Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. SELMECZI GABRIELLA, a Fidesz képvi­selőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretnénk üdvözölni azt a törvénymódosítási javaslatcsomagot, amely most fekszik a parlament plénuma előtt. Államtitkár úr nagyon alaposan és részletesen beszámolt arról, hogy ez a javaslat a szociális intézményrendszer, a szociális ellátórendszer területén és a gyermekvédelem területén milyen előrelépéseket tartalmaz.

Államtitkár úr megfogalmazta a célokat, ezekkel egyetértünk. A szociális intézményrendszer területén természetesen egyetértünk azzal a céllal, hogy minél hatékonyabb, minél gyorsabb, minél átláthatóbb legyen a szociális intézményrendszer működése. És természetesen egyetértünk abban is, hogy a gyermekvédelem területén sem szabad soha hátradőlni. Most is sikerült továbblépni a gyermekvédelmi intézményrendszer, ezen belül a jelzőrendszer erősítésében, a hatékonyság növelésében.

Ezek nem közhelyek, hiszen ezen intézményrendszerek mögött mindig ott állnak azok az egyének, akik vagy kiskorúak és ezért kiszolgáltatottak, vagy pedig szociálisan rászorultak, kiszolgáltatottak, és ezen intézményrendszerek rendkívül fontos feladatot látnak el, hiszen egy-egy ember sorsa dől el azon, hogy egyfelől ott milyen munkát látnak el, másfelől pedig az, hogy mi, törvényhozók és a törvények, jogszabályok végrehajtói mennyire figyelnek oda, mennyire próbálnak évről évre, hónapról hónapra javítani, erősíteni ezeken az intézményrendszereken.

Tehát, tisztelt államtitkár úr, mi üdvözöljük ezeket a módosításokat, amelyekről most nagyon részletes és alapos beszámolót hallhattunk itt, a parlament plénuma előtt. Engedje meg, hogy én ne ebben a sorrendben haladjak, hanem legelőször azzal kezdjem, a törvényjavaslatnak azzal a részével kezdjem, ami a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szól.

Egyetértünk azzal a céllal és egyetértünk a módosítással, amely arról szól, hogy a családok átmeneti otthona által működtetett külső férőhelyek kialakításával összefüggő módosításokról szól. Itt ez egy rendkívül fontos feladata a parlamentnek és az intézményrendszernek, hogy azokat a családokat, akik átmeneti otthonban élnek, minél előbb, minél sikeresebben ezeket az embereket ki tudjuk ‑ szakszóval mondjuk ‑ vezetni a kialakított külső férőhelyekre. Államtitkár úr említette, hogy 2018. január 1-jétől biztosítható lesz azoknak a családoknak az ellátása, amelyek önálló lakhatásra, támogatásra képesek.

Azt is hallottuk, hogy a külső férőhely kedvezményes lakhatás, és az intézményi ellátáshoz képest kisebb intenzitású szociális munkát biztosít a családok számára. Ez egy nagyon fontos előrelépés lesz. A jelenlegi gyermekvédelmi törvényben, a jelenlegi szabályok szerint a meghatározott férőhelyszámú ‑ 12 és 40 fő közötti ‑ családok átmeneti otthonai és ezekhez kapcsolódóan telephelyekként 12 fő alatti házakban, lakásokban kialakított kis intézmények működnek. (Sic!) És a szolgáltatói nyilvántartás adatai szerint jelenleg ‑ ezt megtudhattuk ‑ 46 darab 12 férőhelyesnél kisebb intézmény működik országos szinten. Ezek a 12-nél kevesebb férőhellyel működő intézmények vagy a családok átmeneti otthonának részeként működhetnek tovább, vagy külső férőhellyé alakíthatók a fenntartó döntése szerint.

Engedjék meg, hogy a második pontban beszéljek arról és támogatásunkról biztosítsuk a kormányt és az államtitkárságot arról, hogy erősítik az egységes szervezeti, fenntartói és ágazati irányítói módszertan megalkotását és ennek a kötelező alkalmazásának bevezetését a gyermekvédelmi szakellátási intézményekben. Itt már egy nagyon fontos lépés megtörtént, hiszen Horváth László képviselőtársammal a tavalyi év végén egy önálló törvénymódosításban nagyon sok ellenzéki képviselőtársam támogatásával már kötelezővé tettük, hogy a jelzőrendszer tagjai számára kötelező legyen egy módszertan alkalmazása; mindenki tudja pontosan, egyértelműen, hogy mi a feladata, és ebben már előrevetítettük azt, hogy a miniszter úrnak ki kell írnia a minisztérium honlapjára, illetve tájékoztatni kell a jelzőrendszer tagjait arról, hogy mi is lesz egészen pontosan kötelezően ez a feladat.

Most ez egy következő lépés, amely ebben a törvénymódosításban szerepel, erről államtitkár úr részletesen beszélt, hogy nagyon fontos és komoly tanulsága az elmúlt időszak gyermekbántalmazásos eseteinek az, hogy az ilyen ügyek kivizsgálása és kezelése érdekében kell ez a bizonyos egységes intézményi fenntartói és ágazati irányítási módszertan, tehát meg kell ezt alkotni, kötelezően elő van írva ennek az alkalmazása, és nyilván ehhez fogja mindenki tartani magát, hiszen a törvény erejénél fogva ez az előírás él. Mi is azt várjuk, hogy ennek az lesz a következménye, hogy a kiskorúak ellen, illetve a gyermekek sérelmére elkövetett vagy csak felmerült gyermekbántalmazások feltárása és kezelése sokkal jobb lesz, sokkal hatékonyabb lesz, és azt várjuk, hogy csökken majd ezeknek az eseteknek a száma.

Az is nagyon fontos, szerepel a törvényben, hogy az ágazatirányítási és/vagy a gyermekvédelmi szakellátás szereplői tájékoztatást nyújtanak a közvéleménynek a gyermekbántalmazási eset megtörténtéről, a protokoll szerint elrendelt vizsgálatokról, a vizsgálatok állásáról, eredményéről és következményeiről. Egy ilyen irányú kommunikációval mind a gyermekvédelmi szakemberek, mind pedig az ellátott gyermekek vagy a fiatal felnőttek felé ez jelzés lesz, hogy a gyermekvédelmi intézményekben és a javítóintézetekben a gyermekek és a növendékek bántalmazása teljes körű feltárásra kerül és szankcionálásra is kerül.

Nagyon fontos, hogy erről tudjon mindenki, a tár­sadalom is, illetve az érintettek is, illetve akik eb­ben a szektorban dolgoznak. Reméljük, hogy ezzel is előre tudunk lépni abban, amit mondtunk, hogy ta­lán csökken ezeknek az eseteknek a száma, hamarabb feltárják őket, szakszerűbben feltárják ezeket az eseteket, így jóval összehangoltabbá válik majd a gyer­mekbántalmazási esetekkel kapcsolatos intézkedések sora, illetve az ezzel kapcsolatos kommunikáció.

(16.20)

És merjük remélni, hogy kiküszöbölhetővé válik, hogy a gyermekbántalmazásos eseteknek ilyen bulvárszerű negatív sajtómegjelenései legyenek, és amikor olyan eset kerül be a sajtóba, amely egy nem igazolt gyanú feldobása, akkor itt kiküszöböljük azt, hogy rendszerszintű legyen a rossz következtetés. Ugye, volt olyan eset is, amikor valakit megvádoltak teljesen alaptalanul, de már a szenzáció ott volt, fel volt dobva. Itt szintén emberéleteket, szakmát, karriert lehet ezzel tönkretenni, csak éppen a másik oldalról. Ezt is szeretnénk elkerülni.

A harmadik pontban a gyermekvédelmi gyám és a gyermekjogi képviselő gondozott gyermekkel való négyszemközti zavartalan kapcsolattartásának biztosításáról hadd ejtsek pár egyetértő szót, mondatot. Egyetértünk a módosításban foglaltakkal. Természetesen mindenki tudja, hogy amikor ott van egy ilyen meghallgatáson a gyermek, akkor az őt gondozó alapvetően befolyásolhatja a kiskorút, a gyermeket abban, hogy mit mondjon. Tehát támogatjuk azt, hogy négyszemközti kapcsolatba lehessen lépnie a gyermekkel a gyermekvédelmi gyámnak és a gyermekjogi képviselőnek bármikor, amikor úgy dönt a gyermekvédelmi gyám, hogy erre szüksége van. Egyetértünk abban, hogy a törvény írja elő, hogy ezt a négyszemközti beszélgetést, találkozást a törvény biztosítsa.

Államtitkár úr beszélt arról, hogy ez a módosítás érinti a büntető törvénykönyvet is. Itt az expozéban hallhattuk, hogy ez egy lépés a gyermekbarát igazságszolgáltatás kialakításának egy újabb lépcsőfoka felé, és ennek érdekében ez a javaslat kötelezően mérlegelés tárgyává teszi a gyermekek sérelmére elkövetett nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény, valamint a kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény elkövetőjének olyan foglalkozástól történő eltiltását, amely keretében 18. életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végezné, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban állna.

Tisztelt Képviselőtársaim! Itt mi ehhez képest egy szigorítást javasolnánk. Személy szerint is szeretném önöket megkérni, hogy fontolják meg azt, hogy ha a bíróság, a bíró hoz egy elítélő határozatot, és valakit bűnösnek talál kiskorú sérelmére elkövetett szexuális tárgyú bűncselekmény elkövetésében, akkor mellékbüntetésként ki kelljen, tehát mondja ki mellékbüntetésként határozatban a bíró azt is, hogy eltiltja a foglalkozástól. Tehát ha valaki bűnösek találtatik abban, hogy kiskorú sérelmére szexuális tárgyú bűncselekményt elkövet, akkor mellékbüntetésként tiltsa el foglalkozásától, tehát ne mehessen vissza olyan munkakörbe, ahol gyermekekkel fog foglalkozni.

Természetesen a büntetőeljárási törvény alapján van arra lehetőség, hogy tízévenként felülvizsgálják ezt a mellékbüntetést, tehát az elítélt élhet azzal a lehetőséggel, hogy felülvizsgálatát kérje ennek a mellékbüntetésnek, tehát megvan a lehetősége arra, hogy a mellékbüntetést megváltoztassa a bíróságon. Tízévenként lenne ilyen lehetőség a mi módosításunk szerint. Kérem az államtitkárságot, hogy fontolja meg, és képviselőtársaimat is kérem arra, hogy fontolják meg ezt. Hiszen legyünk őszinték, most itt politikusként mondjuk ezt, ne szakemberként és ne jogászként, nagy valószínűséggel, ha valaki elkövet egy ilyen bűncselekményt, akkor újra el fogja ezt a bűncselekményt követni, ha kiskorúak, gyermekek közelébe kerül. Ez lenne az egyik módosító javaslatunk, amit szeretnénk ehhez benyújtani, és szeretnénk szigorítani a gyermekek védelmének érdekében a törvénytervezeten, illetve a törvényen.

A másik módosító indítvány, amit szeretnénk benyújtani, az a szociális intézmények vezetőinek kinevezésével kapcsolatos. Egyetértünk azzal, hogy még mielőtt kinevezi az illetékes hatóság, minisztérium a szociális intézmény vezetőjét, kérje be az előző munkáltatótól a véleményt, és fel van sorolva a törvénytervezetben, hogy még ki mindenkitől kellene véleményt bekérni, még mielőtt kinevezik az illető személyt a szociális intézmény élére. Tehát arról van szó, hogy a szociális intézmény élére kinevezett személy esetében sok mindenkitől be kell kérni véleményt, például az előző munkáltatótól. Mi felvetnénk azt a javaslatot, hogy az újra történő kinevezésnél a helyi önkormányzat véleményét is kérje ki a kinevezést megadó, még mielőtt kinevezik az intézmény élére ezt a személyt.

Első esetben nem kellene, hiszen lehet, hogy az ország másik végéből jön oda valaki és pályázik a szociális intézmény vezetői posztjára, tehát lehet, hogy még az adott önkormányzatnál nem ismerik az illetőt, de valószínű, hogy az újrapályázásnál, az újrakinevezésnél már érdemes lenne kikérni az önkormányzat véleményét, hogy mégis az elmúlt években hogy dolgoztak, mi a tapasztalat, milyen véleményt formálnak erről.

15 percet kaptam, nagyon szépen köszönöm. A törvényjavaslat nagyon sok pontot érint. A törvényjavaslattal tehát egyetértünk és üdvözöljük, köszönjük szépen, hogy bejött a parlament elé. Köszönöm szépen, elnök úr.