Felszólalás adatai

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Tisztelt Miniszter Asszony! Engedjék meg, hogy hadd mondjam el mindjárt az elején, hogy nem kételkedem a miniszter asszony jó szándékában, de súlyos gondokról van szó. Végre van egy program, amelyet komolyan kell kezelnünk. Elmondom azt is, hogy miért.

Tisztelt Hölgyek, Urak! Ma fogyatékkal élni Magyar-országon az esély fogyatékát is jelenti. Tisztelt Hölgyek, Urak! Tisztelt kormánypárti Képviselők! Tisztelt Miniszter Asszony! Én úgy gondolom, hogy ennek a parlamentnek és a magyar társadalomnak lelkiismeret-furdalásának kell lenni a tekintetben, hogy nem teremtette meg az esély javulását a fogyatékkal élőknek.

Tisztelt Hölgyek, Urak! Az előttünk lévő törvényjavaslat 2007 és 2013 közötti feladatokat támaszt, szép elveket hangsúlyoz, amelyekkel egyet tudunk érteni; de, tisztelt hölgyek, urak, énszerintem a szellemi akadálymentesítést kellene e tekintetben megoldani elsősorban. Mégpedig azt, hogy úgy gondolkozzunk ezekről az emberekről, hogy embertársaink, és nem másodosztályú állampolgárok.

Tisztelt Hölgyek, Urak! Eltelt négy év. Eltelt négy év, és - miniszter asszony, remélem, nem haragszik meg rám - nem történt jóformán semmi. Bocsásson meg, de abban a restanciában, ami mögöttünk van, a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének megteremtése érdekében az elmúlt négy év nem volt egy jelentős időszak. És ami előttünk van, ha azt nézzük, hogy mennyi lesz esetleg ebben az évben az akadálymentesítésre, a miniszter asszony tudja, hogy ez olyan hangyányi, olyan gombostűhegynyi forrás, hogy talán beszélni sem szabad róla.

Tisztelt Hölgyek, Urak! Az eltelt négy év arra is int minket, hogy igen, önöknek lelkiismeret-furdalásának kell lenni, mert az önkormányzatok pályáztak volna, de nem kaptak lehetőséget. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Majd folytatom a következő hozzászólásban.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps a Fidesz padsoraiban.)