Felszólalás adatai

FÖLDESI ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én először is szeretnék elnézést kérni Csák államtitkár úrtól és Schiffer képviselő úrtól, hogy a hajnali órákra maradtak utánunk. Én azt megígérem, hogy meg fogom őket hallgatni.

Én remélem, hogy velem együtt már bezárult a Békés megyeiek köre, mert ugyan hatan voltunk itt képviselők, most már eltűntek azok, akik idáig megszólaltak. Azt gondolom 49,5 éve Békés megyeiként, hogy az életrajzi adatokat teljesen mondjuk már egymásnak, mert elég sok vádaskodás volt. 35 éve szarvasiként, a parlament oktatási bizottsági tagjaként, meg az otthoni, Babák képviselő úr, polgármester úr által vezetett testület oktatási bizottsági elnökeként én azt gondolom, hogy egyrészt illik megszólalni, másrészt meg szeretnék elmondani néhány dolgot ezzel a törvénytervezettel kapcsolatosan, mert itt a vitában meglehetősen sok egyoldalú beállítás is előfordult.

Szeretném elmondani, és nagyon-nagyon komolyan mondom, hogy megértem mindenkinek az indulatát, amit elmondott ebben a vitában. Szeretném elmondani én is, tisztelt képviselőtársaim, hogy amikor Békés megyei parlamenti képviselőként bármelyikünk - a patkó bármelyik oldalára is gondolok - megszólal, valóban egy olyan keleti megye képviselőiként szólalunk meg, akik elég sok sérelemmel vannak a világ iránt, meg a magyar belpolitikai viszonyok iránt, mert amikor már minden határ irányába elértek az autópályák, mi pedig még itt küzdünk a kétszámjegyű 44-es utunkért, mellette ilyen történetek vannak, mint ami most a mi főiskolánkkal fog lejátszódni, akkor én azt gondolom, mindenkinek jogos az érzékenysége és a sérelme.

Ezzel együtt is én szeretnék néhány dolgot kronológiában elmondani. Az egyik: a szenátus állandó meghívottjaként én ebben az évben végig, nem tudom, hányszor foglalkoztam ezzel a témával, valamennyi kari dékánnal volt alkalmam az elmúlt hónapokban beszélni. Valóban, az az útkeresés zajlott le ezen a főiskolán, amiről itt már többen szóltak. Ennek a végeredménye az a szenátusi döntés, amiről itt beszéltünk, én most nem akarom idézni ennek a pontos dátumát, mikor történt. Velem sokkal többször egyeztettek, mint amilyen számok itt elhangzottak.

Szeretném elmondani azt is, hogy ennek a főiskolának a genezise komolyan kötődik Domokos és Babák képviselő urakhoz, és én nagyon megértem azt, hogy ők úgy tekintik, mint saját gyermeküket, 2000-ben ugyanis ennek az intézménynek a létrehozásában ők oroszlánrészt vállaltak; most fáj a szívük, és nyilván mindenfajta garanciákat keres a megye vezetése és a települések vezetése is ennek a dolognak a kapcsán.

De azért szeretném elmondani, az agrárkarunk, a mezőgazdasági vízügyi kar világéletében mindig a Debreceni Agrártudományi Egyetemhez tartozott, egészen odáig, míg 2000-ben létre nem jött a Tessedik Sámuel Főiskola. Önálló volt a pedagógiai főiskolai kar, korábban Szarvasi Óvónőképző Intézet, és Békéscsabán meg Gyulán nem is volt ilyen típusú felsőoktatási képzés. Tehát 2000-ben óriási dolog volt a megye számára az, hogy létrejött ez a Tessedik Sámuel Főiskola. (Babák Mihály közbeszól.) Érthető ezért tehát, hogy a megye vezetői, a települések vezetői nagyon körültekintően akarnak eljárni ebben az ügyben.

Ugyanakkor sajnos azt kell mondjam, az is igaz - közhelyszámba megy egyébként, erről nagyon reálisan szólt Babák képviselő úr, de tarthatatlan ebben a kis országban, és lehet minden harmadik szavunkba, mert ügyesen fogalmazunk, beletekerni a kormányt mint felelősét mindennek -, hogy 72 felsőoktatási intézmény ebben az országban, akármilyen kormány lenne, nem tudja ezt a vertikumot ilyen csökkenő gyereklétszám mellett eltartani. Világos, hogy valamiféle mozgások vannak, részben a csökkenő hallgatói létszám, részben más okok miatt nyilván ez a tendencia régről folytatódik, és nyilván ennek az irányai láthatók.

A szenátus valóban jogszabályi alapon, önállóan döntött, és erre a következtetésre jutott.

(0.50)

Más irányú útkeresése is volt annak a főiskolának. Ahogy beszélgettem a karok vezetőivel, a legnagyobb gondjuk az volt, és azt gondolom, szarvasiként ezt nyugodtan elmondhatom, hogy nekünk a legfontosabb a szarvasi campus két kara. A státusát szeretnénk megtartani ennek az intézménynek, azt, hogy továbbra is, ahogy évtizedekig folyt a képzés, legyen felsőoktatási képzés. Azt gondolom, világosan benne van a törvénytervezetben, hogy egyetemi oktatói központ formációban kívánná működtetni az egyetem, ez számomra kellő garancia, amennyiben elfogadásra kerül.

Azt is szeretném elmondani, hogy fájdalmasak ezek a számok, de tíz-egynéhány első helyen megjelölt pályázó volt ebben az évben például a pedagógiai főiskolai karra. Sajnos, az oktatott szakmák vagy karok vonzása, a fiatalok tekintetében a perspektívája a képzett szakainak nem olyan, ami ebben a versenyben állta volna a helyét. Azzal együtt is egyetértek, hogy bizony a legutóbbi felsőoktatási törvény módosítása a nagy egyetemek irányába vitte el a hallgatókat. Ez ténykérdés. Mi általában szenvedői voltunk ezeknek a folyamatoknak, tudom, némi korrekciója történt is ennek a jogszabálynak egyébként. Ezzel együtt is sajnos ragozhatjuk ezt az ügyet így is, úgy is.

Azt kell mondjam, eldöntöttnek látszanak a folyamatok. De hogy ebben, kedves képviselőtársaim, kemény politika is van, azt azért szeretném elmondani. A kezemben van a mi újságunk, a Szarvas és Vidéke legutóbbi száma, ahol egy egész oldalon keresztül mennek ám a nagy csaták. Itt a fideszes képviselőtársaink világosan, közös nyilatkozatban, "Védjük meg a főiskolát!" címmel tették közzé írásukat, "Nem értünk egyet a kormány döntésével, a Tessedik Főiskola megszüntetésével" alcímmel. Hát szóval, egyelőre még a parlament előtt van ez a dolog. Holnap az oktatási bizottságban módosító indítványt fogunk tárgyalni, amit éppen önök nyújtottak be. Lehet ezt mondani és prejudikálni, de ettől még nem a Magyar Köztársaság kormánya vagy az Oktatási és Kulturális Minisztérium találta ki, hogy a 72 főiskola és egyetem közül éppen most melyik kivel akar egyesülni. Ez bizony Békés megyében a mi karainkon egész éves vajúdás következtében jött létre és alakult ki.

Azt kell mondjam, rengeteg indulat, érv pró és kontra felhozható ebben a vitában. Részt vettem az otthoni képviselő-testületek ülésein is, ahol megszavaztam és támogattam azt az előterjesztést, amit a polgármester úr átadott az államtitkár úrnak. Igen, azt gondolom, hogy jó lenne ilyen garanciákat szerezni, ami az együttműködő intézmények, a Szent István Egyetem és a Tessedik Sámuel Főiskola vezetése, a megye vezetői és az érintett önkormányzatok között jó lenne, ha létrejönne. De úgy látom, nyilván a törvény erre garanciákat nem tud adni, nem része az előterjesztésnek ez a dolog.

Ami pedig - az utolsó gondolatom - az itteni folyamatot illeti, én azt gondolom, arról, amiről mi tárgyaltunk hosszú órákon keresztül, a legkevésbé most speciel a kormány tehetett, mert ezt a folyamatot nem mi találtuk ki, hanem Békés megyében született meg. Más kérdés, hogy teljesen világosan látszik, hogy a mai jogszabályi háttér abba az irányba motiválja az intézményeket, hogy bizony keressék a versenyen belül a továbblépés lehetőségét. Nyilván a nagyobb egyetemek, a nagyobb városok jobban felszerelt, több minősített oktatóval rendelkező karai versenyképesebbek. Ez ténykérdés, mi ebben a dologban hátrányban vagyunk. Én is csak remélni szeretném, hogy a Békés megyei diákok, hallgatók Szarvason, Békéscsabán, Gyulán járhatnának ennek az új intézménynek az egyetemi oktatási karaként, ahogy ezt tették eddig.

Megmondom őszintén, azon túl, hogy rengeteg kötődésünk van természetesen Tessedik nevéhez, szelleméhez, az egész város, sőt a megye táplálkozik ebből évszázadok óta, én azt gondolom, hogy ha nekünk ezek a képzőhelyeink megmaradnak, és biztosított lesz ennek az intézménynek a jövője, akkor nem döntöttünk rosszul, még akkor is, ha rengeteg vita, érzelem, politika és érv szól pró és kontra a folyamat mellett.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiból.)