak magyarországi szinten tettük. De európai szinten más tendencia is látható, és ez a gazdasági válság miatti egyre nagyobb düh és gyűlölet, ahogy azt miniszterelnök úr is mondta a Zsidó Világkongresszuson tartott beszédében.

(14.00)

Nem mindegy, hogy ki-ki ezt a felelősségét hogyan éli meg és milyen irányba fordítja az emberek dühét és gyűlöletét; csitítani kívánja vagy azt megpróbálja politikailag meglovagolni és szavazatot szerezni. Önök azt mondják magukról, hogy a Jobbik egy keresztény párt. Tudja, tisztelt képviselő úr, keresztényként nem lehet a dühre építeni. El kell dönteni, hogy Mindszenty útját vagy Szálasi útját választjuk. (Balczó Zoltán: Ej!) A két út soha sem keresztezte egymást (Dr. Gyüre Csaba: Ti a labancokat választottátok!), Mindszenty a börtönben is imádkozott ugyan a náci fogvatartóiért, de mindig, az első perctől kezdve szemben állt minden ilyesfajta eszmével. Akkor még távolinak tűntek, más országokban bukkantak fel (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), de akkor is ezeket elütötte. Igyekszünk ezeket az eszméket Magyarországon mi is, amennyire csak lehet, visszaszorítani.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  26  Következő    Ülésnap adatai